A Roszatom szankcionálása Európa ellátásbiztonságát veszélyeztetné

A hazai baloldal és támogatói és szakértői ismét vehemensen támadják a világszínvonalú orosz VVER-1200 típusú blokkokkal megvalósuló Paks II. projektet – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a tervezett tizedik szankciós csomag kapcsán.  Az MSZP parlamenti frakcióvezetője a minap már a Paks II. beruházást jóváhagyó 2017-es brüsszeli döntés létjogosultságát feszegette, Holoda Attila energetikai szakértő pedig reményét fejezte ki az iránt, hogy a paksi bővítés nem orosz technológiával valósul meg. A megnyilatkozások időzítése is illeszkedik az Oroszországot elszigetelni kívánó amerikai tervekbe.

A Roszatom jelenleg az egyetlen olyan atomenergetikai cégóriás a világon, amely az atomenergetika teljes területén jelen van, ez egyértelműen zavarja az Egyesült Államokat. Fotó: MTI/EPA/Wojciech Pacewicz

 
Amerikai ellenérdek a Roszatom vezető pozíciója

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója 2022 októberében részt vett egy amerikai alapítvány vitaindító beszélgetésén, ahol kijelentette, hogy az Egyesült Államok már régen elvesztette vezető szerepét az atomipar területén és jelenleg az orosz Roszatom a globális piacvezető. A főigazgató akkor azt is megemlítette, hallotta az a merikai energiaügyi minisztert arról beszélni, hogy az USA vissza akarja szerezni a vezetést… Jelenleg e törekvésnek egyre sűrűsödő jeleit láthatjuk, hiszen számos ország, és egyes brüsszeli szereplők is, azon vannak, hogy a nyugati szankciók következő körébe bekerüljön a Roszatom is. Ebbe az irányba mutat, hogy néhány nappal ezelőtt a mindenkori amerikai kormányzathoz közel álló Washington Post kiemelten foglalkozott a témával, kiemelve azt, hogy az atomtechnológiát békés célokra hasznosító Roszatom eddig megúszta a szankciókat. Mindezt Hárfás Zsolt szerint úgy, hogy Egyesült Államok uránszükségletének jelentős részét is az orosz óriásvállalat biztosítja, de még a hulladékkezelést is. Hiába nem egyszerű, mégis erőltetik a függőség felszámolását.

 
Világszínvonalú, fejlett technológia

A Roszatom jelenleg az egyetlen olyan atomenergetikai cégóriás a világon, amely az atomenergetika teljes területén jelen van. Vezető szerepet tölt be az uránbányászatban és az urándúsításban, az új, innovatív nukleáris üzemanyagok fejlesztésében, az új atomerőművi blokkok építésében, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében, a nukleáris üzemanyagciklus zárásában, valamint anyagtudományi kutatásokban, a digitalizációban és – többek között – a nukleáris medicinával kapcsolatos kutatásokban is. A Roszatomnak jelenleg 330 ezer(!) dolgozója van, ez a létszám alig tíz év alatt jelentősen bővülhet, ahogyan a tevékenységi területek is.

A Roszatom ma a világ első számú atomerőmű-építője. Jelen pillanatban 11 országban 34 új atomerőművi blokk megépítésére van szerződése, köztük a Paks II. projektre. Törökországban a Földközi-tenger partján épülő négy egység mellett újabb orosz tervezésű atomerőmű építése van napirenden, amely a Fekete-tenger partján, Sinop mellett létesülne. Kína, India és Egyiptom is orosz technológiát kíván használni.

Hat év alatt összesen 19 egységet adtak át, többet, mint a riválisok együttvéve. Amíg Európa szankciókkal sújtaná a Roszatomot, addig a cég további partnereket szerez magának vagy szorosabbra fűzi az együttműködést.

Jelenlegi projektek

Az orosz atomenergetikai ipar a jelenlegi szankciók közepette is teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit – mutatott rá a szakértő. Oroszország óriási mágnest szállított Franciaországba a nemzetközi ITER-projekthez. Idén elkészül a már említett törökországi Akkuyu Atomerőmű első 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége, amelyet zöldmezős beruházásként 2018 áprilisában kezdtek el építeni – sorolta. Jól halad viszont Oroszországban a negyedik generációs, nátriumhűtésű gyorsneutronos kutatóreaktor, az MBIR építése és a BRESZT-OD-300 típusú, ólomhűtésű gyorsneutronos blokk kivitelezése is. Előbbi egy évvel az ütemterv előtt jár.

E technológia lehetővé teszi az üzemanyaciklus zárását és a világon felhalmozott kiégett üzemanyag újrahasznosítását.

 
Innováció és újrahasznosítás

Hárfás Zsolt kifejtette, az orosz cég folyamatosan fejleszti az egyes blokktípusokhoz való  üzemanyagokat és új innovatív üzemanyagokat is gyárt, köztük úgynevezett  balesetálló üzemanyagot is tesztel már, ami még egy erősen hipotetikus súlyos baleset esetén is sértetlen maradna. A kísérleti balesetálló vagy másként „toleráns” üzemanyag mellett  immár nemcsak az Oroszországban működő gyorsneutronos blokkokat látja el üzemanyaggal a Roszatom, hanem Kína orosz technológiai transzferének köszönhetően rövidesen üzembe álló CFR-600-as kísérleti gyorsneutronos blokkja számára is gyárt üzemanyag-kazettákat, és már üzemi körülmények között teszteli a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosításával gyártott új üzemanyagokat – ismertette.

 
Új technológiák Pakson

Kiemelkedő mérföldkő még, hogy az orosz BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor immár 100 százalékban kiégett üzemanyag újrahasznosításának eredményeképpen gyártott üzemanyaggal termel. A fejlesztések részeként az orosz fél idén már egy olyan ötödik generációs urán-plutónium üzemanyagot kíván üzemi körülmények között tesztelni a Novovoronyezsi Atomerőmű második kiépítésének VVER-1200 típusú reaktorában, amelyet kiégett üzemanyag újrahasznosításával kívánnak sorozatgyártásban előállítani.  A jövőben ezeket az innovatív üzemanyagokat VVER-1000 és VVER-1200 típusú reaktorokban is alkalmazhatják. Sőt, a partnereinek már konkrét megoldásokat is kínál a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosítására.

Mindennek van magyar vonatkozása is, hiszen a Paksi Atomerőmű mellett felhalmozott kiégett üzemanyag is újrahasznosítható és cserébe a Paks II. Atomerőműben használható innovatív üzemanyag érkezhet. További érv Hárfás Zsolt szerint az orosz technológia mellett, hogy a Roszatom jelentős referenciával rendelkezik az VVER-440 típusú atomerőművi egységek üzemidő-hosszabbítását illetően is, ez a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása szempontjából létfontosságú.

A meglévő és az új paksi blokkokat is érintené, ha a leendő szankciók miatt nem lehetne orosz fűtőelemeket használni. Fotó: MNO / Jászai Csaba

Roszatom helyett Westinghouse?

Jelenleg öt uniós tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) összességében 18 orosz típusú blokk üzemel, amelyekhez a friss nukleáris üzemanyagot jelen pillanatban teljes egészében Oroszország szállítja. Ezek az egységek Magyarország éves áramszükségletének kétszeresét termelték meg 2021-ben. A szankciók miatt ezeket az egységeket nem lehetne tovább biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetni – mutatott rá Hárfás Zsolt.

Ahogy a szakértő arról már korábban is beszélt, hogy az amerikai Westinghouse cég korábban is próbálkozott Ukrajnában, Finnországban és Csehországban az orosz típusú reaktorokba amerikai üzemanyagot elhelyezni, ám a fűtőanyagok túl azon, hogy nem csereszabatosak, nem is működtek problémamentesen. A nem megfelelő hőtani méretezés és anyagösszetétel miatt a kazetták deformálódtak, üzem közben megszorultak és átrakáskor sérültek, ezért ezek az országok továbbra is a már jól bevált orosz üzemanyagot használják.

Hárfás Zsolt figyelmeztetett, ezeket a nem bevált fűtőelemeket szeretnék a meglévő és az új paksi blokkokban is alkalmazni, ami a tervezett szankciók kézzelfogható veszélye. Az előbb írt kockázatok ellenére Bulgária lecseréli az orosz beszállítót, holott a bolgár nukleáris hatóság még csak nem is engedélyezte a Westinghouse fűtőelemek használatát.

Európa nem a saját érdekeit védi

Az európai energiakrízis miatt egyre fontosabbak a valós ellátásbiztonságot, olcsóbb áramot és a klímavédelmi célok teljesítését is garantálni képes atomerőművek. Mivel a tervezett szankciók Hárfás Zsolt szerint a biztonságos működést és az ellátásbiztonságot egyszerre veszélyeztetnék, ideje lenne Európának a saját érdekeit védeni.

Akik támadják a paksi beruházást és az orosz technológiát, úgy és annak ellenére teszik – mutatott rá Hárfás Zsolt –, a NAÜ mellett a szakmai szervezetek és az Európai Bizottság is elismerte, hogy a Pakson megvalósuló 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkok a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelelnek.

Hárfás Zsolt végül utalt rá, a Washington Post a Roszatom tervezett szankcionálása kapcsán arról is írt, hogy a nukleáris üzemanyag-ellátás, a hulladékkezelés és más egyéb partnerségi megállapodások tekintetében jelentős, újabb energiaár-ingadozást, vagyis drágulást okozhatna egy olyan időszakban, amikor az EU még csak éppen kilábal az energiaköltségek emelkedésével töltött, az orosz olajról és gázról való leszoktatással járó évből. Ezek a szankciók még tovább drágítanák a villamos energiát, az elérhető kapacitást pedig jelentősen csökkentenék. Magyarország érdekeinek megvédésére (beleértve a paksi bővítést és annak jelenlegi tartalmát) a nemzeti konzultáció eredménye (1,7 millió kitöltő 97 százaléka ellenzi a szankciós politikát) ad felhatalmazást.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, M. Orbán András