2022.01.19., szerda , Sára, Márió

Szántóföld

2021. december 01. szerda • 07:31

Őszi vetésű kultúrák trágyázásának (újra)tervezése

Az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok esetében a gazdálkodó már nyár végén készíti a trágyázási terveket, azonban a megváltozott piaci körülmények sokakat óvatosságra intettek.

A cél egyértelmű, minél nagyobb haszonnal termelni úgy, hogy a rendelkezésre álló anyagi és természeti erőforrásokat hatékonyan és utóbbit fenntartható módon kiaknázzuk. A talaj tápanyagtőkéje és az abból feltáródó, a növények számára felvehető tápanyagmennyiség véges! Aki elmulasztja az alaptrágyázást, különösen lazább kolloidokban szegény vagy kötött talajokon, közepes vagy gyenge ellátottsági szint mellett, 10-30% terméscsökkenésre is számíthat.

Nagy termésmennyiségek elérése ma már nem lehetséges műtrágyázás nélkül! Ennek az az oka, hogy a termelés egyre intenzívebbé vált, a mai modern nagy termőképességű fajták és hibridek nem viselik el az „éhezést”, arra terméscsökkenéssel reagálnak. A kérdés, hogy mennyi tápanyagra van szüksége az őszi vetésű kultúráinknak? Induljunk ki a növények fajlagos tápanyagigényéből, azaz abból a tápanyagmennyiségből, amit egy tonna termés (mag, szem) és a hozzá tartozó melléktermés előállítása érdekében a növények felvesznek a talajból (1. táblázat).

Fajlagos tápanyagigény 1 tonna termés és a hozzá tartozó melléktermék előállításához

Forrás: Füleki, Gy. 1999: Tápanyaggazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Bp, ProPlanta., Kádár, B. 1992: A növénytáplálás alapelvei és módszerei MTA TAKI, Bp.

A táblázatban látható mennyiségeknek felvehető formában a növények tápelem-felvételi dinamikájához igazodva kell rendelkezésre állniuk. A fejlődés korai szakaszában a gabonafélék és a repce is először foszforból, majd a hajtásnövekedés felgyorsulásával nitrogénből és káliumból igényelnek nagyobb mennyiséget.

  • A foszfor a fejlődés korai szakaszában a jobb gyökeresedéshez, később a generatív szervképzéshez elengedhetetlen.
  • A kálium a megfelelő szárszilárdság a jobb télállóság kialakításában jut fontos szerephez.
  • A nitrogén a vegetatív növekedés motorja, a termésnövelésben és gyakran a minőségjavításban is meghatározó tápelem.

Ha elmulasztjuk vagy jelentősen visszafogjuk kijuttatásukat, a talaj tápelemmérlege negatív lesz, ami rövidtávon tápanyaghiányt, hosszabb távon a talaj kimerülését és a termőképesség csökkenését okozhatja. A növények alulfejlettek lesznek, ami rontja a télállóságot, csökken a termésmennyiség és alapjaiban veszélyezteti a termésbiztonságot. Az őszi vetésű kultúrákban a kora tavaszi PK-pótlás a szélsőséges adottságú talajok kivételével kizárólag kényszermegoldásként jöhet számításba, termésnövelő hatása bizonytalan. A harmonikus, minden szükséges tápelem visszapótlásán alapuló tápanyag-utánpótlás jelenti az egyetlen biztonságos megoldást a nagy termések eléréséhez, és javítja a növények általános egészségi állapotát.

Hogy mérsékelhetők a veszteségek, ha elmaradt, vagy jelentősen visszafogott volt az alaptrágyázás?

Vegyük figyelembe, hogy a kalászos gabonák és a repce kora tavaszi fejlődéséhez jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség. A Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) és a Nitrosol (30% N) kijuttatásáról talajvizsgálatokra (és akár levélanalízisre) alapozott trágyázási szaktanácsadás alapján döntsünk. Ezt egészíti ki a levélen át adott foszfor és kálium, valamint más makro- és olyan fontos mikroelemek kijuttatása, mint a réz, a cink és a bór (Genezis Pétisol Foszfor és káliumdús, Genezis Mikromix-A Kalászos, Genezis Mikromix-A Olajos növény, Genezis Pétibór Extra, Genezis Mikromix BS). Érdemes tehát előre tervezni, és felkészülni a februári nitrogén-fejtrágyázásra, valamint a levéltrágyákkal történő kora tavaszi növénykondicionálásra.

 

(X)

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.