A nők fedezték fel a mezőgazdaságot?

Hajdanán, amikor az ember még vadászó, gyűjtögető életmódot folytatott, ez a férfiak feladata volt, az asszonyok a begyűjtött magvakat tisztították, és tették ehetővé. A tüzet ekkor már ismerték és használták is. A magvak válogatását általában mindig ugyanazon helyen végezték. A léhát és a rossz szemeket, amik között jók is voltak, a hátuk mögé dobálták. Az asszonyok egy idő után észrevették, hogy új növények sarjadnak, és olyan termést hoznak, mint amilyet a férfiak gyűjtögetnek. Így a mezőgazdaságot létrejötte lényegében a nőknek köszönhető. Ezután már tudatosan kezdték termeszteni a növényeket. Ez a legnagyobb ókori találmány, a civilizáció alapját a földművelés hozta létre, Mezopotámiában fedezték fel a gabonatermesztést. Erika megjegyezte, a kukorica az egyetlen olyan növény melynek a termését (csövét), ha eldobjuk, nem kell ki, csak ha lemorzsoljuk – írja a beol.hu.

fotó: pixabay.com

Későbbi történet, hogy a szőlő metszése a kecskékhez kötődik. Hajdanán egy kecskecsapat szőlővel benőtt területre tévedt. Ez a jószág nemcsak legel, hanem előszeretettel rágja le a bokrok, fák ágait is. Az emberek egy idő után észrevették, hogy az így megrágott, hosszú hajtásaitól megszabadított tőkék nagyobb és szebb termést hoztak. Ezután kezdődött el a szőlő tudatos metszése.

A következő eset Franciaországban történt. Egy gazda szőlőt telepített a dűlőútja és a kukoricatáblája közé, hosszan az út mellett. Az úton azonban mások is jártak, így rendszeresen dézsmálták a szőlőtermést. A gazda gondolt egyet, és készített egy kék színű folyadékot, amivel lelocsolta a még éretlen fürtöket és a leveleket is. Egy idő után észrevette, hogy a gyümölcs termése sokkal egészségesebb lett, mint az előző években. Így született meg a bordói lé, a peronoszpóra megelőző ellenszere.

Egy növényen burgonya és paradicsom is nőtt

A réges rég után a gazdasszony, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör tagja ugrott egy nagyot a jövőbe, aminek az alapjait most teszik le a tudósok, a szak- és pénzemberek.

– Megnéztem egy, a jövő mezőgazdaságát bemutató filmet, melyben egy sivatagban található, több száz hektáron elterülő, UV-sugárzástól védett melegházakban zajló tevékenységet szerettek volna a nyilvánosság elé tárni – mondta. – Az itt zajló kutatás és kísérletezés annyira titkos, hogy a kamera csak az egyik üvegház sarkát vehette fel. A nagykapun kívül, egy hobbi üvegházban azonban a riporter bemutathatott egy olyan növényt egy átlátszó, műanyag vödörben, melynek az alsó részén burgonya nőtt, a felső részén pedig paradicsomot nevelt a növény. A többit mindenki gondolja tovább, a filmet 8-10 évvel ezelőtt láttam.

fotó: pixabay.com

Napjainkban egy német óriáscég mutatott be egy projektet (nem titkosan) aminek az a célja, hogy a jövő nemzedékének dolgozzon ki olyan eljárásokat, amit majd alkalmazni tudnak a klímaváltozás okozta, megváltozott körülmények között is. Kidolgozták a kukorica évi kétszeri betakarításának feltételeit, szabályozott klímájú, gigantikus méretű, UV-védett melegházakban.

– Szintén napjainkban a NASA érdeklődését is felkeltette, hogy amerikai tudósok kikísérleteztek egy újfajta paradicsomot, ami a szokásosnál jóval kisebb, és bárhol megterem – mesélte a növényeket és jószágokat is nevelő asszony. – Ez a növény egészen másként néz ki, mint ahogy megszoktuk. Az új paradicsomfajta kikísérletezése során három gént változtattak meg. Kettő módosítása során a növény növekedése korábban leáll, és gyorsabban virágzik. Egy másik megváltoztatott gén a szár hosszát szabályozza. Az íz és méret tekintetében a kutatók az arany középutat választották. Az új paradicsomfajta mindössze 40 nap alatt érik be. Finomnak találják a gyümölcsét. Nagy területek helyet kis helyen is termeszthető, például felhőkarcolók tetején. Ez lehet a városi mezőgazdaság egyik új iránya.

Keményen megdolgoztak az élelemért

Erika ekkor visszatért a múltba, amikor szüleink, nagyszüleink aktívan és sikeresen művelték a kertjeiket. Elmesélt egy személyes emléket a gyerekkorából, amikor a ház körüli munkában a család minden tagjának részt kellett vennie.

– A tanya háta mögötti földterületen a szüleim uborkát termeltek a ’60-as években – mondta. – Legalább fél holdon, amit minden másnap vagy harmadnap szedni kellett, nekünk gyerekeknek is. Hajolgatni kellett minden uborkáért, mert a földön terült el, nem hálóra futtaták, mint manapság. A nyári hőségben a szellő sem mozdult. Ráadásul az ültetvényt úgy alakították ki, hogy két sor kukorica és két sor uborka váltogatta egymást. Melegem volt, törölgettem a homlokom. Apám látta ezt, ezért azt mondta, emlékezzek erre a nehéz munkára és tanuljak jól. Ez megtörtént, de a növények szeretete is megmaradt a mai napig. Ezt a kis történetet azért jegyeztem le, hogy emlékezzünk az elődeinkre, akik keményen dolgoztak, hogy étel legyen a családjuk és más emberek asztalán is.

Szívfájdalma a műveletlen kertek sokasága

Egy kínai közmondás szerint, aki egy órára szeretne boldog lenni, az lakmározzon be finom ételekből, aki egy napi boldogságban akar részesülni, házasodjon meg, de aki egy egész életre szóló boldogságot szeretne, az építsen kertet.”

– Sajnos, úgy tapasztalom, hogy a veteményeskert kezd háttérbe szorulni még a kertbarát tagok körében is – ecsetelte Erika. – Az idősek már nem bírják, a fiatalok pedig nem igazán akarják végezni a kertművelést. Legyünk őszinték, nem is nagyon éri meg, amikor mindent megvehetünk a szupermarketekben. A kertkultúrát szeretnénk szélesebb körben elterjeszteni. Ám ez igen nehéz a mai világban, mert hiába szórjuk el a magot. Ha nem talál táptalajt, nem kel ki soha.

fotó: pixabay.com

Egy görög közmondás szerint egy társadalom akkor növekszik jól, amikor az öregek olyan fákat ültetnek, amelyek árnyékában – tudják jól –, ők soha nem ülhetnek.

– Már régóta nagy szívfájdalmam az elhagyatott, műveletlen kertek sokasága, és nem hiszem el, hogy ennek így kellene lennie – hangsúlyozta a gazdasszony. – Szerencsére az utóbbi időben iskolakertek jöttek létre a megyében is, ahol a gyerekek megtanulják a kertészkedés alapjait. Így van rá esély, hogy ezt fiatal felnőttként folytatják. Néhány nagyvárosban közösségi kerteket is kialakítottak, ahol a szabadban kertészkedve kapcsolódhatnak ki az emberek. Sokat gondolkozom azon, miként érhetnénk el, hogy a még tevékenykedő idős kertbarátok az évtizedek során felhalmozott tudást és tapasztalatot átadhassák. Valamit biztosan lehetne, és kellene is tenni.

Jól bevált, magyar fajtákkal kell kezdeni

,,Ha van kerted és könyvtárad, akkor mindent birtokolsz, amire valójában szükséged van.” (Marcus Tullius Cicero)

– Húsz éve egy tévéműsorban régi bolgárkertészek meséltek az akkori kertészkedésről és kertművelésről – mondta Erika. – Rámutattak arra, hogy az akkori vetőmagokkal, módszerekkel nem lehet azt az eredményt elérni, mint az ő idejükben. Hová lettek ezek a vetőmagok? Beáldozták őket a piac igényeihez igazodva, hogy a paradicsom egyszerre érjen, és géppel lehessen betakarítani. Közben az íze is elveszett, és olyan kemény, hogy nem lehet megrágni, de ez nem számít. Vagy mégsem? Néhány évvel ezelőtt Németország több száz tonna paradicsomot küldött vissza Hollandiának, mert már élvezhetetlen volt az íze és állaga. Mentségük legyen, hogy a belátták ezt a problémát, és Japánból hozott paradicsommag bevonásával új, jobb minőségű vetőmagot hoztak létre, és ezt az új fajtát vonták be a termesztésbe a régi helyett.

A kertművelő asszony kiemelte, a fiataloknak rémlik valami abból, ahogy szüleik, nagyszüleik kertészkedtek, de ez kevés az elinduláshoz. Először rámennek az internetre, ahol vetőmagok özönét kínálják. Nem tudja a kezdő kertészkedő, hogy melyiket válassza. Honnan is tudná, hiszen a tasakon csak a fajtát, és annak tulajdonságait tüntetik fel nagy általánosságban. Máshol kell utána járni annak, hogy az a bizonyos vetőmagfajta bizonyított-e már a termesztésben, ellenálló-e bizonyos betegségekre vagy sem, milyen talajtípust szeret. Először a jól bevált magyar, vetőmagfajtákkal kell kezdeni, mert ezeket a hazai éghajlati körülmények között nemesítették ki. Ezt csak egy kertbarát körben tudnák tanácsolni, ide azonban, sajnos, nem járnak fiatalok. Szintén itt lehetne megtanulni a gyakorlati fogásokat. Az oktatóvideó is jó, de a személyesen megmutatott fogásokat és tanácsokat semmi sem pótolja. Hozzátette, be kell látni, mi, „egyszerű” kertbarátok nem tudjuk a fiatalokat magunk közé csábítani. Ezért ismert kertészeknek, hírességeknek kellene őket megszólítani, ami hatásosabb lenne.

,,A kert nem engedi, hogy öreg légy”

– Természetesen a kertészkedés pénzbe kerül, és mindenki maga határozza meg, mekkora összeget áldoz erre. Csak egy példát felhozva, ha valaki egy 150 ezer forintos mobiltelefon helyett csak 50 ezer forintost vásárol – ami szinte ugyanazt tudja, mint a másik –, akkor máris lehet a történetet tovább gondolni – ecsetelte Erika.

fotó: pixabay.com

– Kezdetben akadnak buktatók, kudarcok, ezeket még a tapasztalt kertészek sem tudják elkerülni. Mindig lesz azonban valami, ami sikerül és örömöt okoz a kertészkedőnek, de csak akkor, ha szereti azt, amit csinál. Tudósok kimutatták, hogy a földben található mikrobák antidepresszánsként hatnak, szóval nem véletlen, hogy oly sok ember állítja azt, megnyugtatja a kertészkedés. Azt az érzést sem lehet mással pótolni, amikor a kezdő kertész az első saját termesztésű zöldségeit és gyümölcseit szüreteli és fogyasztja el a családjával. Alan Armatige mondta: ,,A kert nem engedi, hogy öreg légy, hisz túl sok remény és álom van még, ami nem valósult meg.”

A kert meghálálja a gondoskodást

Lehoczkiné Megyik Erika elmondta, a kert szeretete és megművelése egyenlő az emberiség kultúrájával.

– Szüleim szavai szerint a föld adja az életet – emelte ki. – Bizonyított tény, hogy a kertészkedés jótékony hatással van az egészségre, meghosszabbítja az életet. Kertészkedés mindig volt és lesz kis- és nagykertben, balkonon, felhőkarcolók tetején még az űrállomáson is. Ezért szeresd a kerted, mert a növények megérzik ezt, és sok örömöt adnak az embernek.

agrotrend.hu / beol.hu