Tarlóégetés szabályai

A tarlóégetésnek mégis megvan a lehetősége, a következő szabályok betartása mellett, hiszen az OTSZ 227. paragrafusa rögzíti a tarló égetés szabályait. Amennyiben tarló égetést tervez egy gazdálkodó, a területileg illetékes Katasztrófavédelmi kirendeltségen kell egy nyomtatvány kitöltésével, bejelenteni a tervezett égetés folyamatát. A kérelem elbírálására 10 napja van a hatóságnak, ezt követően, a kérelemben szereplő napon, vagy a pótnapon az égetés, pozitív elbírálás esetén, elvégezhető. Amennyiben tűzgyújtási tilalom van érvényben az adott területen, a tarló égetés tiltott tevékenység.

Milyen szabályokat rögzít az OTSZ 227. paragrafusa?

• A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása szigorúan tilos,

• az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel,

• a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani

• az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,

• a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

• a tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,

• a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során is a fenti szabályokat kell alkalmazni.

A tarlóégetés komoly környezetvédelmi kérdéseket vet fel, éppen ezért szigorúan szabályozott és ellenőrzött folyamat. A tarló maradványok talajba forgatása a tápanyag utánpótlás miatt is megfontolandó, de a szalma elhordása a területről is gyakori munkafolyamat.

A tarlóégetés hátráltatja a gyomok fejlődését, és egy fajta „megelőző növényvédelmi” tevékenység is, hiszen az esetleges kórokozó és kártevők is gyéríthetők a tarlóégetéssel.

Mindezek figyelembe vétele mellett érdemes meghozni a döntést a tarló maradványok „sorsáról”.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nemcsak a tarlóégetés szabályait, hanem az aratás során kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi előírásokat is rögzíti, így a munkafolyamat előtt érdemes azt pontosan áttekinteni.

A szabályok megfelelő betartása és az esetleges bírságok elkerülése érdekében, a gazdálkodók igénybe vehetik tűz- és munkavédelmi szakemberek segítségét.

agrotrend.hu / Benedek Borbála