Hírek

A közvetlen termelői támogatásokat 2020 után is biztosítani kell

Fokozott ellenőrzés a baromfitartóknál, új szabályok a szőlőértékesítésben, aláírták az Európai szója nyilatkozatot, akcióterv a hazai élelmiszerminőség javítására – ezek voltak a hét agrárhírei.

Elkezdődött a dohány betakarítása Kelet-Magyarországon, a szántóföldi növénynek kedvezett az időjárás, ezért a termelők az idén kiemelkedő dohánytermésben reménykednek.

A madárinfluenza miatti, közel 10 százalékos baromfiállomány-csökkenés után, októberre állhat vissza eredeti szintjére a termelés. Minimálisra kell csökkenteni a madárinfluenza visszatérésének esélyét, ezért a Baromfi Termék Tanács kezdeményezi, hogy az állategészségügyi hatóság kiemelten ellenőrizze a baromfitelepeket.

fotó: pixabay.com

A kormány két éve az Irinyi-tervben a nyolc legfontosabb ágazat egyikeként nevesítette az élelmiszeripart, melyben olyan hagyományokkal, kultúrával és szaktudással rendelkezik az ország, melyre lehet építeni. A magyar élelmiszeripar exportteljesítményét és világpiaci szerepét méltatta a nemzetgazdasági miniszter a Nádudvari Élelmiszer Kft. egymilliárd forintot meghaladó beruházásának átadásán Nádudvaron. A panírüzem 500 négyzetméterrel bővült és ide új technológiát is vásároltak. A húsüzem alapterülete 600 négyzetméterrel nőtt és egy új hűtőházat is kialakítottak. Idén emellett dinamikus termékfejlesztésbe kezdenek.

Nem érződnek túlzottan a fagykárok a gyümölcsárakon. Hiába voltak Európában a hazainál is nagyobb fagykárok, a gyümölcspiacon mindig volt olyan hatás, ami nem engedte elszabadulni az árakat. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. 

fotó: pixabay.com

Új szabályok a szőlőértékesítésben. A termelőkkel, a felvásárlókkal és a szaktárcával lefolytatott egyeztetést követően újabb szakmaközi szabályok léptek életbe július közepétől.

Program indul a magyar borok hitelességének erősítésére, ennek során egy modern eljárás segítségével megalkotják a magyar borok eredetmintázati térképét, amely a borok származási helyét és összetételét mutatja. Az a tanúsítvány, amelyhez a borászatok hozzájuthatnak ingyenesen – ha részt vesznek a programban – a külföldi és a magyar kereskedők számára az eddiginél nagyobb garanciát jelent a borok származását és minőségét illetően. Ez pedig számottevően javíthatja a magyar borok piaci pozícióját, erősítheti a fogyasztói bizalmat.


fotó: agrotrend

Tizennégy uniós ország agrárminisztere aláírta a GMO-mentes pillangós növények, köztük a szója élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztésének ösztönzését vállaló Európai szója nyilatkozatot. A nyilatkozattal az országok hozzájárulnak egy fenntarthatóbb és ellenállóképesebb európai mezőgazdasági rendszer kialakításához, és hosszabb távon az Európai Unió importszója-függőségének csökkentéséhez.

Kiemelkedő jelentőségű találkozót tartottak Brüsszelben a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdaságért felelős miniszterei. A közös nyilatkozat szerint a KAP számára 2020 után is megfelelő forrásokat kell biztosítani, a közvetlen termelői támogatásokat a jövőben is fenn kell tartani. Fazekas Sándor a találkozó után elmondta, az Európai Unió első valódi közösségi politikája, a több mint 50 éves Közös Agrárpolitika ellen soha nem látott, döntően a költségvetési források elvonására irányuló támadás indult. A földművelésügyi miniszter szerint ezért a 2020 utáni KAP kereteinek kidolgozásakor a lehető legszélesebb és legmagasabb szintű összefogásra lesz szükség.


fotó: 123rf

Konkrét lépéseket szorgalmazott Brüsszelben az európai rizstermesztés védelme érdekében Olaszország kezdeményezésére nyolc tagállam mezőgazdasági minisztere. Magyarország álláspontja szerint tisztességes versenyhelyzetet kell biztosítani a hazai és az uniós rizstermesztőknek a harmadik országokból érkező növekvő importtal szemben.

Az uniós államok földforgalmi szabályozását, a földforgalomhoz kapcsolódó spekuláció kérdéskörét lengyel kezdeményezésre, Magyarország, Bulgária, Románia, Lengyelország, Litvánia és Szlovákia támogatásával tűzték napirendre Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén. A magyar kormány álláspontja szerint a föld olyan véges természeti kincs, amelynek vásárlása hosszútávú elköteleződést feltételez. Olyanoknak kell földhöz jutniuk, akik azon termelni akarnak.

fotó: pixabay.com

Csaknem kétmilliárd forintot fordít a kormány a következő két évben a hazai élelmiszerek minőségének javítását és a vásárlók tudatos döntését elősegítő húszpontos akcióterv megvalósítására. Szigorítják az ellenőrzéseket is, a cél ugyanis az, hogy a vásárlók csakis kifogásolhatatlan termékek közül válogathassanak a boltokban.

Több vidékfejlesztési pályázatban már kedvező eredményt hirdettek. Számos ágazati vezető a következő napokban kap majd értesítést az elbírálásról. Az első szakasz tapasztalatai azt mutatják, hogy bár nagy számban próbáltak meg forráshoz jutni a vállalkozások, a jó pályázatok száma kevés.

Két szervezet kezdeményezte nyilvántartásba vételét a kamarai választásokra. A 2017. július 15-i határidőig két szervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, illetve a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége kezdeményezte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az agrárgazdasági kamarai választásokra.

agrotrend.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook