A lakosságnak rendszereznie kell a környezetét

Csak a lakosság tudatos lépéseinek eredményeként tűnhetnek el a vadak a városokból. A legtöbb vaddisznó, sakál és róka ugyanis az elhanyagolt területek és a kidobott élelmiszer-maradékok miatt választja az erdő helyett a lakott területeket. Bár a szaktárca szerint a fokozott vadászat nem jelent megoldást a problémára, a kárt okozó állatokat a helyi rendőrkapitányság engedélyével kilőhetik az illetékesek – írja a Magyar Idők.

Az illetékes rendőrkapitányság adhat engedélyt a vadak kilövésére – fotó: vadaszlap.hu

Az agrotrend.hu-n már olvashattak arról, hogy országos gondot okoznak az elszaporodott vadak, amelyek Budapestre való bekóborlása sem ritka. Illetve arról is, hogy augusztus elejétől december végéig engedélyezte a Baranya megyei rendőr-főkapitányság a kártékony belterületi vaddisznóállomány gyérítését Pécsett, a Mecsekoldalban.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a jogszabályok alapján az illetékes rendőrkapitányság adhat engedélyt a kárt okozó vadak kilövésére.

Mivel a vadgazdálkodási törvény nem terjed ki a belterületekre, ezért sem a vadászati hatóság, sem a vadászatra jogosultak nem intézkedhetnek önállóan.

– Önmagában a vadászati tevékenység fokozása nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a vadfajok belterületi terjeszkedését. Minél nagyobb az adott vadászterületen a vadászati nyomás, a vadfajok egyre inkább keresni fogják az olyan élőhelyeket, ahol nyugalmat és élelmet találnak.

Ráadásul a vadászat egy komplex gazdasági tevékenység része: a vadgazdálkodásra ugyanúgy hatással vannak a piacgazdasági folyamatok, mint bármely más ágazatra.

Jelenleg telített a vadhúspiac, főleg vaddisznóhúsból van túlkínálat, így gyakorlatilag nem éri meg még több vaddisznót elejte­niük a társaságoknak – jelezte a tárca a lapnak.

Az Agrárminisztérium szerint a problémát hosszú távon a már említett romos, elhanyagolt területek rendezésével lehetne orvosolni.

A bekerített, takarás és élelem nélküli helyeken ugyanis nem maradnak ott az állatok, hiszen sem táplálékot, sem búvóhelyet nem találnak. Ezek az elhanyagolt telkek jórészt magántulajdonban állnak.

S bár a település vezetése vagy jegyzője felszólíthatja a tulajdonosokat a terület rendbetételére, az önkormányzatok önhatalmúlag nem járhatnak el.

Drasztikus változást az eredményezhet, ha a lakosság alakítja úgy a környezetét, hogy azzal ne vonzza belterületre a vadfajokat.

– Fontos felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy az élelmiszer-maradékot, háztartási hulladékot ne dobják ki a lakott területen belül, és a vadállatok véletlen vagy szándékolt etetését teljes mértékben mellőzzék

– jelezte a lapnak a tárca.

Emellett a vadgazdálkodásra jogosultaknak, az illetékes rendőrségnek és az érintett települési önkormányzatoknak közösen kell komplex megoldásokat kidolgoz­niuk a probléma kezelésére.

Azt is közölte az Agrárminisztérium, hogy az érintettek számíthatnak a vadgazdálkodásban dolgozók szakmai segítségére.

A minisztérium szerint érdemes felvenniük a kapcsolatot a területileg illetékes tájegységi fővadásszal, valamint a hivatásos vadásszal is, hiszen a vadfajok élőhelyi igényeivel, viselkedésével ők vannak tisztában.

agrotrend.hu / Magyar Idők