98 ezer ember helyezkedett el az első fél évben átmenetileg a mezőgazdaságban

Alkalmi és idénymunkások garmadáját alkalmazták idén a munkáltatók, fél év alatt majdnem hatszázezer ilyen bejelentés érkezett az adóhivatalhoz. A munkaerőpiac felfutását jelzi, hogy idén sokkal több alkalmi munkás, jóval több munkaadónál és számottevően több napot dolgozott le, mint a korábbi években. Emiatt az államhoz is nagyobb bevétel érkezett: hat hónap alatt majdnem hétmilliárd forint közteher érkezett az államkasszába – írja a Magyar Idők.

fotó:123rf

A személyes tapasztalat és a hivatalos adatok között sokszor éles eltérés mutatkozik – erre lehet manapság kiváló példaként megemlíteni az alkalmi munkások ügyét.

Miközben úgy tűnik, hogy az ország egyes területein szinte nem lehet találni olyan személyeket, akik pár napos munkákra elszegődnének, a hatósági kimutatás szerint fél év alatt soha ennyien nem álltak alkalmi vagy idénymunkásnak, mint idén.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján az esztendő első hat hónapjában majdnem hatszázezer bejelentés érkezett, miközben tavaly a féléves adat 520 ezer körül mozgott, két éve pedig 490 ezernél állt meg. Az alkalmi munkások iránt tehát igencsak felszökött a kereslet. Ez megmutatkozik abban is, hogy idén már 130 ezer vállalkozás vett fel legális keretek között munkaerőt átmeneti feladatokra, az pedig végképp magáért beszél, hogy a munkások hat hónap alatt tízmillió munkanapot töltöttek el pár napos felkérésekkel. Utóbbi szám kiemelkedő, a tavalyi féléves adat például a hétmillió napot sem érte el.

A munkanapok azért lényegesek, mert a közterhet az alkalmi elfoglaltsággal töltött napok alapján fizetik meg, mégpedig a munkaadók. A mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki alkalmazottak után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél naponta ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint közterhet kell befizetni. Érdekesség, hogy míg a filmeknél hatezer személy segédkezett ilyen keretek között, addig a turizmusban tízezren találtak rövidebb időre szóló munkát, az agráriumban 98 ezer ember helyezkedett el az első fél évben átmenetileg, más jellegű alkalmi feladatra pedig nagyjából 480 ezren szegődtek el. Az adóhivatal adatai szerint az alkalmi és idénymunkások alkalmazása után az államkasszához megközelítőleg hétmilliárd forint befizetés érkezett – negyedmilliárddal több, mint a múlt év első felében.

– A munkaadók telefonon és az interneten is bejelenthetik a néhány napos munkára jelentkező személyeket. A hivatalos nevén egyszerűsített foglalkoztatásnak hívott forma tehát meglehetősen egyszerű – mondta a Magyar Idők kérdésére a NAV adóügyi szóvivője. Kis Péter András hozzátette:

a legális forma a munkaadóknak és a munkavállalóknak is előnyös.

– A szabályokat ugyanakkor mindenképpen célszerű betartani, az adóhatóság ugyanis rendszeresen ellenőrzi az alkalmi munkavégzést – tette hozzá a szóvivő.

Idén az első hat hónapban majdnem ezer alkalommal vizsgálódott ez ügyben a NAV. A különféle eljárásokban együttesen hárommilliárd forint adókülönbözetet tártak fel a hivatal munkatársai, miközben kiszabtak nagyjából 170 millió forint mulasztási bírságot.

– A leggyakoribbnak az számít, hogy a munkaadó nem jelenti be idénymunkásait, vagy csak akkor kezd intézkedni, amikor már a NAV revizorai a kertben vannak – mondta Kis Péter András. De az is előfordul, hogy folyamatos munkaviszonyban álló személyeket jelentenek be alkalmi munkásnak. Ilyenkor a hivatal munkaviszonnyá minősíti a gazdasági kapcsolatot, s az általános szabályok szerint kiszámolja az adó és a járulék összegét, amit aztán számon is kér. – Fontos, hogy az alkalmi munkások felvételénél több korlátot is felállít a jogszabály – hívta fel a figyelmet a szóvivő. Adott munkaadó csak meghatározott létszámban, bizonyos időre vehet fel embert.

Az idei esetek közül jó párban éppen a létszámról és az időkorlátról szóló kitételeket nem tartották be az érintettek.

agrotrend.hu / magyaridok.hu