2019.10.18., péntek , Lukács

Hírek

2019. október 09. szerda • 11:49

A ketreces állattartás nagyon komoly következményekkel járhat

Jelentősen hozzájárulna a klímaváltozáshoz a liberális, baloldali, szélsőbaloldali európai parlamenti képviselők és az általuk támogatott radikális állatvédő szervezetek ketreces tyúktartás betiltására vonatkozó, egyre intenzívebb lobbitevékenysége. A tudományos élet szereplői abban is egyetértenek, hogy az alternatív tartástechnológia a tojás és a hús minőségét nem befolyásolja, ellenben a technológiaváltás jelentős árdrágulást okozna.

Brutális áremelkedéssel, lényegesen nagyobb terület- és erőforrásigénnyel, így jóval magasabb káros­anyag-kibocsátással járna a ketreces tyúktartás betiltása. Ráadásul az sem bizonyított, hogy az alternatív technológiák – jellemzően a szabad- és mélyalmos tartás – magasabb állatjóllétet eredményeznének – hangsúlyozták a tudományos élet és a tojáságazat szereplői tegnap a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének tojásvilágnapi konferenciáján - írja a Magyar Nemzet.

A ketreces állattartás jelentős drágulást és egyéb kellemetlenséget hozhat magával - fotó: pxhere.com

Habár idehaza még mindig az ár-érték arány meghatározó a fogyasztóknál, egyre többen figyelnek a tartástechnológiára. A tartásból sokan tévesen következtetnek a tojás minőségére, mivel azt a takarmányozás befolyásolja. A legkisebb környezetterhelést viszont bizonyítottan az uniós termelés felét adó, EU-konform ketreces tyúktartás okozza. A további három leggyakoribb tartási technológia összesen adja a termelés másik felét.

A termelőknek már 2012–2013-ban is kötelező volt jelentős összegeket, közösségi szinten több mint 2100 millió eurót az állatjóléti elvárások növelésére fordítani, akkor az átállással a kényelmesebb tyúkketrecekre. Itthon ennek hatására egy év alatt 63 százalékkal nőtt a tojás fogyasztói ára.

Korábban a Magyar Nemzet elsőként számolt be róla: radikális állatvédők és az őket támogató zöld-, liberális, baloldali és szélsőbaloldali politikusok egyre erőteljesebben lobbiznak a ketreces állattartás uniós szintű betiltásáért.

Ezt egyfelől az európai polgári kezdeményezéssel, tehát állampolgári támogatással, másfelől olyan vezető politikusok közreműködésével is megtámogatták, mint Frans Timmermans, a leköszönő Európai Bizottság első alelnöke.

A ketrecellenes lobbi hatékony: a Tesco korábban bejelentette, 2025-től nem árul ketreces tartásból származó tojást. A ketreces tartás tilalmával így a politikai, kereskedelmi és civil élet szereplői hozzájárulnak a klímakatasztrófához.

– Az alternatív tyúktartásban az állatnak ugyan nagyobb a mozgási szabadsága, ám ezzel együtt érdemben megnő a csonttörés kockázata is. Emellett a tollcsipkedésnek és a kannibalizmusnak is ki van téve, de nehezebb elejét venni a fertőzések, paraziták terjedésének is – hangsúlyozta előadásában Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem docense.

Az alternatív technológia tehát adott esetben ellentétes hatást gyakorol az állat jóllétére. Ezzel kapcsolatban a szakértő arra figyelmeztetett: az állatjólét fogalmát ember alkotta, és erről sokszor érzelmi alapon beszélünk, miközben az állat igényeit tudományos alapon, megfigyeléssel lehet meghatározni.

A politikától sem mentes klímalázadások résztvevői tehát a ketreces tyúktartás beszüntetését követelve valójában az éghajlatváltozáshoz járulnak hozzá, erre pedig konkrét számítások is készültek. A tojásszövetség összegzése szerint jelentősen nőne a területigény.

Ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. Magyarországon kizárólag szabadtartású technológiával egy Pécs nagyságú városnyi területre, 163 négyzetkilométerre lenne szükség a hazai igények kielégítéséhez.

Az alternatív technológiák közül a leggyakrabban a mélyalmosat és a szabadtartásosat alkalmazzák, ám ezeknek az energiaigénye, a károsanyag-kibocsátása ráadásul úgy magasabb a ketreces tartásénál, hogy közben kevesebb tojást lehet megtermelni.

A szövetség arra is rámutatott: a Föld 38 százalékán termeljük meg a hétmilliárd ember számára szükséges élelmet. Az 1961-es hozamokkal a jelenlegi népességszám mellett a bolygó 82 százalékát kellene megművelni. Azóta viszont a genetikai megoldások és a technológiai fejlesztések segítségével már megóvtuk a Föld 44 százalékát.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.