2022.08.15., hétfő , Mária

Hírek

2022. július 05. kedd • 13:35

A gazdák szerint a Jéger miatt nincs elég eső Békésben

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a Jéger működéséről tartottak fórumot hétfőn több Békés megyei településen. Az összejöveteleken Kocsis Áron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési vezetője tartott előadást, és számos kérdés is felmerült. A gazdák körében ugyanakkor érezhetően egyre nagyobb a feszültség a tomboló aszály miatt, sokan a Jéger rendszert teszik felelőssé az eső elmaradásáért. A véleménykülönbségek nem enyhültek.

Hétfőn délután a mezőberényi művelődési központban tartott fórumon jártunk, amit előzetesen az intézmény klubtermében rendeztek volna, az érdeklődés azonban olyan mértékű volt, hogy végül a programot áthelyezték az épület nagytermébe. Az esemény nyitánya paprikásra sikeredett, a gazdák ugyanis azt szerették volna, ha rögtön a kérdéseikre kapnak válaszokat, ezt Siklósi István polgármester tolmácsolta is, majd Kozsuch Kornél, a NAK megyei elnöke javaslatára mégis abban maradtak, hogy előbb az előadást hallgassák meg.


Fotó: BEOL / Für Henrik

Kocsis Áron elmondta, a Jéger egy országos rendszer, hazánkban összesen 986 generátor található, amelyeket úgy kell elképzelni, mintha az ország térképére kockás papírt helyeztek volna, és ahol lehetséges volt, ott minden egyes négyzetbe került egy-egy generátor. A rendszer április 15-től szeptember 30-ig működik olyan módon, hogy ha az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembere úgy látja, hogy egy adott helyen a következő 2-3 órában jégveszélyes zivatar alakulhat ki, akkor arról jelzést küld, és helyben bekapcsolják a generátorokat.

Az eszközök ezüst-jodidot küldenek fel a felhőzet magasságába. Szólt arról, hogy minden jégesőt nem tudnak megelőzni, de az Országos Meteorológiai Szolgálattal közösen dolgoznak, hogy minél kevesebb jég essen.

Az OMSZ folyamatosan, 24 órában figyeli az ország területét és amikor a modellek és az előjelzési logikák alapján úgy látják, hogy jégeső is lehet, az adott járásban a kezelők 2-3 órával a zivatar várható érkezése előtt bekapcsolják a generátorokat. A működést egy központi szervezet koordinálja, emellett négy telephelyük van az ország négy szegletében, ahonnan segítik a 986 generátorkezelő munkáját. Egy-egy ilyen munkatársuk éves szinten bruttó 420 ezer forintot kap, amiért április 15-től szeptember 30-ig készenlétben van, ha kell éjszaka is dolgozik. A legtöbb eset egyébként éppen éjjelente fordul elő ebben az évben.

Mint megtudtuk, két fajta generátoruk van. Az automata generátort a központból kapcsolják be, ha legalább narancssárga a riasztás. A manuális generátorkezelőknek egy mobil applikáció jelzi, hogy, hogy működtetni kell az eszközöket. Amikor a narancs riasztás megszűnik egy adott járásban, megkapják az üzenetet, hogy állítsák le a generátort.

Kocsis Áron elmondta, a jégkármérséklő leginkább a mezőgazdaságot védi, de a legkomolyabb károk nagyon gyakran nem is az agráriumot érik, hanem a lakosságot, az autókat, házakat, egyéb ingóságokat. Ennek kapcsán utalt a májusban Somogy megyét sújtó jégkárokra, amit egy Szlovéniából érkezett szupercella okozott. Hozzátette, a kezelők Somogyban, Tolnában, Baranyában és Bács-Kiskunban arra kérték, hogy még több generátort állítsanak üzembe. Ez az elképzelés komoly ellenérzést váltott ki a jelenlévők körében, akik ennek hangot is adtak.

A generátor működése során egyébként az ezüst-jodid apró szemcsékre bomlik szét, egy eszköz egy óra alatt egy gramm ezüst-jodidot juttat fel az égbe. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását.

A rendszer ugyanakkor nem párologtatja el az esőt. Az előadó hozzátette, a megyében júniusban hat napot volt bekapcsolva a Jéger.

A gazdák közül a legtöbben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nincs szükség a rendszerre, sokan számoltak be „szétszakadó”, kettéváló felhőkről, hasadó felhőkről és emiatt elmaradt esőről. Előkerültek az úgynevezett HAARP rendszer elmondásai is, amivel kapcsolatban Kozsuch Kornél arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ez volt a fórum kérdése. Felmerült kérdésként, hogy a szakemberek tudják-e tudományos tanulmánnyal igazolni, hogy a generátor nincs hatással az időjárásra. Mint elhangzott, annyi hatása mindenképpen van, hogy csökkenti a jég méretét.

Siklósi István polgármester összegezve a fórumon addig elhangzottakat úgy fogalmazott, nem látja bizonyítottnak, hogy a rendszer az oka annak, hogy nem esik az eső, de – hangsúlyozta – annak ellenkezőjét sem.

A generátorokkal megpróbáljuk viszont a természetet olyan módon befolyásolni, aminek hosszú távú hatásait senki nem tudja megjósolni. Kémiai tanulmányaimból annyi tudok, hogy a jodid vegyületek nem nagyon oldódnak, lerakódnak valahol – tette hozzá annak kapcsán, hogy ez is többször felmerült a fórumon. 

Kiemelte, többekkel beszélgetve egy nyilatkozatot terveztek, ami arról szól, hogy kérik az Országos Jégkármérséklő Rendszer leállítását, a természetbe való beavatkozás ilyen formájának megszüntetését. A nyilatkozatot bárki aláírhatta a fórumon, illetve aláírhatja. A polgármester kiemelte, ha a leállítás megtörténne, akkor látná bizonyítottnak, hogy van-e hatása ennek a rendszernek a csapadékváltozásokra. Ezt követően is többen felvetették, hogy a generátorok működésének milyen következménye van az egészségre. Kocsis Áron válaszában elhangzott, hogy a mennyiség, amit kijuttatnak a levegőbe, nagyon messze van az egészségügyi határértéktől. A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást.

Néhány higgadtabb hangú hozzászólásban arra hívták fel a figyelmet, hogy amikor a gazdák segítségére volt szükség, segítettek. Most viszont nekik van szükségük segítségre. Egy dévaványai gazda több konkrét javaslatot is megfogalmazott, hogy milyen intézkedések enyhítenének a gondjaikon.

Szintén többször felmerült, hogy megfelelő időben kapcsolják-e ki a rendszert, annak használatát megfelelően ellenőrzik-e és megfelelő-e, hogy nem a helyszínről irányítják a generátorok bekapcsolását. Egyes információk arról szóltak, hogy a kelleténél többet mennek a generátorok, ezt a szakember cáfolták.

Ugyancsak javaslatként hangzott el, hogy a gazdák szavazzanak arról, hogy szeretnék-e, ha a rendszer tovább működne, mert az aláírásgyűjtés eredményében nem bíznak száz százalékosan. A  véleménykülönbségek nem igazán enyhültek.

Nagyon érdekes kérdésként merült fel, hogy a biztosítók miért nem vállalnak nagyobb szerepet a rendszer működésének finanszírozásában, amikor a lakossági jégkárok mérséklésével éppen ők az egyik legnagyobb haszonélvezői a Jéger működésének. Kocsis Áron jelezte, hogy személy szerint maga is szorgalmazza mindezt. Kozsuch Kornél is jelezte, hogy továbbviszi a gazdák aszálykárok enyhítésével kapcsolatos javaslatait.

agrotrend.hu / BEOL, Papp Gábor

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.