Gazdálkodás
Szántóföld
Új karriert futhat be a tritikálé – még előnyösebb oldalát mutathatja a rozsbúza
Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Egy fiatal magyar kutató szerint az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.
A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe – írja közleményében a K&H Bank Zrt..
Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója azonban a növény emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja.
– A tritikálé előtt nagy jövő áll a humán célú felhasználást tekintve.
Ehhez azonban pontosan ismernünk kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határoznunk a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem.
A kutatásom során ezért több tudományterületet (agrár-, kémia és élelmiszertudomány) lefedve vizsgáltam egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot – mondta el Langó Bernadett, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését.
fotó: gabonakutato.hu
– Kutatásom eredményei elősegíthetik a tritikálé minőségi kritérium-rendszerének kialakítását, és ezzel az élelmiszer célú alkalmazásra vonatkozó szabályok megalkotását.
Az eredmények iránymutatóak lehetnek a minőség további javítására a nemesítés során, így a jövőben új, a táplálkozás szempontjából még előnyösebb jellemzőkkel bíró fajták hozhatók létre, melyek segíthetnek megőrizni a magyar fajták dominanciáját a vetőmag piacon
– tette hozzá Langó Bernadett.
A fiatal kutató eredményei a GOP-1.1.1-11-2012-0044 “A triticale humán célra történő kutatása és fejlesztése” című pályázatban hasznosultak, melynek eredményeként a szegedi tritikálé fajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult.
fotó: gabonakutato.hu
Magyarország a kezdetektől úttörő szerepet vállalt a tritikálé nemesítésében. Az első fajtákat Magyarország adta a világnak az 1960-as években, amelynek eredményeként számos magyar fajtát ismertek el napjainkig.
A tritikálét ma már több mint 4 millió hektáron termesztik világszerte, Magyarország a maga 125 ezer hektáros termőterületével a világ 10 legjelentősebb tritikálé termelő országának egyike.
agrotrend.hu / K&H Bank Zrt.