2020.05.27., szerda , Hella

Hírek

2020. április 02. csütörtök • 12:14

A fagy a legnagyobb ellensége a kertészeknek

Csizmadia Györggyel, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosával a jelenlegi szélsőségesnek mondható, óriási fagykárokról beszélgettünk. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a termelő a jelenlegi helyzetben hogyan értékesítheti az áruját az áruházláncokban.

- Gyönyörű ültetvénye van, elképesztően finom szamóca, körte, bodza és cseresznye terem Venyimben… Sok különlegességgel szolgál a gyümölcskedvelőknek a Szedd magad! akciótól, a Nézd meg és fogadd örökbe konstrukciókig. De mit ér mindez, ha jön a fagy? Hogy állnak az elmúlt éjszakák után az ültetvények, milyen károk keletkeztek?

- Meglepő a helyzet, mert a múltkori fagyról azt gondoltuk, minket nem annyira érint, mert még nem tartott sehol gondolatainkban a természet. Láttuk, hogy egy pár kajszi a kertben, illetve a mandula teljes virágban van, de az alma teljesen bimbóban, a cseresznye is szinte zárt állapotában volt, a szamócát a fátyolfólia alatt nem nézegettük, hogy hogyan állnak a korai fajták. Mindenesetre most meglepődtünk…

A cseresznyét megnéztük, és már bizony 20-60 %-os fagykár van, a szamócánál az is meglepetés volt, hogy a szél eléggé megtépkedte a fátyolfóliát, a korai fajták már virágoznak és az első virágok már el is fagytak. Nálunk -6 celsius körüli hőmérséklet is volt.

Azóta eltelt két hét, előrébb jár a természet, de most hideg éjszakákat élünk. Az őszibaracknál nagyon fajta kérdés, hogy melyikben van jobban fagykár, talán az alma-körte még olyan fázisban volt, hogy azt ne érintse.

- Ha valakinek hűtőházban vagy egyéb módon van elraktározott termése, hogyan tudja azt most értékesíteni, hogyan alakulnak az értékesítési csatornák? Hallottam más termelőktől, hogy rengeteg raktárisöprésből származó olcsó termék van Nyugat-Európából, a magyar primőr árut pedig nem veszi így senki. Hogy áll jelenleg ez a helyzet?

- Nagyon vízválasztó ez az év. Azokat a nagy termelőket, akik időszakonként beszállítanak a nagy áruházaknak, nem éri most piaci kár. Sőt azt is lehet mondani, hogy a hajtatott kertészetek valamilyen szinten most jó helyzetben vannak, mert a marokkói és EU-n kívüli áru áramlása valamelyest akadozik.

Déligyümölcsben és egyebekben látjuk a pultokon, hogy nincs megállás. Almából is teljes paletta van, tehát akinek még van betárolt áruja, az el tudja adni. Aki nehéz helyzetbe került, azok például azok a termelők, akik iskolagyümölcs programot csináltak, hiszen az iskolák bezártak, és nekik a szerződés teljesítéséhez be volt tárolva az áru, miközben a nagybani piac teljesen leállt.

Azt lehet mondani, hogy a kis sarki zöldségesekből egye kevesebb van, a klasszikus vásárcsarnokok forgalma rendkívüli módon visszaesett Budapesten, így maradnak az áruházláncok. A jelenlegi helyzet nagy nyertesei az áruházláncoknak beszállítók, erre viszont sok termelő nincs felkészülve.

- A TÉSZ-ek milyen arányban tudnak ebben segíteni? Aki tagja egy TÉSZ-nek, az jó esélyekkel indul, hogy akár az élelmiszerláncokban értékesíteni tudja, például a primőr zöldségét is?

- Nagyon szigorúvá váltak az áruházlánci beszállítási feltételek, pontosan a kialakult helyzet miatt. Most már minden áruházlán előírja, hogy nem csak a cégnek kell Global Gap-jének lenni és szigorú nyomon követesének, hanem a termelőnek is. Koránt sem biztos, hogy egy adott TÉSZ, mondjuk két hét múlva belevág a szamóca áruházlánci értékesítésébe. A szamóca jellemzően olyan gyümölcs, amit utcai árusnál vagy Szedd magadban kerül értékesítésre…

Önmagában az hogy szerződéssel rendelkezem valamelyik magyar áruházlánccal, még nem jelenti azt, hogy valamennyi terméket felvetettem a terméklistára. A szamócát a legritkább esetben…

Így, ha az áruházláncokat célozzuk meg ezzel a gyümölccsel, nyilván meg kell csinálni a Global Gap-et ahhoz is, aminek van egy átfutási ideje, mire a számlázástól az egész szerződésmódosításig végigfut, nagyon feszített tempójú munkát igényel, és az is kell, hogy jó partneri viszony legyen az áruházlánccal.

Ezért olyan TÉSZ, aki mondjuk almával foglalkozik, nem biztos, hogy nekiáll annak, hogy egy olyan problémás növénnyel, mint a szamócával foglalkozzon. A zöldségeknél talán kicsit más a helyzet, mert ott eléggé leszűkült a termékpaletta és a hajtató kertészetek elérték azt a volument amikor önállóan pozícióban vannak…

Ám nem biztos, hogy ők most kínai kellel, vagy egyéb mással nekiállnak foglalkozni, és az is nagy kérdés lesz, hogy teszem azt olyan zöldségek, mint a spárga, ami tipikusan export cikk, az a magyar belföldi piacon mennyire kell majd...

- Mit tanácsol azoknak a termelőknek, akiknek jelenleg értékesítési problémáik vannak a mostani helyzet miatt?

- Akinek most megváltoztak az értékesítési lehetőségei, de mindenképp lépnie kell, annak két lehetősége van. Az első a direkt értékesítés, elég nehéz történet például a házhoz szállítás. Össze kellene fogni több termelőnek, egy kínálati kosarat összerakni.

Mi most épp ezen dolgozunk, hogy hogyan lehetne több termelő áruját 5000-10000 forintért, heti mennyiségben összerakni, nagyvárosok környékén.

Másik útként az áruházlánci beszállítások maradnak. Vannak lehetőségek arra, hogy egy-egy termelő közvetlenül is beszállítson, de inkább meg kell keresni azokat a cégeket, akik bent vannak, és kopogtatni, hogy itt vagyunk ezzel az árualappal, utána pedig a feltételeiket be kell tartani, hiszen, ha valaki egy hétre leszerződik egy árumennyiségre, akkor azt be kell vinni, különben komoly kötbér van.

- Hamarosan elkezdődik a szezon és aktuálissá válik a munkaerő kérdés. Most nem számíthatunk a román és szerb segédmunkásokra, mik a kilátások? Miniszter úr azt mondta egy interjúban, hogy a jelenlegi helyzetben más ágazatokból, például az építőiparból sok dolgozót fognak elbocsájtani, akik alkalmasak lesznek a kertészeti szezonális munkák elvégzésére.

- Azt gondolom, ez attól függ, melyik térségben vagyunk. Nálunk valóban így van, naponta jönnek a telefonok, jönnének dolgozni. Az építőiparból valóban jönnének vissza, a már korábban nálam dolgozó férfiak, akiknek most hirtelen nincs munkájuk. Alkalmi foglalkoztatás keretében vállalják a szezonális munkát, a támrendszer építést, vagy bármi egyéb feladatot.

Azok a vállalkozók is jelentkeznek, akik munkaerő közvetítéssel foglalkoztak, ők jellemzően a kisebbséget mozgatták, hirtelen náluk is nagyon sok munkaerő jelent meg.

A harmadik kör, akik valamilyen oknál fogva elvesztik az eddigi megélhetésüket. Ilyen érdeklődés is akad, de ez nyilván attól függ, hogy kinek, mekkora tartaléka van. Hogy Kecskemétről, mondjuk Kecel, Kiskőrős környékére ki fognak-e menni az emberek dolgozni, az egy nagyon nagy kérdés.

Ahol a szezonális munkaerő jellemzően külföldi vendégmunkás volt, ott most kérdés, hogy a közeli nagyobb városokból, fél óra utazással kijárnak-e majd dolgozni az emberek?

Vannak erre most kezdeményezések, de komoly a félelem attól, hogy ez nem fog magától megoldódni. A közöségi média nyilván felpörgeti ezeket a lehetőségeket, és a következő 2-3 hétben el fog indulni a munkaerő keresés és a munkakeresés is.

- A szántóföldi gazdák közül többen jelezték, hogy nem teljesen akadálymentes az input anyag ellátása. Mi tapasztalható a kertészeti input anyag terén? Lát némi akadozást, vagy folyamatos az ellátás?

- Jópár olyan speciális terméket használok, ami nem biztos, hogy volt készleten, főleg nem a szezon elején. Gondolok itt a speciális kertészeti öntözéses műtrágyákra vagy egyéb adalékanyagokra. Ezen a téren azért van némi akadozás. A főbb növényvédőszerekből lehet látni, hogy vannak olyan termékek, amiket már nem tudtak legyártani Kínában.

Ezek esetén mindenképp termékhelyettesítésre van szükség. Az is előfordul, hogy nem jöttek be az olcsóbb gyártók készítményei. Egyelőre az első három hónapra mindenki bevásárolt, mindenki megkapta, amire szüksége lesz.

Az érdekesebb kérdés, hogy például csomagolóanyag, a betakarításhoz szükséges tálkák, papíráru, ami nem volt készleten, az ezek után hogyan fog bejönni. Az olyan biológiai termékek, mint a poszméhek éppen érkeznek, azzal nincsen probléma.

- Hogy látja a közeljövőt? Mi az, amire jó volna felkészülni a gazdáknak? Az agrár felsővezetéstől mi volna az, ami a gazdák munkáját segítené?

- Ez a helyzet el fogja érni azt, hogy olyan termelőknek is el kell majd kezdeniük beszélgetni egymással, akik eddig jól megvoltak egymás nélkül, vagy nem voltak olyan jól meg, de a panaszon kívül nem jutottak messzebb. Fel fognak értékelődni a közeli piacok és a belpiac.

Egy kicsit át kell értékelni az áruházlánci beszerzőknek is, hogy valóban mindig minden csak ár kérdése-e, és egy távolról jövő akár marokkói vagy török áru a legbiztonságosabb beszerzési forrás-e, nem csak az áru beltartalmára, hanem úgy általában véve az áru megbízhatóságára is gondolok.

Az agrár felsővezetés szempontjából fontos kérdés, hogyan fog alakulni a feldolgozás, ugyanis az ipari alapanyag előállítás jelentős stratégiai készletezés a vállalatok és cégek részéről, és senkinek még fogalma sincsen arról, hogy a feldolgozóüzemek hogyan fognak működni. Ebben nem kizárt, hogy olyan jellegű tárgyalásokat is kell folytatni az agrár kormányzatnak - akár egy készletfinanszírozási hitelben gondolkodva –, hogy a hazai feldolgozók biztos piac nélkül is le merjék foglalni a feldolgozandó árut.

Mátrai Zoltán

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.