2021.04.21., szerda , Konrád

Hírek

2020. április 13. hétfő • 10:03

A magyar terméket vegyük le a polcról, mert azzal önmagunkon is segítünk!

Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével minden egyes alkalommal érdemes és érdekes beszélgetni a hazai agráriumot érintő kérdésekről. Ezekben a vírus terhelte időkben különösen igaz az, hogy figyelmet kell szentelni elnök úr szavaira, hiszen azok nem csak a jelen helyzetről számolnak be, hanem olyan jövőképet mutatnak, mely a biztonságos termelést vizionálja elénk akár az öntözéses művelés kiterjesztésével, akár a szója önrendelkezés megvalósításával.

- Rengeteg beszélgetést folytatok mostanában a termelőkkel és az inputanyag szolgáltatókkal. Szerettem volna azonban, ha elnök úr is megosztaná a gondolatait velünk azokról a témákról, amik mostanában felmerülnek a gazdák körében…

- Részt veszek a Gazdaság Újraindításáért Felelős Munkacsoport munkájában, az ott szerzett tapasztalatok alapján döntöttük el, hogy minden megyében létrehozzuk azt az operatív munkacsoportot, ahol a NAK, a Magosz képviselői és a munkacsoport vezető által fontosnak ítélt szakmai szervezetek képviselői is részt vesznek a munkában. A cél az volt, hogy az egész ország területén legyen a helyi viszonyokat jól ismerő szakemberekből álló csapat által összeállított javaslathalmaz, hogy valóban érdemi reagálások történjenek. Tényszerű helyzetfeltárás kell történjen, így konkrét és korrekt információkat kap az országos bizottság is, és ezek alapján történnek meg a szükséges intézkedések.

- Mely ágazatok vannak a leginkább bajban, ahol naprakész segítségre van szükség? Mik a legégetőbb problémakörök?

- A problémák, amik korábban esetleg egyes ágazatoknál megvoltak, azok egyrészénék a megoldását már megtaláltuk. Ami folyamatosan meglévő probléma és megoldást nem találtunk még, az a virág, dísznövény, díszkertészek ágazata, ugyanis szezonális tevékenységet végeznek, de egy-egy szezon az egész éves eredményüket alapvetően meghatározza. Nem igazán látjuk még a megoldást, mert nyilvánvaló, hogy virágot sokkal kevesebb ember vesz…

Nem mozgunk, ünnepségek maradnak el, tehát ez az ágazat nagyon nehéz helyzetben van, ezért meg kell találni a segítséget és a megoldást. Kezdetben komoly gondjaink voltak az áruszállítással, a logisztikai rendszerek nem működtek, a határok nem voltak átjárhatóak, nagyon nehéz helyzet alakult ki.

Ez visszavezethető arra, hogy az Európai Unióban egységes piacon működünk, az áru, a tőke, a munkaerő szabad áramlása nagyon szép eszme addig, míg egy világjárvány meg nem jelenik. Mikor egy ilyen járvány megjelenik, a vezető arról ismerszik meg, hogy nem hosszútávú elmélkedésbe kezd, hanem operatívan beavatkozik és segít a problémák megoldásában. Ezt az EU részéről nem tapasztaltuk, de a tagállamok vezetői ezeket a problémákat kezelték, megoldották, tehát lassan itt is megindult az áruszállítás, a különleges, gyors szállítást igénylő eszközök is időben érkeztek. Ezzel egyidőben megindult az újabb piacok felkutatása a kormányzat részéről.

- Vannak-e olyan gazdaszervezetek akár az EU-ban vagy a környező országokban, akikkel olyan a kapcsolat, hogy a kitekintést kompletté tudják tenni? Ha már Eu-s, globális összefogás ebben a vírushelyzetben nem nagyon volt, van-e valamilyen gazda összefogás a környező országokban vagy az unión belül?

- Információink vannak, de erős gazdaösszefogásról sajnos nincsenek híreink. A V4-ek gazdái között van egy értelmes párbeszéd, tehát segítjük egymást. Számomra nagyon meghatározó, főleg a Francia gazdákról szerzett információ, az ő tevékenységüket ismerem mélyebben, rendszeresen kapok információt a legnagyobb francia agrárszervezet működési tevékenységéről. Látjuk, hogy ők milyen gondokkal küzdenek…

Hasonlókkal, mint mi. Ugyanúgy óriási gondban vannak, amikor a környezetvédők ebben a nehéz helyzetben is változatlanul támadják őket. Változatlanul gond a munkaerő utánpótlás. A francia zöldségtermesztésben nagyon sok külföldi munkaerőt alkalmaznak és azok most eltűntek a piacról.

Hatalmas felhívást tettek közzé, amire 180 ezer önkéntes jelentkezett, hogy segítsenek a gazdáknak... Izgalmas kérdés, s ők is észrevették, mekkora kockázatot jelent, ha nem jön meg időben egy-egy szója szállítmány, hiszen az intenzív állattenyésztési ágazatokban ez a takarmányozási alapot jelenti. Felmerült a francia kormány részéről, már a miniszterelnök is komolyan veszi ezt a problémát, hogy fehérje önrendelkezést valósítanak meg. Vélhetően az elkövetkező időben a franciák is elkezdik megvalósítani a szója programot.

- Sokszor azt olvasom, látom sok helyütt, hogy munkaerőhiány lesz majd a mezőgazdaságban. Hogy látja a munkaerő kérdéskörét?

- Aki ma döntési helyzetben van, aki ma felelősen gondolkodik az ágazat sorsáról, az tudja, hogy nagyon nehéz helyzet van. Egy világjárvány közepette kell talpon maradni, helytállni, úgy kezelni a problémát, hogy a probléma kezelésében már a jövő építése is benne legyen. Tehát itt viccnek helye nincs, az a meggyőződésem, hogy a gazdaember felelősen gondolkodik, átnéz ilyenkor a szomszéd földjére is, pontosan tudja, ha valamelyik társa bajba kerül, akkor hogyan lehet segíteni, akár eszközzel, akár anyaggal, bármivel, mert soha nem tudjuk, hogy melyikünk családjában következik be probléma.

Segítenünk kell egymást, figyelnünk kell egymásra, ránk figyel az ország, mert akkor, amikor kitört ez az élelmiszer vásárlási pánik, akkor elég volt néhányszor megjelenni a médiában és bemutatni, hogy van elegendő élelmiszer. Felelősen gondolkodtunk, a raktárainkban ott van az áru, csak várják meg türelemmel, hogy kitegyük a polcra.

Ma az ország együtt van, együtt van a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és mindez az állampolgárok érdekében történik. Azt hiszem, hogy ezt a komolyságot mindenkitől joggal elvárhatjuk, és ha valaha nem volt helye a viccnek, most nincs. Igen, lesznek olyan emberek, akik más szakmai területről esetleg a mezőgazdaságban keresnek munkalehetőséget, semmi nem történik, ha egy valahol külföldön dolgozó ember most éppen egy magyar kertésznél szedi az epret, paradicsomot, uborkát.

Semmi különös nem történik, és lehet, hogy átmenetileg még egy másik területről a mezőgazdaságba rövid időre átkerülő ember hasznosítja a munkaerejét és egyben segít is, mindezt tisztességes bérért.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a közmunka program keretében is szükséges hogy bizonyos munkákat átütemezzenek, tehát nem igaz, hogy nincs munkaerő, ezt meg lehet és kell is oldani, erre a kormány a megfelelő programokat kialakította, a szükséges jogszabályok biztosítják a lehetőségeket, hogy egyik ágazatból a másikba átmenjenek.

- Kapcsolódik az előző témakörhöz annak fontossága, hogy magyar termékeket vegyenek a vásárlók, hiszen az a kistermelő, aki a saját fóliájában termel, nem tudja azt a néhány fóliányi termékét Olaszországba eladni. Könnyebben van az a nagykereskedő, aki az innen-onnan össze söpört terméket behozza olcsó áron. Szeretném, ha felhívnánk a magyar termékvásárlásra a fogyasztók figyelmét.

- Minden korban és mindenhol voltak, vannak és lesznek hiénák, akiket nekünk ki kell magunk közül takarítani. Mindig lesznek olyanok, akik a mások nyomorán akarnak gazdagodni, ezeket nekünk ki kell söpörni a rendszerből. Lesznek olyan kereskedők, akik esetleg olyan árut hoznak be az országba, amely minőségileg erősen kifogásolható. Itt a hatóságoknak megvan a szerepe, a feladata. Erre meg is születtek az intézkedések, a jogszabályalkotás folyamatban van.

500 milliárd forint értékű az az élelmiszer alapanyag, ami a közétkeztetésben évente felhasználásra kerül. Jelenleg az 500 milliárd forintból 150 milliárd az, ami magyar élelmiszer alapanyagot jelent és 350 milliárd forint az, ami külföldi… Na ez az amin azonnal változtatni kell! Megfelelő kereskedelmi, közbeszerzési jogszabály változtatásokra van szükség, meg kell találnunk a módját, hogy a közétkeztetésbe magas minőségű magyar élelmiszer kerüljön be.

Ezen túlmenően, amikor egy ország bajban van, amikor minden ország a saját problémáit akarja megoldani, akkor nekünk kiemelten kell arra figyelnünk, és eljuttatni az információt a vásárlókhoz, hogy ha valaha, akkor most nézzék meg a polcon, hogy melyik a magyar termék, és azt vegyék le, így a kereskedőnek sem lesz lehetősége külföldről behozni, mert ha nem vesszük le a polcról, az ottmarad. Tehát mindenki számára fontos üzenet, hogy a magyar terméket vegyük le a polcról, mert azzal nem csak a magyar gazdákat, hanem a magyar gazdaságot is segítjük, azaz önmagunkon is segítünk ezáltal.

- Magyarország szójából egyelőre nem önellátó, importra szorul. Milyen tervekről lehet tudni azzal kapcsolatban, hogy az ország fehérje ellátása függetlenedjen az import GMO-s szójáktól?

- Több mint egy évtizede húzódó problémáról beszélünk. Nagyon sokszor kiszámoltuk, hogy mennyibe kerül több mint 600.000 tonna szója import tengeri kikötőktől történő beszállítása, mekkora a fuvarköltsége. Az a meggyőződésem, hogy ez a szállítási költség, ha a szója ágazat támogatására fordítódna, akkor itthon már nagyon jól működő termesztői körzetek alakultak volna ki.

Szóját biztonsággal csak öntözött körülmények között lehet termeszteni, tehát ez egy hosszútávú folyamat, de az öntözést nem lehet levenni a napirendről. Elfogadtuk a digitális agrárstratégiát. Nagyon fontos, hogy minden információ, ami rendelkezésünkre áll, a versenykésességet segítse.

Hiába tudom azt, hogy milyen a talajom tápanyag tartalma, hogy milyen tápanyagokra lenne szüksége a növényemnek, ha ott van a tápanyag a talajban, de nincs elegendő víz, hogy avval a növény azt felvegye. A digitális stratégia, a XXI. századi technológiák alkalmazása akkor lesz sikeres, akkor járul hozzá nagymértékben a többletjövedelem termeléshez, ha az öntözést is lényegesen nagyobb mértékben valósítjuk meg az országban. Jó irányba haladunk, de gyorsítani kell, erre a mostani körülmények rávilágítottak, és a szója önrendelkezés, a fehérje önrendelkezés az alapja a magas minőségű állati termék előállításnak.

- A napokban beszélgettem olyan kollégákkal, akik öntözőberendezéseket telepítenek, vagy szója vetőmagot árulnak. Azt mondták érzékelhető a kereslet növekedés a szója vetőmagok terén, az egyik legjelentősebb szója vetőmagos cégnél 15-20%-os emelkedést tapasztaltak. Aki öntözőberendezésekkel foglalkozik szintén arról számolt be a keresletük alapján, hogy ez az intézkedés lassan elér a gazdák szintjére, egyre több öntözőrendszert terveznek és telepítenek. Visszatérve a magyar termékekhez, gazdákhoz. Büszkén mondhatom, hogy a Magyarország legszebb Birtoka Díjunk fővédnökét is tisztelhetjük elnök úr személyében. Én nem adtam még fel a reményt, hogy ha kicsit késve is, de kilátogassunk a gazdákhoz. Több nyilatkozatban is megerősítésre került, azért vállalta el a fővédnökséget, mert fontosnak tartja, hogy bemutassuk, hazánkban is vannak szép és szakmailag kiemelkedő birtokok.

- Számomra a megtiszteltetés, mert fontos az, hogy akik öntevékenyek, akik nagyon igényesen alakították ki a gazdaságukat, akik elől mennek, akik önzetlenül bemutatják a gazdaságukat társaiknak, azok sikeresek legyenek. Fontos, hogy segítsük a munkájukat és általuk a többi gazdatársunk munkáját is. Meg kell ismerni a legjobb módszereket.

A gazdaember különösen szereti látni az eredményt, mert látni kell, hogy hova lehet eljutni, és ha már látjuk, akkor utat is kereshetünk, hogy hogyan lehet oda eljutni. Ezért vállaltam örömmel, s magam is szeretném személyesen meglátogatni a birtokokat, de az a meggyőződésem erről, hogy ma már olyan csodálatos technikai eszközök vannak, el lehet készíteni felvételeket, gyönyörűen be lehet mutatni a gazdaságokat, 1-2 ember nem zavaró egy gazdaságban és akkor a zsűri a felvételek alapján hozza meg a döntést.

Ez sem ördögtől való talán. Mi most a Magyarok Kenyere Program keretében a búzaszentelőt áthelyeztük a virtuális térbe, ott lesznek a papok a tábla szélén, mi pedig otthonról csatlakozunk és úgy tárjuk a gazdatársadalom elé a céljainkat, hogy mindezt a képernyőkön keresztül juttatjuk el hozzájuk.

Mátrai Zoltán

agrotrend.hu / MAGOSZ

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.