A bor általános megítélése pozitív

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2016-ban fogadta el a szőlő-bor ágazati stratégiát, amely három fő témakör mentén – jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés, az értékesítés feltételeinek javítása, hatékony szakmai önkormányzat – 12 pontban foglalta össze a legfontosabb feladatokat.

Mindezt azért, hogy

megvalósuljon a piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés.

Ám az sem mindegy, hogy a célokat mihez képest fogalmazzák meg.

Ezért is döntött úgy a HNT, hogy a piaci pozicionálást segítve reprezentatív piackutatást végeztet a magyar borpiacról és a magyar lakosság borfogyasztási szokásairól. Ennek eredményeit mutatták be a kutatást végzők – Prof. Dr. Szolnoki Gergely, a geisenheimi egyetem tanára és Dr. Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Egyetem külkereskedelmi karának intézetvezető főiskolai tanára – november 15-én.

Az 1500 fős reprezentatív, kérdőíves felmérés során a tíz kérdésre adott válaszokat elemezték, többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek milyen gyakran fogyasztanak bort, ha pedig nem, akkor annak mi az oka, milyen kategóriájú borokat kedvelik, mely borvidékeket kedvelik, valamint szerintük milyen a hazai bor imázsa.

Nos, a legfontosabb megállapítások a következők:

Az alkoholos italok közül a bor elutasítottsága a legalacsonyabb, ennek okaként leginkább (41 százalék) az ízt jelölték meg. Az elutasítók leginkább a fiatalok, akiknek borfogyasztási kultúrája még nem igazán erős. A megkérdezettek 94 százaléka leginkább magyar bort iszik, míg 6 százaléka a külföldi termékekre esküszik. Fröccsöt 30 százalék iszik – különösen az idősebbek és a többet ivók –, a 30 év alattiak majdnem harmada pedig üdítőitalokkal vegyíti a borokat.

A száraz/félszáraz és az édes/félédes borokat 50-50 százaléknyian kedvelik, azt, hogy éppen melyik a népszerűbb kategóriájú, a kor, a nem és a regionális különbségek is befolyásolják; az édes/félédesek a legkevésbé a nyugati országrészben, a legnagyobb mennyiségben pedig a déli és a keleti megyékben fogynak.

A csaknem 315 milliárd forint értékű, 2,2 millió hektoliternyi éves magyarországi termelésből 1,6 millió hektoliter kerül belföldi kereskedelmi forgalomba 195 milliárd forint értékben.

fotó:123rf

A borokat leggyakrabban a hiper- és szupermarketekben, valamint a kisboltokban vásárolják, a termelői és a borszaküzleti értékesítés alacsony – online módon mindössze 1 százalék vásárol, így ezen értékesítési csatornában rengeteg lehetőség rejlik még. Általában minden második pohár bort otthon isznak meg, viszont vendégségben több bor fogy, azok ott „jobban esnek”.

A legkedveltebb borvidék az egri és a tokaji, utána a badacsonyi és a villányi, illetve a soproni, balatoni, szekszárdi következik. Ugyanakkor a megkérdezettek nem csak a borok, hanem a turisztikai vonzerő miatt is előnyben részesítik ezeket a terülteket. A bor általános megítélése pozitív. A nedűt fogyasztók többsége tudatos, tisztában vannak azzal, hogy a túlzott mértékű ivás káros. Úgy vélik, hogy a kulturált borfogyasztás része lehet egy nem alkoholizmussal összekapcsolt életmódnak.

fotó:123rf

A szakemberek úgy vélik, hogy a kutatást öt és tíz év lenne érdemes megismételni ugyanezekkel a kérdésekkel és szempontokkal, mert ennyi időtáv elteltével érzékelhetővé válnak a változások.

Légli Ottó, a HNT elnöke a felmérés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a stratégia részletes megvalósításához kiváló kiindulópontnak számít ez a közel 200 oldalas elemzés. (Ezt hamarosan a szervezet weboldalán is közzéteszik.) Bízik abban, hogy a benne foglaltakra nyitott lesz a szőlész-borász társadalom, és az általuk is megfogalmazott, a stratégiába bekerült célokat e felmérést figyelembe véve végre tudják hajtani.

agrotrend.hu / nak.hu