Gazdálkodás

Szántóföld

Növényvédő szerek kivonása: mekkora lesz a baj?

A hazai mezőgazdaságra jelentett katasztrófaként mutatja be bizonyos növényvédő szerek korlátozását egy friss tanulmány. Ugyanakkor az érintett szerek – amelyek a méheket is veszélyeztetik – korlátozása óta itthon is kimagasló terméseredmények voltak.

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének (NSZ) megrendelésére a Kleffmann Group 2016 novemberében tanulmányt készített, „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” címmel. Az őszi búzára, napraforgóra és kukoricára fókuszáló tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból: „A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia kiesésével a kukorica, olajrepce, őszi búza, árpa, cukorrépa hozama akár 20–40%-kal csökkenhet. (…) A technológia kieséséből eredő veszteség öt év alatt közel 17 milliárd euró veszteséget okozhat a mezőgazdaságban. Az Európai Unió gazdaságában 50 000 munkahely kerülne veszélybe, ami az EU keleti tagállamaiban különösen nagy károkat okozna.” – fogalmaznak a dokumentumban.

Sokkal jobb

Ugyanakkor 2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. Sőt, az agárgazdaságért felelős államtitkár éppen a múlt héten számolt be szintén kimagasló idei eredményekről. Például a kukorica termésátlaga 8,6 tonna/hektár, a várható összmennyiség 9,1 millió tonna volt; utóbbi a második legjobb éves eredmény, a csúcsot a 2014-es esztendőben produkált mennyiség (9,35 millió tonna) tartja. A napraforgó idei hektáronkénti 3 tonnás termésátlaga nemcsak történelmi, de világrekord is, az napraforgó össztermése az idén elérte az 1,8 millió tonnát, ami ugyancsak történelmi rekordnak számít. A repce 3 tonnát meghaladó hektáronkénti termése 1990 óta a második legjobb teljesítmény, csak 2014-ben volt jobb 0,1 tonnával. Az össztermés pedig 809 ezer tonnával történelmi rekordnak számít.

A poszméhet pusztítja

A mostani tanulmányt megrendelő NSZ már 2013 márciusában is hasonló adatokkal riogatta az agrárium képviselőit, amelyek aztán megalapozatlannak bizonyultak. Az érintett növények esetén 20-40 százalékos terméshozam-csökkenést jósoltak, ezzel szemben a korlátozást követően a korábbi éveket meghaladó, rekord terméshozamok születtek. Sőt, az európai akadémikusok tanulmánya szerint az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók halmozottan és hosszú időn át hatnak, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.

A vetésforgót és a biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodással alapvetően kiválthatóak lennének a méhgyilkos vegyszerek: mind a neonikotinoidok, mind a klórpirifosz. A Nagy-Britanniából és Franciaországból származó adatok szerint a korlátozást követően nem nőtt a teljes rovarirtószer-használat, ezen belül a klórpirifosz felhasználása sem. Az egyik környezetvédő szervezet szerint, ha egy növényvédő szer károsnak bizonyul, akkor nem derogációt kell kérni a tilalom alól, nem másik vegyszert kell ajánlani, hanem a vegyszerhasználat nélküli, ökológiai módszereket kell elterjeszteni. A döntéshozóknak pedig segíteniük kell a gazdákat a vegyszermentes gazdálkodásra való átállásban.

agrotrend.hu / nak.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook