2019.11.13., szerda , Szilvia

Szántóföld

2019. október 14. hétfő • 12:00

Változóak a napraforgó és a kukorica hozamai

A Homokhátság hasonló tulajdonságú szántóin meglehetősen változóak a hozamok napraforgóból, kukoricából. Főként a csapadékon és az agrotechnikán múlt, ki mennyit arat idén.

A falugazdászok beszámolói szerint a Duna–Tisza közén hamarosan véget ér a napraforgó betakarítása, a kukoricatörő kombájnok pedig az összterületnek nagyjából a harmadán, felén jutottak túl - írja a baon.hu.

Az időjárás mellett számos tényező befolyásolja a termés hozamát - fotó: wikimedia

Az olajos növény átlagtermése kettő-négy tonna között mozog hektáronként, valamivel kevesebb, mint az utóbbi években. Ennek magyarázata nemcsak a termesztési körülményekben keresendő, hanem a fajtaválasztékban is.

A gazdák újabban egyre inkább előnyben részesítik a magas olajsavtartalmú hibrideket. Azok hozama valamivel elmarad a hagyományos fajtákétól, azonban magasabb áron tudják értékesíteni.

Jelenleg 100–110 ezer forintnál tart tonnája, szemben a linolsavas magvak 85 ezer forint körüli árával.

A napraforgóból származó jövedelmet természetesen döntően a szántók csapadékkal való ellátottsága, az agrotechnika és a költségek határozták meg.

– Az utóbbi tíz évre visszatekintve a termesztési ráfordítások jóval nagyobb ütemben emelkedtek, mint az értékesítési árak. Például a kukorica jelenlegi 39–42 ezer forint körüli felvásárlási ára a kilencvenes évek piacát idézi.

Ezzel szemben a művelés minimális költsége immár a hektáronkénti 200–250 ezer forintnál tart.

A szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képessége oly mértékben visszaesett, hogy az ágazatban csak azok a gazdák tudnak nyereséghez jutni, akik fegyelmezetten vezetett technológiával, az észszerű legkisebb költséggel művelik a kultúrákat.

Igen nehéz egyensúlyozni úgy, hogy a kiadások se szaladjanak el, ugyanakkor a növényvédelem, a tápanyagellátás is teljesüljön az elvárható szinten. S a haszon így is mind kevesebb – foglalta össze tapasztalatait Pesti Gábor, a Nagykőrösi Gazdakör elnöke.

A törésre érett kukorica szemeiben 14–18 százalék víztartalmat mérnek, többnyire száraz a termés. Ahol elkerülték a nyári záporok a földeket, megviselte az aszály ezt a növényt is.

Ezért idén nagy a statisztikai szórás, hektáronként öt-kilenc tonna között mozog a termésátlag.

Úgy tűnik, az esőben szegény nyarak egyre veszélyesebbek a termesztésre nézve, ezért ki-ki fajtaváltással, a talajvizet jobban megtartó agrotechnikai módszerekkel próbál eredményt elérni a kukoricával. Pesti Gábor egyebek közt szerves trágyával is maradásra bírta földjein a nedvességet.

– Tapasztalataim szerint a vizet pufferoló szerves trágya a kukoricánál egy-másfél tonnát emelt a termés mennyiségén ezen a nyáron. A jelenlegi nyomott felvásárlási árakon számolva is, úgy hatvan-­hetvenezer forint többletet hozott az árbevételben.

Tehát azt mondhatjuk, hogy az egyébként költséges szervestrágyázás ára megtérül. A probléma az, hogy a talajok eme hagyományos tápanyagához kevés gazda jut hozzá. Az állattenyésztés mérete ma már túl kicsi ahhoz, hogy ellássa trágyával a termőföldeket.

A Homokhátságon, ahol az lehetséges, és a talajok minőségére nézve gazdaságos, a felszíni öntözőrendszerek létesítésével lehetne a termesztést biztonságosabbá tenni.

Ahol pedig nincs öntözővíz és a termőföldek is gyengék, ott ésszerűbb lenne erdősíteni – összegezte tapasztalatait Pesti Gábor.

agrotrend.hu / baon.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.