Hírek
Az ajtónkon dörömböl a mezőgazdaság jövője
Mi várható kukoricafronton itthon és a nagyvilágban, hogyan tudunk felzárkózni a nap mint nap zajló globális versenyhez, miért fontos a közös gondolkodás az ágazat szereplői között? Fókuszban az áramlás, fejlődés és a megújulás állomásai a II. Hungrana Gazda Konferencián.
– Büszkék vagyunk arra, hogy Európa legnagyobb kukoricafeldolgozójában dolgozunk, hogy hozzáadott értéket termelünk. Kizárólag magyar gazdáktól, magyar termelésű, kiváló minőségű GMO-mentes kukoricát vásárolunk – mondta megnyitóbeszédében Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.
Reng Zoltán: Társadalmi felelősségünk mindent megtenni a folyamatos tájékoztatásért és a közös gondolkodásért – fotó: agrotrend.hu
A vezérigazgató ismertette: a Hungrana Kft.-hez beérkező kukoricából cukrot, alkoholt, keményítőt és takarmányt állítanak elő. – Az általunk exportált termékek a magyar élelmiszerexport 5,5-6 százalékot jelentik – tette hozzá.
A vállalat több mint 1,1 millió tonna mezőgazdasági alapanyagot dolgoz fel évente, termékeik egy részét takarmány formájában hasznosítják. A jelentős százalékban a hazai piacon értékesített takarmány révén a Hungrana hozzájárul Magyarország fehérjedeficitjének megoldásához.
– Az általunk magas fehérjetartalmú takarmánnyá feldolgozott kukoricának köszönhetően garantált a teljes értéklánc GMO-mentessége – jelentette ki Reng Zoltán.
Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékpályák mellett jelentős volumenben termelnek bioetanolt, évi mintegy 140 millió liter alkoholból állítanak elő üzemanyagot, amit a későbbiekben a benzinhez kevernek.
Az európai direktíva előírásainak megfelelően 2020-ig növekvő arányban csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsájtását az üzemanyagok esetében.
A vidékfejlesztésben való felelősségvállalásuk kapcsán közölte: a cégnek jelenleg a 340 közvetlen alkalmazottja van, de mintegy tízszer ennyi közvetett munkahelyet tartanak fenn.
Bőven akad tennivaló a fejlesztésben és a versenyképesség javításában
– Összességében ma a hazai mezőgazdaság produktuma 2500-2600 milliárd forint körüli értéket képvisel, nagyjából erre képes a magyar agrárium jelenlegi fejlettségi szintje, állapota mellett – jelentette ki a szakmai rendezvényen Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) mb. főigazgatója.
A szakember elmondta: ebbe az összegbe beletartozik hozzávetőlegesen 400-450 milliárd forint, amit közvetlen, direkt kifizetésként kap a magyar mezőgazdaság.
A támogatások nagyobb részarányt képviselnek, mint a jövedelmezés
– tette hozzá.
Gyuricza Csaba: Támogatások nélkül a mezőgazdaságunk a jelenlegi állapotában, szerkezetében nem versenyképes – fotó: agrotrend.hu
Az egy főre jutó földterület Magyarországon 20 hektárral nagyobb, mint az európai átlag, de a kibocsájtásunk az EU-kibocsájtás 2 százaléka.
– Az Európai Unió termelékenysége és jövedelmezősége alapján a mezőgazdaságunknak 3,5-4 százalék körüli arányt kellene produkálnia – mondta Dr. Gyuricza Csaba. Kifejtette: az ipari és energetikai felhasználás nagyobb hozzáadott értékeinek megvannak a létjogosultságai a kukoricatermesztés és -felhasználás területén is. – A kukorica éves termésmennyiség-stabilitásának erősítése hozzá tud járulni ahhoz is, hogy stabilabb feldolgozóipari hátteret alapozhassunk a kukoricára, amelyhez a lehetőségek nem korlátlanul, de még adottak.
Hogyan alakul a közeljövőben a kukorica ára?
Noha az áprilisi lehűlés és viharos időjárás jelentősen hátráltatta a kukorica vetését az USA-ban, a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 140-145 dollár/tonna között hullámzott a chicagói árutőzsdén 2017. április utolsó és május első hetében. A búza mellett kukoricából is soha nem látott tartalék maradhat a 2016/2017. gazdasági év végére (világszinten 223 millió tonna), ami akadályozta a jegyzés emelkedését.
Az újtermés piacra lépése árcsökkentő tényezőként hathat a következő hetekben.
A párizsi árutőzsdén inverz piac alakult ki, vagyis az ótermésű kukorica jegyzése magasabb az újtermésűnél, ami az európai készletek szűkülését jelzi. A kukorica júniusi jegyzése 174 euró/tonna, az augusztusi 178-179 euró/tonna körül mozgott május első napjaiban Párizsban.
– A kukoricahozamok a nyugat-európai országoknál 5 éves átlagban 8 t/ha felett alakultak, míg a kelet- és közép-európai tagországok átlaghozamai 6 t/ha körüliek voltak – tájékoztatott Tikász Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője. Magyarország esetében ez a szám 5 év átlagában 6,33 t/ha volt, amit a tavalyi eredmény jóval meghaladott a 7-8 t/ha feletti értékeknek köszönhetően.
Tikász Ildikó: Óriási a különbség az egyes termelési színvonalak mentén elérhető jövedelmekben – fotó: Hungrana Kft.
Az AKI osztályvezetője elmondta: a kukorica költség- és jövedelmi helyzetét az időjárás és a termőhelyi adottságok mellett az adott üzemben tapasztalható agrotechnikai színvonal határozza meg, amely visszatükröződik a hozameredményekben is.
agrotrend.hu / Erdei Gabriella