A telelő gémek a szárazföldön is keresnek élelmet

Magyarországon kilenc különböző gémféle fordul elő rendszeresen. A tizedik a kanalasgém, amely neve ellenére nem a gémek közé tartozik, hanem íbiszféle. A gémek egy része vonuló (kis kócsag, üstökös gém, bakcsó), másik része télen lehúzódik a Balkánra, tehát nem klasszikus vonuló. Vannak olyanok is, amelyek csak téli vendégek nálunk – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park.

fotó: pixabay.com

Az utóbbi években Magyarországon érezhetően növekszik az áttelelő gémek száma, ez elsősorban az enyhe időjárásnak köszönhető. Vannak köztük nálunk költők, s vannak északról érkező téli vendégek is.

A nagy kócsag, amely a magyar természetvédelem címermadara, a rendszeresen áttelelő gémfajok közé tartozik, ahogyan a szürke gém és a bölömbika is. Ezeknek a fajoknak azonban csak egy kisebb része telel át nálunk.

A téli időszakban a gémek a pusztai vizes területek mellett tartózkodnak. Amikor ezek a sekély vizek befagynak, akkor lehúzódnak a nagyobb tavak, vagy a folyók mellé, hogy táplálékhoz jussanak.

Ha már a vízből nem tudnak táplálékot (kisebb halakat, vízi rovarokat, kétéltűeket) szerezni maguknak, akkor területet váltanak: a lucernatáblákon, gyepeken pockokat, güzüegereket és más kisrágcsálókat szedegetnek. Ez a váltás főleg a szürke gémekre és a nagy kócsagokra jellemző. Ha azonban nagyon kemény hidegre vált az idő, akkor a pockok sem jönnek elő, s a jég miatt vízhez sem tudnak jutni a gémek, ilyenkor az áttelelés lehetetlenné válik.

Bölömbikákat nemigen láthatunk nyílt területeken, ők kizárólag a vizeknél próbálnak élelmet szerezni maguknak.  Ha már minden vízfelület befagy, akkor a meleg vizes befolyásoknál (például a Körösön a duzzasztók környékén) időznek.

agrotrend.hu / kmnp.hu