Szigorítanak a közfoglalkoztatás feltételein

A közfoglalkoztatás alapvető céljai 2017-ben is a munkaerőpiacról kiszorult személyek munkába segítése. A közfoglalkoztatás során szem előtt kell tartani az értékteremtést, a település önfenntartását elősegítő programokat, a természeti és az épített környezet védelmét, a kulturális örökség elemeinek megóvását, a közúthálózat környezetének tisztán tartását. A mentális, szociális, egészségi okból foglalkoztatásba nehezen bevonható álláskeresők számára

speciális közfoglalkoztatási programok is támogatásra kerülnek.

Mindezeken túl, „a mezőgazdaság hasznosításra alkalmas területeken és zártkerti területeken gazdaságosan termelhető, a helyi közintézmények közétkeztetési igényeit kiszolgáló mezőgazdasági termékekre épülő, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztések megvalósítása” is támogatásra kerül.

Fotó:MTI

A kormányhatározat alapján a területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokban a közfoglalkoztatottak fokozottabb bevonását tervezik, a bel- és külterületi közutak, önkormányzati kerékpárutak karbantartását és tisztántartását is a közfoglalkoztatás keretében oldanák meg.

A közfoglalkozatás célja a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak társadalmi beilleszkedésének elősegítése is.

A közfoglalkoztatás kereteiben megvalósuló munkavégzés feltételeinek szigorítását tervezi a Kormány. A szigorítások a következő pontokban foglalhatók össze:

• A napokban megjelenő kormányhatározat szerint a szigorítás értelmében egy adott személy 3 éven belül csak 1 évet tölthet majd el a közfoglalkoztatásban.
• A tervezett módosítások értelmében a 25 év alatti személyek abban az esetben kerülhetnek csak bevonásra a közfoglalkoztatási programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra egyéb lehetőséget. Ezzel a módosítással a fiatalok munkakeresését lehetne elősegíteni, elsősorban a versenyszféra területén.
• A módosítások értelmében a közfoglalkoztatottak tömegközlekedési támogatást kaphatnak majd, ha állásinterjúra mennek.
• A minimálbér-emelés ellenére a közfoglalkoztatásban nem terveznek béremelést, amely magasabb bérkülönbséghez vezethet. Amennyiben a versenyszférában magasabb munkabér érhető el, növekedhet a közfoglalkoztatásból élők kilépése, akik a jobban fizető versenyszférában kereshetnek majd állást.
• Aki rendelkezik szakképzettséggel, csak akkor kap lehetőséget közmunkásként, ha a járási hivatal háromszori alkalommal sem tudta kiközvetíteni a versenyszférába egy munkahelyre, vagy ha a hivatal három hónapon át nem tud állást ajánlani a szakképzett munkanélkülinek.

Az agrárium szempontjából határozat 11. pontjának igen jelentős hatásai lehetnek.

„11. … egyetért azzal, hogy – az elsődleges munkaerőpiaci reintegráció érdekében – a közfoglalkoztatottak rugalmas módon szolgálják ki a mezőgazdasági idénymunka szezonálisan kiugró munkaerő-szükségletét, különös tekintettel a jelenleg meglévő mezőgazdasági kézi munkaerő hiányára”

A fent rögzített határozat gyakorlati lebonyolítása egyelőre a kormányhatározatból nem derül, de a megjelölt irány a termelők szempontjából kedvező lehet. A jelenlegi rendszerben is van lehetőség a közfoglalkoztatásban dolgozó munkaerő „kikérésére”. A szabályok alapján azonban 1 évvel korábban kell megadni a jövőre vonatkozó munkaerő-igényeket a település polgármesteri hivatalában vagy a területileg illetékes kormányhivatal hivatalban. Ez a lehetőség ugyan adott jelenleg is, gyakorlatban azonban kevésbé használják a szereplők.

Az ágazatban tapasztalható kézimunkaerő-hiány azonban jelentős nehézségeket okoz, de a napokban megjelenő Kormányhatározatban szereplő módosítások e nehéz helyzet feloldását kezdeményezik.

agrotrend.hu