A munkáskéz hiányzik az agráriumból, nem az ész

– 2015-ben hirdettük meg először a környezetvédelmet és a fiatalok oktatását ötvözve a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot. A beérkező pályámunkák elsődleges témája a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távú fejlődése környezetbarát módon – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs igazgatója.

A pályázat idei fókusztémája a hatékonyságnövelés volt, célja pedig, hogy anyagi támogatással segítse azokat a fiatal agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

Patrick Van Overloop: Egyre égetőbb a generációváltás kérdése is – fotó: agrotrend.hu 

– Bőven akadnak kihívások a szektorban, ezért is indítottuk el és támogatunk számos olyan tevékenységet, ami a magyar agrárszektor tudásmegosztásához, együttgondolkodásához, megújuláshoz és az ágazat hosszú távon fenntartható fejlődéséhez járul hozzá – közölte Patrick Van Overloop, a K&H Bank Üzleti ügyfelek divízió vezetője. Ilyen például a K&H által 4 éve újraindított Agrár Klub is, ahol szakmai fórumot biztosítanak a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplői és szervezetei számára.

– Elhivatottak vagyunk a fiatal agrárszakemberek felkarolása és támogatása iránt, akik a már meglévő vagy a most felmerülő problémákra, igényekre igyekeznek új megoldásokat adni – tette hozzá Patrick Van Overloop.

A világ mezőgazdasága számára a legnagyobb kihívás, hogy 2050-re közel 9 milliárdra növekvő népesség élelmiszerszükségletét vajon képes lesz-e megtermelni.

Tresó István: A versenyhátrányunkat csak hatékonyságnöveléssel kompenzálhatjuk – fotó: agrotrend.hu

– A növekvő népesség élelmiszerigényét a jelenlegi 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületnek kell majd ellátnia, ami legfeljebb 5 százalékkal növelhető. A jövőben a hasznosítható mezőgazdasági terület fajlagos, egy főre jutó mérete a korábbi 0,3 hektárról közel a felére fog csökkenni – jelentette ki Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője.

A szakember elmondta: a közvetlen kifizetésekből tényleges versenytársaink egy része közel 30 százalékkal magasabb Európai Uniós támogatást kap, míg mi az EU-27 átlagának 90 százalékát hektáronként. 

Az EU-27-ben a mezőgazdasági össztermelés közel ötöde (19%) származik uniós forrásból, miközben hazai szinten a támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez eléri az 50 százalékot. A magas támogatottság ellenére a termelékenységünk mindössze 0,5%/év bővült 2005 és 2013 között, miközben az EU-13-ak több mint 2 százalékos növekedést tudtak produkálni. 

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat idei győztesei – fotó: agrotrend.hu

A K&H agrárkutatás 2017-es eredményei alapján a cégek túlnyomó többsége exportértékesítésből vár árbevétel-növekedést, kétharmaduk tervez valamilyen beruházást (technológiafejlesztést 49%, az értékesítés fejlesztését 16%, kapacitásbővítést 12%). A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy az agráriumban durván háromszor nagyobb a munkaerő-felvételi szándék, mint a nem mezőgazdasági cégek esetében (19% vs. 7%). Vagyis munkaerőéhség van.

– Azt látjuk, hogy többletmunkaerő-felvételhez kötik a pályázati eredményeket, miközben a munkaerő-hatékonyság rendkívül alacsony.

Magyarországon az agrárium munkaerő-hatékonysága az európai átlag 40 százalékát éri el 

– ismertette Tresó István. A technológia- és tudásfejlesztéssel ezt a hatékonyságot nagyon erősen növelni kellene. 

– A magas termelékenységet és költséghatékonyságot lehetővé tevő korszerű technológiák újfajta gondolkodást és magas szintű informatikai tudást igényelnek a mezőgazdasági szakemberektől – jelentette ki Tresó István.

A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése.

– A technika-technológia elérhető számunkra és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hová fejlődnünk. Komoly, új tudásbázisra van szükségünk, miközben az agrárszakma presztízse alacsony a fiatalok körében. Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni az ösztöndíjpályázatunkkal – mondta a K&H Agrárüzletág vezetője.

Az ösztöndíjpályázatra az elmúlt 3 évben összesen 14 intézmény 167 hallgatója nyújtott be szakmai munkát, akik közül 21-en részesültek anyagi és szakmai támogatásban tanulmányaik és kutatómunkájuk folytatásához. 

Idén 14 felsőoktatási intézmény 44 karáról jelentkezhettek a hallgatók. Összesen 64 pályamunka érkezett be, amelyeket 2 fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri.

Az idei díjazottak:

PhD kategória:

• 1. helyezett: Langó Bernadett
• 2. helyezett: Dr. Aranyos Tibor
• 3. helyezett: Kovács László

Mesterképzés kategória:

• 1. helyezett: Fózer Dániel
• 2. helyzett: Kirchkeszner Csaba
• 3. helyzett: Koltay Ilona Anna

Az alapképzés kategória nyertesei:

• Budai József
• Győri Rebeka

agrotrend.hu