A méhek értenek a matematikához

Azzal, hogy megmutatták, hogy egy ilyen apró idegrendszer is képes felfogni egy ennyire összetett és elvont fogalmat, a kutatók új kapukat nyithatnak a mesterséges intelligencia terén is – ami egyre inkább fordul inspirációért a fejletlenebb idegrendszerű állatokhoz, köszönhetően az emberi idegrendszer rendkívüli összetettségének – számolt be cikkében az arsratio.hu.

A méhek agyát kevesebb mint egy millió neuron alkotja – ami elenyésző az emberek agyának 86 000 millió neuronjával – fotó: pixabay

A kutatás során a kutatók azt vizsgálták, hogy a méhek képesek e sorrendbe rakni különböző mennyiségeket és képesek e felfogni, hogy a nulla a sorrend elején kell hogy legyen.

A kutatók szerint a nulla felfedezése a modern matematika és rengeteg technológiai fejlesztés alapjául szolgált.

– A nulla egy bonyolultan megérthető fogalom és egy olyan matematikai képessége, ami nem jön könnyen – a gyerekeknek néhány év kell a megtanulásához, – mondta Adrian Dyer, a felfedezésről megjelent tanulmány rangidős szerzője. – Hosszú ideig, úgy hittük, hogy csak az emberek rendelkeznek elég intelligenciával a fogalom felfogásához, viszont újabb kutatások megmutatták, hogy a majmok és a madarak agya is elég fejlett ehhez.- 

Az viszont eddig kérdéses volt, hogy a rovarok is képesek e erre a bravúrra. Amellett, hogy az egyik legkritikusabb beporzó rovarunk, a mézelő méhek rendkívüli modell fajul szolgálnak a rovarok gondolkodásának vizsgálatában.

Korábbi kutatások már megmutatták, hogy a méhek képesek új képességeket tanulni egymástól, illetve képesek az azonosság és a különbség elvont fogalmának megértésére is.

Azonban a méhek agyát kevesebb mint egy millió neuron alkotja – ami elenyésző az emberek agyának 86 000 millió neuronjával – és emiatt nem lehetett tudni, hogy ilyen tulajdonságokkal a rovarok agya képes lehet e elsajátítani ezt a fontos matematikai képességet.

A kutatók a vizsgálathoz méheket jelöltek meg – hogy meg tudják őket különböztetni – majd egy kifejezetten erre a célra készített kísérleti berendezésbe csalták őket.

A méheket ezt megelőzően arra képezték ki, hogy a berendezéseben azt a képet válasszák ki, ami a legkevesebb elemet ábrázolja – például a méheknek megtanították, hogy a három vagy négy elemet ábrázoló képekből a hármasat válassza, amíg később megtanították őket, hogy a kettő vagy három elemet ábrázolók közül a kettő elemet ábrázoló képet.

Amikor a méhek lehetőségei között a nulla – egy üres kép – is helyet kapott, a méhek képesek voltak felismerni, hogy a nulla a legkisebb – még úgy is, hogy korábban nem találkoztak ezzel a fogalommal.

Az eredmények új fényt vethetnek arra, hogy más idegrendszerek, hogyan képesek értelmezni a nulla fogalmát. Ez azért különleges mivel a neuronok számára egyszerű feladat, hogy egy adott stimulációra – például fény vagy egy tárgy jelenléte – reagáljanak, azonban a semmire adott válasz már egy különlegesebb kérdés. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a fogalom kifejezetten a nagy mennyiségű élelmet felhalmozó állatoknál alakulhatott ki.

A felfedezésnek ezek mellet a mesterséges intelligenciák terén is lehet jelentősége, ahol egyre nagyobb szerepet kap, hogy az adott algoritmus egy összetett környezetben is megfelelően tudjon működni – például az önvezető autóknál – és hogyha a méhek egyszerű agya képes egy ennyire összetett fogalom megértésére, akkor ennek a lemásolásával új módszert kaphatnak a MI-k tanítására.

agrotrend.hu / arsratio.hu