2019.12.06., péntek , Miklós

Hírek

2019. július 28. vasárnap • 19:30

100 éves dr. Bálint György - mindannyiunk Bálint Gazdája

Ha kell a tudomány, ha kell a gyermekek nyelvén fogalmazott, játékosan, közérthetően, de szakmailag hitelesen népszerűsítette és népszerűsíti ma is a mezőgazdaságot.

Ma ünnepli századik születésnapját Bálint György , aki több mint egy évtizedig volt a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, valamint a Kerti Kalendárium és a Kertbarát Magazin alapító főszerkesztője, szerkesztője. Számos kitüntetéssel ismerték el köztiszteletben álló munkásságát, köztük tudhatja az Év Agrárembere 2018 életműdíját is.


Bálint Györgyöt köszöntötték az Agrotrend cégcsoport vezetői: Mátrai Zoltán és Hamvas Atanáz,
illetve a 2016-os és 2018-as Év Agráremberei: dr. Csikai Miklós és Ledó Ferenc - fotó: agrotrend.hu

Kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett, előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott.

1953-59-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertészeként dolgozott. 1964-67-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd 1981-es nyugdíjazásáig a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is. Rendszeresen publikált a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Szabad Földben és a Nők Lapjában. 

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának.

Televíziós szerepvállalása óta nevezik egyszerűen csak "Bálint gazdának". 

1989-től az újjászerveződő Budapest Rotary Club tagja, átmenetileg elnöke is volt. 1990-ben megalapította a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesületet, amelyet 2012-ig vezetett. 

Több mint 30 szakkönyvet írt, heti- és napilapok rendszeres cikkírója.

Amit elméletben leírt, azt saját kis mintagazdaságában, balatonfüredi kertjében meg is tudta mutatni. Néhány éve létrehozta és unokájával együtt naponta frissíti honlapját, ahol hobbikertészek munkáját segíti.

Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az Aranytollas Újságírók Társaságának tiszteletbeli elnöke, több mint hatvan éve a MÚOSZ tagja. 

Díjai:

  • Haza Szolgálatáért Érdemérem
  • SZOT-díj (1988)
  • Táncsics Mihály-díj (1990)
  • Aranytoll (1998)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005),
  • Hajléktalan Emberért Díj (2009)
  • Hazám Díj (2017).
  • Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta 2009-ben, majd Várda és Tarnabod is 2019-ben.
  • Kitüntették a Prima Primissima Díjjal (2017), a Magyar Szabadságért Díjjal (2018) és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat.

Büszke arra, hogy fia, János és unokája, András is kertészmérnök lett, sőt miként ő is, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánjai voltak.

"Az ember sok mindenben változik: ízlése, szokásai, vágyai megváltoznak, de a szakmámat mindig is szerettem, és sohase vágytam rá, hogy valami mást csináljak. Legföljebb az foglalkoztatott nagyon sokszor, mivel lehetne ezt a szakmát ebből a meg nem érdemelt megalázottságából egy kicsit kiemelni" - nyilatkozta.

Amikor megkérdezik tőle, milyen 100 évesnek lenni, akkor mindig azt mondja: „ez nem érdem, ez véletlen szerencse, egy adottság, amit a sors azért nyújt az ember felé, hogy ha sok hibát követett el az életében, akkor legyen még egy kis ráadás, amely alatt kijavíthatja azokat a hibákat, amelyeket elkövetett”. Bálint György idézte Cicero„Nihil melius nihil homine libero dignius, quam agricultura” mondását, amely a Mezőgazdasági Múzeum főlépcsője felett áll, és jelentése: Semmi sem jobb, semmi sem méltóbb a szabad emberhez, mint a földművelés.

„Ez kötelez engem arra, hogy hűséges legyek a hazához, a termőföldhöz, azokhoz, akik a termőföldet megművelik”.

Bálint György szerint a hűség olyan tulajdonság, amiben minden élő szervezetnek része van: az állatoknak, akik hűségesek tudnak lenni gazdájukhoz, a növényeknek, amelyek termést hoznak a kertésznek, a mezőgazdának, az erdésznek a keze nyomán, és hűséget kell tanúsítani az egész társadalom iránt is.

Hangsúlyozta: legyünk hűek egymáshoz, szeressük és becsüljük meg egymást, „én a 100 év tapasztalata alapján ezt tudom és szeretném üzenni mindannyiunknak, és Magyarország egész népének”.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.