Hírek
70 ezeren már kiálltak a magyar agrárium mellett
A Közös Agrárpolitika esetleges csökkentésével több mint 350 milliárd forinttal jutna kevesebb a mezőgazdasági támogatásokra.
– Az unió csökkentené a forrásokat, növelné a bürokráciát, és a pénzek elérhetõségét különbözõ feltételek teljesítéséhez kötné, vagyis zsarolható állapotot teremt – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Jakab István, az Országgyûlés alelnöke az agrártámogatásokról.
Jakab István: 1300 milliárd forint van betervezve a vidékfejlesztésre – fotó: agrotrend.hu
Jakab István elmondása szerint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) petíció kezdeményezése, az aláírásokat és a magyar gazdák követeléseit juttatnák el az Európai Bizottsághoz, hiszen nem biztos, hogy mindenki érzi a veszélyét egy esetleges forrásmegvonásnak – mondta.
Az aláírásgyûjtésbe azért vágtak bele, mert az unió csökkentené az agrártámogatásokat, egyúttal magasabb elvárásokat támasztana a gazdákkal szemben.
Az interjúból kiderült, hogy a mostani költségvetési ciklusban vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint van betervezve Magyarország számára, és ha az Európai Unió tervezett 26 %-os csökkentését véghez viszi a Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán, akkor ez több mint 350 milliárd forinttal csökkentené az elõbb említett összeget. Az alelnök szerint ezzel
a felzárkózás komoly hátrányt szenvedne.
A gazdákkal szemben tervezett elvárások növelésérõl a következõt nyilatkozta: Elsõsorban az adminisztrációs terheket növelnék. De még több elvárás lenne a környezetkímélõ gazdálkodást illetõen, illetve az egészséges élelmiszerek elõállítása területén. De hogyan lehetne ezt teljesíteni szûkebb anyagi keretbõl? Gúzsba kötve nem lehet táncversenyt nyerni – mondta.
A NAK és a Magosz petícióját – amely a mezõgazdasági források megõrzését tûzte ki célul – több, mint 70 ezeren írták alá.
– Meggyõzõdésünk, hogy ez a szám 100 ezer fölött lesz a végén – mondta Jakab István.
Továbbá az is kiderült az alelnök szavaiból, hogy a versenyképesség fenntartásáért meg kell tudni
- mûvelni a földet,
- korszerû tudásra és technológiára kell szert tenni,
- illetve vízhasznosítási rendszerre van szükség.
Kellenek vidéki élelmiszerfeldolgozó üzemek, hogy az alapanyagokat ne kelljen utaztatni. Ehhez élénkíteni kell a gazdaságot helyben, hiszen ahol a gazdák termelnek, ott szükség van a szolgáltatásokra, így pedig már az emberek is jobban megmaradnak helyben. Az életminõséget kell javítani ahhoz, hogy érdemes legyen vidéken élni – fejtette ki Jakab István.
A teljes interjút ide kattintva olvashatják el.
agrotrend.hu / Magyar Hírlap