Vegyszer kontra gyógynövény – szelíd megoldások a szántóföldön

Talajainknak nem csak a fizikai és kémiai, hanem mikrobiológiai jellemzői is romlanak, ez pedig az évtizedes hatásokra és a talajhasználatra vezethetők vissza. Egészséges rizoszférában egyetlen szervezet sem tud felszaporodni más szervezetek kárára, megbontva ezzel a természetes egyensúlyt. Egyensúlyi körülmények között egyaránt helye van az aerob és anaerob szervezeteknek, amelyek a talajt termékennyé teszik, a tápanyagokat „feltárják” a növények számára.

A hazai gyakorlatban egyelőre még inkább a tüneti kezelések a jellemzőek, mint a prevenció – fotó: 123RF

A talajdegradációs folyamatok következtében megváltoznak a talajlakó mikroorganizmusok is, amelyek egyébként is igen érzékeny szervezetek. A szerves anyag csökkenő utánpótlása miatt a faji összetétel is egyre inkább egyoldalúvá válik, az erős konkurensek fognak jelentős számban felszaporodni. Az ilyen körülmények kedveznek a magra és csírára patogén gombák felszaporodásának, a gyógynövények viszont természetes antibiotikus hatásuk következtében serkentőleg hatnak a növénypatogén-kórokozók elnyomására.

A talajuntság is nagyrészt erre az „egyensúlytalan” állapotra vezethető vissza. A talajlakó állati szervezetekre szintén hatással lehet, hiszen egyes szervezeteket távol tart, másoknak a szaporodáshoz teremt kedvezőtlen körülményeket.

Csökkenteni kell a környezeti terhelést

Az integrált szemléletű növényvédelem elvárja, hogy megfigyelésekkel előrejelezhetők legyenek a károsítók. Kémiai szerekkel növényvédelmi beavatkozást csak az ún. kártételi küszöb szint felett szabad elrendelni, amikor a várható kártétel nagyobb gazdasági kiesést okozna, mint a beavatkozás. Az integrált szemlélet azonban előtérbe helyez minden olyan megoldást, amivel a környezet kémiai terhelése csökkenthető, tehát az agrotechnikai, fizikai, mechanikai és lehetséges biológiai módszereket mint alternatívákat mérlegelni szükséges és csak azután jöhet a kémiai kezelés.

– Mindez igen széleskörű ismereteket igényel, egyszerűbb a vegyi védekezés kiválasztása – nyilatkozta az Agrotrend.hu-nak Dr. Rácz Istvánné, a Szent István Egyetem főiskolai tanára. – Még nem aknáztuk ki az integrált védekezés lehetőségeit, minden alternatívát meg kell vizsgálni, illetve újabb lehetőségek nyílhatnak még, amelyekkel közelíthetjük a megoldásokat.

A gyógynövények széles hatóanyag-tartalma lehetővé tesz egy olyan aktív védelmet, ami közvetlenül a növényen és közvetetten a biológiai folyamatok stimulálásával segíti az önvédelmi folyamatokat – fotó: Shutterstock

Amennyiben a felhasználók a kezelésekre vonatkozó előírásokat minden tekintetben betartanák, akkor csökkenhetnének a kockázatok is. A kockázatok tekintetében elsősorban a fogyasztói oldal emelhető ki, mivel a hatóanyag-maradékok még a megengedett határérték alatt is a szervezetbe jutnak, ahol a biológiai folyamatokra való hatásukat nem zárhatjuk ki. Ezzel függ össze az Unió folyamatosan szigorodó növényvédőszer-engedélyezési szabályozása, ahol a kockázat alapú szabályozást a veszély alapú engedélyeztetési szemlélet váltja fel. Ennek következtében egész hatóanyagcsoport áll a kivonási folyamat „kereszttüzében”.

A gyógy- és fűszernövények beillesztése a növényvédelem gyakorlatába

A biotermesztők ezeket a módszereket már régóta ismerik, a szántóföldeket eddig azonban nem tudta meghódítani, mivel a kémiai kezelések hatékonyabbnak bizonyultak egy-egy károsítóval szemben, illetve a természetes hatóanyagokat nem tudták stabil, állandó formában biztosítani. Ha a hazai termőhelyeken előforduló gyógy- és fűszernövényeket megvizsgáljuk, igen széles hatásspektrum rajzolódik ki: vírusellenes, baktériumölő, egyes gombákra ható, illetve állati károsítókat riasztó hatásokkal találkozunk.

– Kiemelném, hogy egy vegyi anyaggal szemben ebben az esetben nem egy, hanem több tíz-, akár százféle vegyület is bekerülhet egy kivonatba, aminek nem csak növényvédelmi, hanem általános erősítő, kondicionáló és tápelem hatása is lehet. Ebben látom az igazi preventív gyakorlat lehetőségeit – mondta Dr. Rácz Istvánné.

Ezeket a vegyületcsoportokat (pl. illóolajok, terpének, fehérjék, aminosavak, ásványi anyagok, növényi zsírok és olajok stb.) biztonsággal ki lehet juttatni, nem kell környezeti kockázattól, rezisztencia kialakulásától tartani és bizonyosan jó hatással lesznek a növényi anyagcsere-folyamatokra is. 

Alkalmazásuk nem kíván növényvédelmi előképzettséget

Az előrelátó gazdálkodó már nem tüneti kezeléseket alkalmaz, hanem megpróbálja az általános jó növénykondicionálás oldaláról már csírakortól az aktív védelmet elősegíteni, aminek az erős, fejlett gyökérrendszer a kulcsa. Az erőteljes gyökérzet nagyobb víz- és tápanyagfelvételre képes, jobb a rizoszféra mikrobiális környezete, így a növény általános állapota is.  Ezzel csökkenteni lehet a növényvédelmi kezeléseket, egyúttal fokozni a stressztűrést, a szélsőséges termesztési viszonyokat pedig némileg kompenzálja.

A termék magasabb minősége jobb piaci pozíciót jelenthet, miközben pluszköltségek nem merülnek fel a szelídebb védekezés következtében – fotó: Shutterstock

A jövőben az lesz a lényeges, hogy olyan kivonatok készüljenek, amelyek a hatékony vegyületeket stabil formában tartalmazzák. Már vannak erre irányuló, gazdák számára is elérhető hazai innovatív kezdeményezések, sőt már termék is, amely a gyökérrendszer stimulálásával biztosítja a kiegyensúlyozott fejlődést.

Humán alkalmazásban használhatjuk külsőleg és belsőleg is, növényeknél csak a „külsőleg” jöhet szóba. A humán tapasztalatok jó alapot adnak, de nem elégségesek a növényélettani hatások megismeréséhez, ezért itt is a kutatásokra nagy szükség van. Irányadónak azonban mindenképpen a hazai gazdag gyógynövényflórára érdemes tekinteni.

agrotrend.hu