Hírek

A kenyér közösséget kovácsol

A kovászos kenyér évezredeken keresztül kultúrák alapja volt, mára azonban az ipari élesztő világszinten kiszorította a köztudatból. Szerencsére egy-egy eldugott vidéki zugban túlélte a felgyorsult világ pörgését. A kovászolás technikája reneszánszát éli.

Kovászos közösség formálódik, a hagyományos kenyérkészítés iránt érdeklődők az Orma Gerilla Pékség szervezésében olyan programokon vehetnek részt, ahol kezdők és haladók tapasztalatokat cserélhetnek, és aminek keretein belül olyan előadókat és mestereket invitálnak maguk közé, akik vidéken kevésbé elérhetők írja a bama.hu.

fotó: pixabay.com

Az első programon a Partisancaféban a kovászolás ismert prófétája adott elő. Ormós Gabriella, a KovászLabor online közösségi csoport és blog alapítója mesélt a mezőgazdaság és a sütőipar titkairól. Szó volt arról, hogy az elmúlt 150 év alatt miért lett népbetegség a gluténérzékenység, miközben ötödére csökkent a kenyérfogyasztás.

Az ellentmondás az előadó szerint arra vezethető vissza, hogy az alapanyagok minősége jelentősen visszaesett. A régen termelt kiváló minőségű bánkúti búza nedves sikértartalma (glutén) közel 50 százalékos volt, mivel azonban problémás volt gépekkel aratni, mást kezdtek termeszteni.

Az új gabonák hektáronként többet hoztak, ezért gazdasági szempontból (is) megérte váltani. A több mint kétszeres mennyiséggel viszont több mint felére csökkent a minőség. Az új gabonák nedves sikértartalma nem éri el a 30%-ot sem.

A naponta fogyasztott, pékségekben vett kenyerek ennek következtében számos olyan mesterséges adalékanyagot – pl. hozzáadott glutént – tartalmaznak, amelyekkel javítani tudják a tésztát.

A kovászos kenyér trend lett, és meggyarapodtak a kézműves pékségek. Egyre többeknek fontos, hogy adalékmentes, természetes anyagokból készült ételeket fogyasszanak.

– Programjaink között lesz több workshop jellegű alkalom. Január közepén olyan kóstolót szervezünk, amin az ország tíz kézműves pékségének kenyereit hasonlítjuk össze, de lesz olyan is, amelyen a világhírű lisztekkel ismerkedünk meg és tesztelünk is – mondta Váczi Gergely, a közösség szervezője.

A valódi kovászos

A magyar élelmiszerkönyv szerint a kovász lisztből, élesztőből és vízből áll, emiatt számos pékségben találkozhatunk „kovászos” kenyérrel, miközben a valódi kovászos kenyér nem tartalmaz élesztőt.

Liszt és víz keverékében a búza héján és a levegőben lévő baktériumok és élesztőgombák táptalajt találva elszaporodnak és egyedülálló ökoszisztémát hoznak létre. Ezen mikroorganizmusok közössége a kovász.

Miközben a kenyérgyárak kevesebb mint egy óra alatt süt­nek le egy kenyeret, a ko­vásszal bekevert kenyér tésztáját sütés előtt legalább 8–10 óráig kell keleszteni, éppen ezért egyelőre nem tudják beilleszteni a nagyüzemi pékségek kínálatába, azonban Angliában már erre is vannak kísérletezések, törekvések.

agrotrend.hu / bama.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook