A kelet-európaiak és a menekültek már nem akarnak a földeken dolgozni

A DIE WELT napilap szerint a Dél-Németországi Spárga- és Szamócatermesztők Szövetsége (VSSE) által végzett felmérés azt mutatja, hogy a gazdaságok kétharmada mérsékelt, vagy akár jelentős csökkenést tapasztalt az idénymunkások terén.

Az, hogy menekültként nyilvántartott vagy a betakarítás idején hosszú távon munkanélkülieket próbáltak alkalmazni, nem hozott pozitív eredményt – mondta Burkhard Möller, a GLFA mezőgazdasági munkáltatói szövetség vezérigazgatója. Simon Schumacher, a VSSE ügyvezető igazgatója azt is elmondja, hogy alig ismer olyan gazdaságot, amely továbbra is menekülteket alkalmaz, annak ellenére, hogy egyes vállalatok készen álltak erre és próbálkoztak a múltban – írja a topagrar.com.

fotó:topagrar.com

Nem az emberek toborzása a probléma. Az igazi kérdés az, hogy valóban megjelennek-e, ill. az egész szezonban maradnak-e. A megbízhatóság jelentősen csökkent. Az is probléma, hogy olyan embereket találjunk, akik jó munkatársak, és akik csoportvezetőként másokat felügyelhetnek vagy vezethetnek.  Azok, akik rugalmasak fejben és mobilak, azok nagyobb valószínűséggel találnak valami mást – mondja Schumacher.

A tartós munkanélküliek nem kitartóak

Bár a német gazdák ebben az évben az első alkalommal fizettek 8,84 eurós minimálbért, de az állandó hajolgatás, a hőség vagy az eső, a kézzel végzett munka, mindez különleges kihívássá teszi a betakarítási munkát – jegyzi meg a DIE WELT. Ezt a terhelést csak azok bírják, akik hozzászoktak a mezőgazdasági munkához, ez a tapasztalat az üzemekben. Ezért évekkel ezelőtt az adózók sok pénztől indított kísérlet, hogy hosszú távon munkanélkülieket hozzanak a szamóca- vagy a spárgaföldekre, megbukott. – A legtöbb ember nyolc órán keresztül nem volt képes ilyen keményen dolgozni – mondja Möller a GLFA vezérigazgatója.

A menekültek integrálódni szeretnének és németül akarnak tanulni

A helyzet hasonló volt a menekülteknél vagy a menedékkérőknél. Egy másik probléma az volt, hogy betakarításkor a munkavállalók rendszerint a szezonban a gazdaságokban laknak. Möller szerint sok menekült inkább a városi területeken szeretne maradni.

A VSSE igazgatója, Schumacher is azt a visszajelzést kapta a cégeitől, hogy a menekültek tartós integrációra törekednek, ezért elégedetlenek voltak az idénymunkával. Továbbá a nyelv is problémát jelentett: sokan németül akartak tanulni, de a földeken többnyire románul vagy lengyelül beszélnek.

A német szövetségi kormány új akadályokat gördít az útba

Sok gazdálkodó szeretne Ukrajnában munkavállalókat toborozni a közelgő szűk keresztmetszetek miatt, de a nem EU-tagországgal nem létezik megfelelő kétoldalú megállapodás. Ezért kell a szövetségi kormánynak gondoskodnia erről, kérte Möller, aki a német mezőgazdasági termelők szövetségének szóvivője is.

Schumacher szeretné elérni, hogy ideiglenes különleges engedélyt hosszabbítsanak meg a nyugat-balkáni államokra, mint Szerbia vagy Bosznia. Ez alapján még mindig lehetséges, hogy 2020-ig szezonális munkavállalóként alkalmazzák az embereket.

Jelenleg éppen ellentétes irányú folyamatok zajlanak, folytatja a WELT: a Szövetségi Munkaügyi Minisztérium egy átmeneti megállapodást akar megszüntetni, amely szerint a szezonális munkavállalók Németországban három hónapig mentesülnek a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. 2019-től ez a mentesség a jelenlegi 70 nap helyett csak 50 napig lesz érvényes.

agrotrend.hu / topagrar.com