2020.09.29., kedd , Mihály

Hírek

2019. november 07. csütörtök • 11:53

A magyar agrárium megérkezett a korszakváltás küszöbéhez

A magyar agrár- és élelmiszeripar a legjobb hely arra, ahová elhelyezhetik pénzüket azok, akik hosszú távú, eredményes beruházásba helyeznék el – mondta Nagy István agrárminiszter, a Világgazdaság Beruházási kényszerben az agrárágazat című konferenciáján.

A magyar agrárium jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, és továbbra is minden egyes befektetésre váró forintnak szüksége van az ágazatnak annak érdekében, hogy az kihasználhassa valós termelési potenciálját – mondta Nagy István, agrárminiszter. Kitért arra is, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklus lejár, és jó esetben 2022 vége, 2023 eleje érkezhetnek újra befektetésekre fordítható közösségi támogatások - írja a Világgazdaság.

fotó: wikipedia

Nem várhatunk addig, óriási fejlődési kényszer van az agrár- és élelmiszeriparban. Hogy növeljük hatékonyságunkat és piacainkat szükség van minden forrás becsatornázására – mutatott rá a szakminiszter.

Tájékoztatása szerint minden a kormány minden döntése ezt a célt szolgálja, vagyis hogy növeljék az ágazat versenyképességét, a hatékonyságot. Mint mondta, új dimenzióba kell helyezni a gazdáknak az érkező támogatásokat, ezekre a forrásokra úgy kell tekintsenek mint a fejlesztés önrészére Ha erre keresletkiegészítő jövedelemként tekintenek, akkor elherdáljuk erőforrásainkat – fejtette ki.

A mezőgazdaság- és élelmiszeripar az Európai Unióban stratégiai jelentőséggel bír, 500 millió embert lát el élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn.

A magyar agrárium 600-700 milliárd támogatásban részesül, a kormány ehhez 300 milliárdot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztésére. A miniszter szerint a hatékonyságot és versenyképességet átfogó intézkedésekkel, támogatásokkal kell növelni.

Az alapanyag termeléstől a feldolgozott termékek irányába kell terelni a hangsúlyt. Mindeközben – világított rá – olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekre tisztán ágazati válaszok nem adhatók, ezek ennél jóval komplexebbek.

Az agrárdigitalizáció kérdése ilyen például, itt is az ágazatokon túlmutató együttműködéseket kell keresni.

Ez azért is fontos, hogy fennmaradjon az elmúlt évek tendenciája, amikor a termelékenység uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó – változatlan áron számolt – bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett.

Az egy hektárra jutó magyar termelékenység 2010-es árakon számolt bruttó 615 eurós hozzáadott érték bár meghaladja az új tagországok által felmutatott értéket, még mindig jelentősen elmarad a 15 régi tagország 1163 eurós mutatójától.

Vagyis jelentős tartalékokkal rendelkezünk, ám van még hová fejlődni.

Nagyjából hatvan százaléknyi tartalék rejtőzik a magyar agrár- és élelmiszeripari teljesítményben, tehát olyan potenciállal bírunk, amelyhez érdemes tőkét társítani – mondta Nagy István.

A magyar gazdálkodók tavaly 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, 11 százalékkal többet mint az előző évben.

A beruházások növekedési üteme idén az első hat hónapban tovább élénkült, 17 százalékos volt a bővülés éves bázison. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, 7,3 százalékkal többet mint 2017-ben, idén az első fél évben pedig 7,8 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

A második negyedév végére már több mint 10 százalékkal haladta meg a tavalyit a beruházások értéke. A hitelállomány éves bővülése is húsz százalékos.

Ebből pedig egyértelműen látszik, hogy a gazdáknak és a befektetőknek van bizalma az agrár- és élelmiszeriparban. Nagy István előadásában kijelentette: az agrárágazat korszakváltás küszöbéhez érkezett, a jövő a precíziós gazdálkodásé. Kevesebb vegyszer, nyomonkövethetőség, biztonság a fogyasztók igénye.

Vagyis akkor lehetnek versenyképesek a termelők és feldolgozók, ha termelési gyakorlatukba átültetik a korszerű gyakorlatokat. A digitális agrárstratégia ebben segít.

Emellett folyamatban van az élelmiszeripari stratégia megalkotása is. A miniszter szerint emellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakképzésre a kutatás- fejlesztés napi szintű gyakorlati alkalmazására, illetve a generációváltásra, a fiatal gazdák támogatására.

A támogatások mellett a finanszírozás másik kulcs eleme a kedvezményes hitelek kialakítása.

A kamattámogatott hitelkonstrukcióval fél százalék alatti kamattal juthatnak fejlesztési forráshoz az ágazat szereplői. E témakörben a szakminiszter kiemelte még az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítván és az Európai Beruházási Alap programjait is.

agrotrend.hu / Világgazdaság

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.