2021.05.14., péntek , Bonifác

Hírek

2021. január 10. vasárnap • 11:31

A 2020 igen küzdelmes időszak volt a mezőgazdaságban

De a sok negatív hatás ellenére, a szaktudásnak, a meglévő technikai háttérnek, fajtaösszetételnek köszönhetően, a növénytermesztésben most is sikerült a sokéves átlagot produkálni, mutatott rá Hubai Imre Csaba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökével az a tavalyi év viszontagságairól, eredményeiről beszélgettünk.

– Megyénkben az elmúlt esztendő első negyedében a tavaszi fagyok okoztak gondokat a gyümölcsösökben, kiemelten a mandula- és kajszibarack-ültetvényekben – sorolta a nehézségeket Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

fotó: pixabay.com

– Áprilisban már a csapadékhiány nehezítette a gazdálkodók életét. A nyári és az őszi időszakban pedig már a sok csapadék okozott problémát, hátráltatta a kalászos gabonák betakarítását. Az őszi időszakban pedig a vetést és a talaj-előkészítési munkálatokat nehezítette az eső. A téli időszakra több helyen belvízfoltok alakultak ki, de jelenleg még nem jelentettek belvizet a gazdálkodók – tette hozzá a szakember.

Száraz április, csapadékos nyár nehezítette a munkát

Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly átlagosan 584,9 milliméter csapadék hullott, ez 59,3 milliméterrel meghaladta a sokéves átlagot. Egyes térségekbe további 50–70 milliméterrel ennél több jutott. Kifejezetten csapadékos volt a június (107 milliméter), a július és az október, és emlékezetesen száraz az április (9,8 milliméter). Az éves átlaghőmérséklet szintén meghaladta a sokéves adatot, szélsőségek azonban nem fordultak elő.

– A megye gazdálkodói ősszel 178 662 hektáron terveztek őszi vetésű növényeket, az időjárási körülmények többször is hátráltatták a mezőgazdasági munkákat. Augusztus végére, szeptember elejére a megyében elvetették az őszi káposztarepcét 23 944 hektáron. A nyár végi eső elősegítette a repce talaj-előkészítési és vetési munkáit, azonban a szeptemberi meleg, száraz időjárás, valamint a tartós vízhiány miatt a kelése vontatott volt – folytatta az értékelést Hubai Imre Csaba.

A kora őszi esők jót tettek a növények fejlődésének

– A szeptember utolsó hetében érkezett eső jót tett a növény fejlődésének, így többnyire behozták az elmaradást. A sok csapadék csökkentette a kártevők (repcebolha, repcedarázs, levéltetvek) terjedését – sorolta Hubai Imre Csaba.

– Az őszi kalászos növények esetében több helyen szeptember közepén a gazdák leálltak a talaj-előkészítési munkákkal, az október eleji esők viszont nemcsak a vetéseknek kedveztek, hanem a talaj-előkészítési munkáknak is. A hónap közepére azonban már a legtöbb helyen meghaladta az 50–80 millimétert, a hónap végére pedig a 100 egységet is a csapadék mennyisége, így a talajok telítődtek vízzel, emiatt a vetési munkálatok kitolódtak.

A no­vemberben az eső vagy a köd miatt a talaj nem tudott megfelelően száradni. Őszi árpából 32 267 hektárt, rozsból 1100 hektárt, tritikáléból 7386 hektárt vetettek a megyében. Az őszi búzából a tervezett 113 965 hektár helyett csak 102 018 hektárt sikerült bevetni.

Rákérdeztünk az állattenyésztési ágazat helyzetére is.

fotó: pixabay.com

Megtörik a marhaállomány folyamatos növekedése

A megyei NAK-elnök elmondta, a szarvasmarha-állomány – ideértve mind a tejhasznú, mind a húshasznú állományokat – lassan, de folyamatosan emelkedett a korábbi években a megyében. Idén azonban valószínűleg nem folytatódik ez a tendencia. Elsősorban a járványhelyzetnek köszönhetően lehet előrevetíteni a tehénlétszám csökkenését.

Jelentős hátrányban vannak a hazai sertéstenyésztők

– Megyénkben jelentősen csökkent a sertéslétszám 2019 végére, ami az afrikai sertéspestis (ASP) számlájára írható, bár a fertőzést eddig még csak vaddisznóból mutatták ki. Ez éreztette hatását a múlt évben is, bár a 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre. A sertésállományok közel hetven százalékát gazdálkodó szervezetek adják, kisebb részét egyéni gazdaságok. A hazai sertéstartók továbbra is jelentős technológiai hátrányban vannak a hagyományosan nagy sertéstartó országokhoz képest, mely problémát tetéz az is, hogy egyes takarmányféleségek – például a szója – lényegesen drágábban, szállítási költségekkel terhelten jutnak el az állattartókhoz – világított rá a problémákra Hubai Imre Csaba.

– Az élősertés átvételi árát az elmúlt egy évben a piaci viszonyok mellett sajnos a világméretű állategészségügyi probléma (ASP) befolyásolta leginkább. Az év elején folyamatos áremelkedés volt tapasztalható az állománylétszámok csökkenése miatt egészen áprilisig (520–550 forintos kilogrammonkénti ár), majd zuhanásba kezdtek az átvételi árak, nyárra 450, októberre pedig 400 forintra csökkent az élősertés ára. Idén is csökkenés várható.

A választási malac ára az év elején igen magas, kilogrammonként 1100 forint volt, miután a hízóállomány jelentősen megcsappant, viszont májustól mélyrepülésbe kezdtek az árak, jelenleg mindössze 600 forint körül alakulnak. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a sertéspestis házi sertésekre történő átterjedésének a megakadályozására, ezért kulcsfontosságú az állattartók jogkövető magatartása, a vonatkozó higiéniai és preventív megelőző intézkedések alkalmazása.

A járvány miatt a juhexport is jócskán visszaesett

– A juhállomány 2018 és 2019 decembere között jelentősen, közel húsz százalékkal csökkent megyénkben, múlt évi pontos adataink még itt sincsenek. Az élőállat-felvásárlási árak tavaly szezonalitástól függően változtak év közben, kilogrammonként 890–1140 forint között mozogtak, legmagasabb természetesen a húsvét időszakában volt – sorolta az elnök.

– A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében található. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek egy része az EU országaiba kerül, legnagyobb felvásárlónk továbbra is Olaszország, ahová az élőállatexport kilencven százaléka irányul, ez körülbelül hatszázezer egyedet jelent évente. Az elmúlt időszakban az arab országok felé is nyíltak kiszállítási lehetőségek. Exportunk döntő részét a pecsenyebárány teszi ki, kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll.

A gyapjú iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik évek óta, elsősorban Olaszország és Kína felől. A koronavírus-járvány miatt a húsvéti bárány olaszországi exportja veszélybe került, az országok közötti határzárak rendkívül akadályozták a kiszállítást, a termelők aggódtak, hogy a bárány a „nyakukon marad”. Szerencsére végül nem hallottunk a megyében olyan termelőről, akiktől ne vették volna át a húsvéti pecsenyebárányt. A juhágazat azonban fejlesztést kíván, a hazai fogyasztás növelése is indokolt lenne.

agrotrend.hu / szoljon.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.