Hírek

A kárenyhítési rendszert többen vették igénybe

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány hete közzétett kiadványában mutatja be a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) 2016-ra vonatkozó működését és eredményeit.

Az MKR I. pillérében, azaz az agrár-kárenyhítésben – a végrehajtott jogszabályi változásoknak köszönhetõen – részt vevõ termelõk száma és a befizetett kárenyhítési hozzájárulásuk is nõtt 2016-ban. Ez év idõjárásában – 2015-tel ellentétben – az aszály nem volt számottevõ, a tavaszi fagy és a jégesõ azonban súlyos károkat okozott. Így összességében a károsodott területek és a kárenyhítõ juttatásként kifizetett összegek 2016-ban jelentõs mértékben csökkentek az elõzõ évhez képest. Kárenyhítõ juttatásban elsõsorban a közepes és kisméretû gyümölcstermelõ üzemek részesültek.

A II. pillérben, azaz a díjtámogatott biztosításoknál ugrásszerûen megemelkedett a biztosítást kötõ termelõk száma, és azzal együtt a díjállomány, valamint a kártérítés is. Mindhárom kategóriában több mint 30 százalékkal növekedtek a díjbevételek. A biztosítások területi lefedettsége minden növénykultúránál javult. A kárkifizetések és kárhányadok jelentõsen emelkedtek, elsõsorban a jégverés, a tavaszi fagy és a viharok sújtotta szántóföldi növénykultúrák és ültetvények esetében.

A mezõgazdasági biztosítási díjtámogatást 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében hirdették meg, így a biztosítási díjtámogatás éves forrása a 2015-ös 3 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelkedett. A támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a korábbi két évhez hasonlóan a 2016. évi biztosítási díjtámogatás esetén is visszaosztás vált szükségessé.

További részletek az Agrárgazdasági Kutató Intézet ITT elérhetõ kiadványában olvashatók.

agrotrend.hu / NAK, AKI