A felhasználható agrár- és vidékfejlesztési forrás idén meghaladja a 2017-es évit

Újra terjedni kezdett az afrikai sertéspestis a kelet-morvaországi Zlín régióban. A hatóságokújabb védelmi intézkedéseket hoztak, elrendelték a Zlíni régió lakosság által tenyésztett sertéseinek összeírását, esetleg a levágásukat, valamint a lakossági sertéstartás ideiglenes megszüntetését. Valamint újra vadászokat küldtek a régióba, hogy az elkóborolt vaddisznókat kilõjék. A területet drónokkal ellenõrizik és felügyelik.

Az Év Agrárembere közönségdíjasára online szavazva voksolhatunk, a gyõztest a február 10-ei Év Agrárembere Díjátadó gálán hirdetik ki.

Az elõfizetõk között egy nagyértékû Jinma 164Y kistraktort sorsolunk ki a Speed-ex Kft. jóvoltából!

Két új pályázat jön januárban összesen 39 milliárd forint keretösszegben – Önálló pályázatként, energiahatékonyság-növelési céllal egy új energetikai felhívásthirdet a tárca januárban, amelyre a forrást az eddig felhasználatlan összegek átcsoportosításával teremti elõ. 30 milliárd forintra a mezõgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. A VP keretében az elõlegek elmaradtak a várt nagyságtól, aminek elsõdleges oka az államtitkár szerint a szigorú brüsszeli szabályozás. 

Regionális különbségek a mezõgazdaságban – Magyarország mezõgazdasági szempontból legjelentõsebb térségei Észak- és Dél-Alföld. 2016-ban az országban mintegy 9,4 ezer gazdasági szervezet folytatott mezõgazdasági tevékenységet. A szervezetek száma minden megyében emelkedett 2010 és 2016 között, de számottevõ növekedés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében (mindháromban 44 százalékos) jelentkezett. Az egyéni gazdaságok száma 422 ezer volt. Egy gazdaságra jutó mezõgazdasági terület esetében kiugrhektár) átlagterület jellemzõ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan 25 hektáros birtokokon gazdálkodnak. Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében fõleg a közepes méretû birtokok, míg Békés megyére a nagyobb átlagterületû gazdaságok a jellemzõk. A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer idõszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Ez az állandó alkalmazottak körében 21 százalékos emelkedést jelent 2010 óta, míg az idõszaki alkalmazottak száma megduplázódott ebben az idõszakban. Az elmúlt 6 évben a gazdálkodók mezõgazdasági végzettsége kissé kedvezõbb lett. Az idei költségvetésben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege megközelíti a 900 milliárd forintot, ami 51 milliárd forinttal haladja meg a 2017. évit.

Összefognak a magyar bortermelõk – Kiadványok, kötetek készülnek a borokról, amelyeket minden évben eljuttatnak a borászoknak és a fogyasztóknak is. Tehát túl azon, hogy ez egy szép marketingfeladat, cél az is, hogy a termelõknek bevétele származzon belõle – fogalmazott Kiss Eliza, borágazati ügyekért felelõs miniszteri biztos. A termelõk nem szívesen fogadnak külföldi befektetõket, ilyen szempontból összetartó a hazai ágazat. Az elmúlt másfél évben többek között azon dolgoztak, hogy a Tolcsván található háromszázezer palackos aszúgyûjteményt meghatározott koncepció szerint védettség alá helyezzék. Elindul a szõlõszerkezet átalakításával kapcsolatos program is.

fotó: Nemzeti Borkiválóság Program – Facebook

Az agrárium idei kilátásai – Magasak lesznek a növényvédelmi költségek, és mivel hosszú még a tél, egy nagyobb fagy komolyan károsíthatja a növényeket. A vetésszerkezet érdemi változására nem számíthatunk. Két év csökkenés után a mezõgazdaság beruházásai tavaly az elsõ kilenc hónapban folyó áron 22 százalékkal nõttek. A beruházások finanszírozásának szerkezete is változni fog azáltal, hogy emelkedni fog a támogatások aránya. Az idei költségvetésben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege megközelíti a 900 milliárd forintot, ami 51 milliárd forinttal haladja meg a 2017. évit. Az Erste Agrár Kompetencia Központ nem véletlenül dolgozik az agrárpiaci elõrejelzések meghonosításán. Elõrejelzésünk szerint, a folyamat az idei év elsõ hónapjaiban ismét – ezúttal kisebb – fordulatot fog venni. Az Erste Agrár Kompetencia Központ várakozásai szerint ebben az évben a mezõgazdasági árindex pozitív tartományban fog maradni, de emelkedése le fog lassulni, az év közepén pedig meg is fog állni. Az év második felében pedig már nem számítunk érdemi emelkedésére.

Vezetõségcsere a Syngentánál – Michel Demaré visszavonult, helyére Jürg Witmer léphetett, valamint új taggal bõvült az igazgatóság, Carl Casale személyében, aki korábban a CHS Inc. amerikai mezõgazdasági vállalat vezérigazgatója volt. A változások köthetõek a Syngenta ChemChina általi megvásárlásához.

fotó: Syngenta

A kormány támogatja a napelemfarmokat – A kormány a közelmúltban mintegy száz naperõmû-beruházást minõsített nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségûnek, vagyis könnyítette meg számukra a projektek elõkészítését, ügyintézését. A cél, hogy a földmûvesek, a földmûvesek tulajdonában álló gazdasági társaságok és mezõgazdasági vállalkozások kis teljesítményû erõmûvekbõl álló napelemfarmokat hozzanak létre legalább 600 darabos és legalább 300 megawatt összteljesítményt elérõ naperõmû kiépítésével.

Új zöldítési szabályozás – A korábbi iránymutatástól eltérõen az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a csávázott vetõmag alkalmazása sem megengedett, mivel annak elvetésével a magra juttatott növényvédõ szer aktivizálódik és ugyanúgy jelen lesz a területen. Az évelõ nitrogénmegkötõ növényeknél azonban a növényvédõszer-mentességet a termesztési idõszak alatt (május 1-jétõl szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely idõszak teljes tartamában az adott évelõ növénykultúrának a területen kell lennie. Ez nem esik bele a növényvédõszer-használati tilalommal érintett idõszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetõmag is vethetõ.

agrotrend.hu