Hírek

A szlovákok felhagynak a ketreces tojótartással

A szlovák tojástermelők a napokban azt vállalták, hogy – a mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedőkkel kötött megállapodás szerint – 2030-tól felhagynak a ketreces tojótartással, és átállnak az alternatív technológiákra. A döntésnek a fogyasztók minden bizonnyal nem fognak örülni, az átállás ugyanis jelentős drágulást von maga után. A nagy áruházláncok nyomásgyakorlása a magyar termelőkre is kihat, az ágazati szereplők ugyanakkor kitartanak az elmúlt években végrehajtott beruházásaik mellett, és legfeljebb tevékenységük kiegészítéseként gondolkodnak mélyalmos vagy szabadtartásos termelésben.

Nem csak hazánkban nehezedik egyre nagyobb nyomás a tojástermelőkre, a nagy áruházláncok más közép-európai piacokon is igyekeznek kiszorítani kínálatukból a ketreces tartásból származó árukat – írja a Magyar Nemzet.

fotó: needpix.com

A kereskedők törekvései ugyanakkor nincsenek összhangban az ágazatban az elmúlt években végbement fejlesztések irányával. Az európai uniós csatlakozásuk után ugyanis – hazánk mellett a többi érintett tagállamban is – minden tojótartással foglalkozó gazdálkodónak az európai uniós szabványokhoz igazított ketrec használatára kellett átállnia. Mindez nem kis beruházás volt, sokan még ma is az akkoriban a fejlesztésekre felvett hiteleket törlesztik.

Azt már számos alkalommal, több fórumon is hangsúlyozták az ágazati szakemberek, hogy a tojás minősége nem elsősorban a tartás módjától függ, sokkal inkább a takarmányozástól.

Az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági feltételekben sem rosszabb a ketreces tartás, mint például a mélyalmos nevelés. Sőt, a különböző betegségek, mint például a szalmonella megelőzésében a ketreces tartás lényegesen előnyösebb az alternatív módszereknél.

Hasonlóan látja ezt Gabriela Matecná szlovák mezőgazdasági miniszter is, ugyanakkor a tárcavezető szerint így is elkerülhetetlen, hogy az országban a ketreces tartásról az alternatív metódusok irányába tolódjon el a tojástermelés.

Ennek érdekében a napokban egy 2030-ig szóló memorandumot írt alá a termelőkkel és a kereskedőkkel. A megállapodásban a termelők vállalták, hogy 2030-ig átállnak az alternatív tartásra, a kereskedők pedig ígéretet tettek arra, hogy lehetőség szerint a hazai termelőket részesítik majd előnyben.

Az Újszó.com szerint a miniszter elmondta, hogy a következő években igyekeznek forrást találni a termelők ilyen irányú beruházásainak támogatására. Bár a politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az átállás miatt ne tűnjön el a szlovákiai üzletekből a honi tojás, arra azonban minden vásárlónak fel kell készülnie, hogy a jövőben többet kell majd fizetnie az áruért.

A drágulás a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetsége szerint is elkerülhetetlen. A termelőket összefogó szervezet már a múlt évben jelezte, hogy egy tízdarabos kiszerelésért a kereskedők átlagosan ötven centtel kérnek többet, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak.

Ennél is nagyobb a különbség a szabadtartásos és a ketreces tyúkok tojása között, ott akár az egy eurót is elérheti a különbség, míg a biotojás dobozáért másfél euróval kell többet fizetni északi szomszédunknál.

Hazánkban egyelőre kitartanak az ágazati szereplők a költséghatékony és biztonságos ketreces tojótartás mellett. A lapunknak korábban nyilatkozó termelők úgy látják, hogy a kereskedők nyomásának engedve a jövőben minden bizonnyal felértékelődik majd az alternatív tartási módok szerepe az ágazatban, teljes átállásra viszont nem számítanak.

A legtöbben inkább a termelés diverzifikálásában, azaz minél változatosabbá tételében gondolkodnak, vagyis a már meglévő ketreces termelést egészítenék ki valamilyen más alternatív módozattal. Nem véletlen az óvatosságuk, hiszen a teljes átállással az elmúlt években végrehajtott beruházásaikat teljes egészében elveszítenék.

A vásárlók igényeit viszont a jövőben is szeretnék kielégíteni, ezért azt szorgalmazzák, hogy a fogyasztók szabadon dönthessék el, milyen tojást helyeznek a kosaraikba.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet