2021.05.13., csütörtök , Szervác, Imola

Hírek

2017. október 30. hétfő • 15:17

"A tagságnak tett vállalásainkat igyekeztünk maradéktalanul végrehajtani"

2013 márciusában alakult meg a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK). Az érdekképviseleti szervezet a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítését, érdekeinek érvényesítését, a versenyképesség javítását, a szaktanácsadás erősítését és az információk hatékony eljuttatását tűzte ki célul. Idén a tagok új kamarai küldötteket választanak, a megyei küldöttek neveit tartalmazó listára november 3-án adhatja le voksát a közel 400 ezer tag.

A november 3-i választások alkalmat teremtenek arra is, hogy a kamara értékelje a most záruló időszakot. Az elért eredményekről és az új feladatokról Hubai Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnökét kérdezte az Agrotrend.hu.

fotó: nak.hu

- Mi jellemezte a 2013-ban kezdődött új időszakot?

- Leginkább az építkezés, és ehhez nagyon jó partnerekre találtunk a most az elsődleges választási listán szereplő szövetségesekben. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által vezetett lista lehetővé tette, hogy olyan szakembergárda álljon a kamarai építkezés élére, amely elhívatott volt mind a közösségépítésben, mind pedig a szakmai és a szervezeti felépítésben. De ezen túlmenően számos olyan munkát elvégeztünk, amely - a szolgáltatások bővítése által - létrehozta az új struktúrát, ennek révén pedig sokkal hatékonyabban lehet a gazdatársadalmat segíteni.

- Tartalmában is jelentős változások történtek a korábbiakhoz képest.

- Fontos változás volt, hogy a szakmai osztályok megerősítésével komoly jogszabályformáló és –véleményező testületté vált a NAK, emellett a kamara az ágazati érdekeket kell szem előtt tartva és azokat egyeztetve a kormány elé tudja tárni a tagság véleményét.

- Jelenleg mintegy 400 ezer tagja van a kamarának, ami a társadalom jelentős szegmensét fedi le.

- Az országgyűlési és az önkormányzati választások után számszerűen ez a legjelentősebb választás. November 3-án két, listát állító szervezet méretteti meg magát, az egyik a Magosz által vezetett összefogás, amely 20 szervezetet jelent és széles körű együttműködést takar, a másik a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ. A társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó MOSZ 9 megyében állított listát, az egyéni gazdákat tömörítő Magosz 19-ben.

- Ennek fényében mi a jelentősége a mostani választásnak?

- A kamara működési szerkezetében egy választott tisztségviselői oldal és egy hivatali apparátus dolgozik együtt, s amennyiben nincs összhang a két oldal között, azzal egy adott megyében a gazdatársadalom járhat rosszul.

- Úgy gondolom, a MOSZ arcul csapta az összes szakmai szervezetet, amikor nem volt hajlandó velük együttműködni. Ezzel azt üzente, hogy nem fontos számára az összefogás, nem akarja a szakmai testületeket képviselni, csak a saját tagságát kívánja helyzetbe hozni. A MOSZ egyébként felvetette a kötelező agrárkamarai tagság eltörlését, ami a kamara teljes működését és a falugazdász-hálózat létét veszélyeztetné. Leépítenék a falugazdászhálózatot, az adminisztrációban segítséget nyújtó központi igazgatóságokat, emellett az általa megnyert megyékben restaurálná a régi nómenklatúra által létrehozott modellt. Ezzel – ellenzékbe vonulva - ellehetetlenítené az ottani kis- és közepes gazdaságok életét. Kizárólag a nagygazdaságok érdekei mentén politizálna és fejtene ki véleményt a kamarán belül.

- Mekkora a tétje a mostani választásnak?

- A kamara meghatározó szervezetté vált, ezért is lett olyan fontos a mostani választás. Az elmúlt öt év eredményeit vetheti vissza, ha rossz szándékkal nyúlnak a vidék-, az agrárpolitikához, óriási tehát a tét. Az egyik egy néhány ezer tagot számláló testület, hiszen a MOSZ által vezetett lista ennyi vállalkozás mellett tenné le a voksát, míg a kis- és közepes, családi gazdaságokat, élelmiszeripari és sok más szereplőt tömörítő, Magosz által fémjelzett összefogás több mint 300 ezer kamarai tagért és a teljes magyar agrárgazdaságért is felelősséget vállal.

- Az eltelt idő nyilván megmutatta azt is, hogy hol kell, hol érdemes változtatni a NAK működésében.

- Az alapításkor kialakított kamarai osztályszerkezet felaprózta a kamarai erőforrásokat. Ezeket jó lenne összefogni, és kevesebb, de hatékonyabb kamarai osztállyal jobb működést lehetne elérni a következő ciklusban. Meggyőződésünk, hogy mind a szakembergárda, mind pedig a választott tisztségviselők rendelkeznek olyan tudással és tapasztalattal, amit érdemes beépíteni a december 20-i országos küldöttgyűlést követően, amikor az osztályszerkezet átalakítása időszerűvé válik.

- Milyen előnyökkel jár az átalakítás?

- Gyorsabb reagálásra lesz lehetőség, emellett ágazati, termékpálya szintű együttműködéseket szeretnénk generálni.

- Kik voltak a legfontosabb partnerei a NAK-nak?

- A tagság oldaláról a legszorosabb együttműködés azokkal a kis- és közepes vállalkozásokkal volt, akik szinte napi rendszerességgel és a legváltozatosabb kérdésekkel fordultak hozzánk. Emellett a megyei és az országos osztályok működtetésében oroszlánrészt vállaltak a nagyvállalkozások, elsősorban az integrátorok, nagykereskedők, élelmiszeripari cégek. Hajlandóak voltak leülni a termelői oldallal, és figyelembe venni saját üzleti modelljeik kialakításakor a termelői igényeket. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kamarai osztályokon belül olyan berendezkedés valósult meg, ahol egyenlő felekként ülhettek az asztalhoz a résztvevők, s egy kamarai állásfoglalásról például minden érintett oldal, minden egyes szereplő egy asztalnál mondhatta el a véleményét, amelyet figyelembe is vettek.

- Az állam oldaláról kikkel, milyen stratégiai partnerekkel dolgoztak együtt?

- A kormányzati oldalról érkező partnerség fontos segítséget jelentett, és érdemben befolyásolta, hogy a kamara sikeresen tudjon szolgáltatásokat, információkat nyújtani. Az információ alapvető szükséglet, amihez pedig jelentős források kellettek. A kormány fontos támogatásokkal segítette a kamarát, s az említett mellett ennek köszönhető az is például, hogy tudtuk rendezni a falugazdászok bérét. Ha a kamara munkavállalóinak helyzete javul, a szolgáltatás minősége is jobbá válik.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium érdemi munkával járultak hozzá ahhoz, hogy a kamara milyen irányban fejlődjön tovább. A kormányzat közvetlen módon is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az agrárium kibocsátása az elmúlt négy évben mintegy 50 százalékkal tudott növekedni. Ez az uniós és nemzeti források nélkül nem valósulhatott volna meg. És ezt az eredményt nem lehetett volna elképzelni a hatékony gazdatámogató rendszer nélkül sem, amelynek a felépítéséhez szintén segítséget nyújtott a kormányzat.

- Mi jellemezte a NAK gazdálkodását?

- A NAK 2016-os forrása mintegy 16 milliárd forint, ennek egyharmada a tagdíj. Pusztán a tagdíjakból nem lehetett volna megvalósítani azt a jelentős költségvetés, amit jelenleg finanszíroz a NAK. A tagdíjak nagyjából a harmadát tették ki a költségvetésnek. Ezekből lehet finanszírozni például az olyan önerőt igénylő beruházásokat, mint a jégesőkárt megelőző rendszer kiépítése, a NAK-részvétel a különböző szakmai munkában vagy a munkatársak anyagi megbecsülése.

Nagyon fontos fejlesztésekre volt szükség, melyeknek az eredményei már látszódnak, és már érdemben tudják megkönnyíteni a kamarai testületek munkáját és érdemben tudnak adatokat szolgáltatni a döntéshozók számára.

- Visszatekintve mit emelne ki az eredmények közül?

- Nagyon fontos volt, hogy a 2013-as földtörvény végrehajtásában és az ahhoz fűződő gazdálkodói helyi közérzet megfogalmazásában a kamara települési agrárbizottságai oroszlánrészt vállaltak. Az eredményes munkának köszönhetően a helyi közösség beleszólhatott, hogy miként alakuljon a településen a földforgalom, ami pedig régóta igénye volt a kamarai tagságnak. Ez mérföldkövet jelentett, hiszen eddig ilyen jogosultságot a gazdálkodók nem szerezhettek.

A másik nagyon fontos terület a vízgazdálkodásé, a 2014-es, szintén mérföldkőnek számító első, történelmi vízigényfelmérésünkkel megalapoztunk egy olyan nemzeti öntözésfejlesztési stratégiát, amire hatékony, korszerű, precíziós gazdálkodást lehet építeni. A kormány stratégiájában a kamara nagyon fontos feladatot kap, hiszen ő méri fel, hogy a gazdálkodók hol, mikor, milyen mennyiségű vízzel és milyen technológiával szeretnének öntözni, és ehhez milyen forrásokra van szükségük. Az öntözés ma kulcskérdés, és ebben a kamara érdemi szerepet kapott a kormányzattól.

- A NAK a nemzetközi kapcsolatok kiépítését is érzékelhetően szorgalmazza.

- A Kárpát-medencében élő gazdálkodókat is segíteni kívánjuk, de mindenkivel hajlandóak vagyunk együttműködni, akár a klímavédelem, akár a fenntartható mezőgazdaság, a precíziós gazdálkodás fejlesztése, a versenyképesség fokozása terén vagy éppen a génmódosítás elleni küzdelemben.

- Sikerült-e előrelépni a szemléletformálást illetően? A szövetkezés jelentőségéről például sokszor és sokan beszélnek.

- A termelői együttműködés területén sikerült átütni azt a falat, meghaladni azt a fajta érdektelenségi küszöböt, amit a gazdálkodók szövetkezési hajlandóságánál tapasztaltunk. A gazdálkodók neuralgikus pontként az információhiányt és a bizalmatlanságot jelezték, és itt sikerült haladást elérni. Jelenleg is zajlik egy roadshow, ahol széles körű tájékoztatást kívánunk adni a szövetkezés témájában.

- Mennyire tudott részt venni a NAK az agrárium jövőjét is jelentősen befolyásoló oktatás-képzés fejlesztésében?

- Közreműködtünk a szakképzés tematikájának kidolgozásában és a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a duális képzésben pedig olyan együttműködés rajzolódik ki, amit a gazdálkodók joggal várnak el. De a szaktanácsadók képzésével is a kamara lett megbízva, és fontos szakmai szempontokat sikerült érvényre juttatni.

- Hogyan összegezné az eltelt időt?

- A tagságnak tett vállalásainkat igyekeztünk maradéktalanul végrehajtani. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a tagság alapvetően elégedett az elvégzett munkával. Sikerült elérni, hogy az uniós és nemzeti agrár-, vidék- és gazdaságpolitika formálásában és végrehajtásában is meghatározó szereplővé vált a NAK tagsága.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.