Gazdálkodás
Szántóföld
Óvjuk a repcevetéseket a gyomirtószer-maradványoktól
A hazai növénytermesztési szerkezetet nézve a repcevetések jelentősen megnövekedtek. A korábbi területek nagysága megnőtt, évente 260-280 ezer hektárt vetnek el a termelők, ebből különböző okok miatt 30-50 ezer hektár azonban ki is pusztul.
A növények termesztése során minden esetben vannak kockázati tényezõk. Ezek nagysága függ az adott növény fajtaérzékenységétõl. A repce a többi növényhez viszonyítva különleges helyet foglal el a szántóföldi növénykultúrák között. Folyamatos és fokozott odafigyelést igényel a talaj-elõkészítés, a vetés, a tápanyag-ellátás a növényvédelem és a betakarítás terén.
A felsorolt elemeket tekintve a repcét termesztése során számtalan stresszhatás érheti. Ezek a hatások összegzõdhetnek és a termés eredményére negatívan hatnak.
A repce mediterrán eredetû növény, termesztéséhez hûvösebb, mérsékelten meleg õsz, és nyár eleji idõ kedvez.
A jól fejlett repcetáblák növényzete a mínusz 16-20°C-ot is elviseli, ehhez azonban a repcét fel kell készíteni. Ha ez a felkészítési folyamat nem megy végbe, a repce kifagy vagy állományában erõsen kiritkul. Hasonló kedvezõtlen helyzetet teremthet a növényt ért herbicidsokk. Ez a repce téli idõszakra való biológiai felkészülését zavarhatja meg, ami a fagyérzékenységet növelheti.
Õsszel a repce egyik legkorábban vetendõ áttelelõ növény. Talaj-elõkészítés iránt igényes, a hektáronként 3-6 kg elvett mag csak jól elõkészített magágyban képes egyenletesen kikelni.
Egyszerûvé vált a haza növénytermesztési szerkezet
A szántóterület jelentõs részét 3-4 növény foglalja el (gabonafélek, kukorica, napraforgó, repce). A repce vetésideje augusztus vége, szeptember hónapokban van. A megfelelõ talaj-elõkészítés végett fõleg gabonaterületek jönnek számításba.
A gabonavetésekben alkalmazott gyomirtó szerek palettája megváltozott. A hagyományos hormonbázisú szerek mellé csatlakozott szulfonulurea szercsoport. A szercsoportba vannak olyan hatóanyagok, melyek lebomlását a vetett utónövény szempontjából figyelembe kell venni. A gyomirtó szerek lebomlását a talajban sok tényezõ befolyásolja, így a csapadék-mennyiség, talajösszetétel, pH, stb. Ha a feltételek nem biztosítottak, a gyomirtó szer bomlásideje meghosszabbodhat, veszélyt jelenthet az utónövényre.
Az eredményes repcetermesztéshez nem nélkülözhetõk a gyomirtó szerek, ugyanis számtalan gyomnövény van, mely hasonló életmódot folytat, mint a repce. A kevés magmennyiséggel elvetett állományban a gyomok élettérhez jutnak. A gyomirtásról idõben kell dönteni: a széles levelû repce védelmet tud adni a gyomoknak, a permetlé nem fed megfelelõen és a gyomirtás csökkent értékû lesz.
agrotrend.hu / Dr. Kádár Aurél