Nőtt a szójabab termőterülete

Megkerülhetetlen a szójadara az állati takarmányozásban a magas fehérjetartalma miatt; a szójadarát a sertés és a baromfi ágazat használja fel.

– Magyarországon rekordnagyságú területen termesztettek szóját tavaly – mondta a Magyar Hírlapnak Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kutatója. Hozzáfűzte: a gazdaságok a 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna termést takarítottak be, ami még így is a valaha elért legjobb eredménynek számít.

A szójatermesztő gazdaságok száma tavaly 5100 fölé emelkedett az egy évvel korábbi 1800-ról, a Közös Agrárpolitika 2015-2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően a termőterületek mérete 80 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A főbb termőkörzetek Baranyában, Bács-Kiskunban, Vasban, Zalában, Somogyban, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében vannak. A szója termőterülete egyenként 1400-tól hatezer hektárig, a gazdaságok száma pedig kilencventől ötszázig bővült. Varga Edina az AKI kutatója a Magyar Hírlapnak utalt arra: a tíz hektárnál kisebb szójaterülettel rendelkező gazdaságok száma és területük emelkedett a leginkább 2014-hez képest, mindkettő megháromszorozódott.

Bár az uniós szója-termőterület 11 százaléka található Magyarországon, a tagországok együttes termelésének mindössze 7 százalékát adta a magyar termés 2015-ben. Magyarországnak jelentős a fehérjeimport-függősége. A belföldön termelt GMO-mentes szójabab mintegy 60 százaléka a külpiacra kerül, vagyis alig járul hozzá a belső szükséglet kielégítéséhez.

Tikász Ildikó Edit felhívta a figyelmet, hogy a 2011–2015-ös időszak átlagában a szója hozama Magyarországon 2,07 tonna volt hektáronként, ezzel szemben a nyugat-európai versenytársak közül Olaszország 3,41, Franciaország 2,8, Ausztria 2,55 tonnás termésátlagot produkált.

Az Európai Unió fehérjetakarmány-szükségletének 31 százalékát képes belföldi piacról ellátni, ezért az önellátás mértékének növelése érdekében a szója és egyéb alternatív fehérjeforrások termesztése egyre nagyobb támogatást élvez.

A magyar kormány a GMO-mentes növénytermesztés iránti kötelezettségvállalása mellett a takarmány-előállításban és az élelmiszer-termelésben is kívánatosnak tartaná a GMO-mentességet, különösen hazai fehérjebázisra alapozva.

A világ legnagyobb szójababtermelő országai: az Amerikai Egyesült Államok évi 106, Brazília csaknem 98 és Argentína 55 millió tonnával. Ebből a génmódosított arány az Egyesült Államokban 93 százalék, Brazíliában 92, míg Argentínában száz százalék. Az Európai Unió csaknem 21 millió tonnás éves szójadara importjának több mint nyolcvan százaléka Argentínából és Brazíliából származik.

agrotrend.hu