2021.01.21., csütörtök , Ágnes

Hírek

2021. január 13. szerda • 13:17

A varjak csak telelni jönnek hozzánk

Ilyenkor télen mindig megugrik a vetési varjak száma, de ez nem jelenti azt, hogy sok varjú élne nálunk. Ezek a hatalmas csapatok csak telelni jönnek hozzánk, a hideg orosz tél elől keresnek itt menedéket, és ha jön a tavasz, visszatérnek északi költőhelyeikre.

A hideg télből a kevésbé hidegbe

A téli nagy varjútömegeket látva sokan azt gondolják, ha valamiből, hát varjúból sok van nálunk - írja a Turista Magazin. Ez azonban csalóka, hisz ezek a varjak csak telelni jönnek hozzánk tőlünk északabbra fekvő költőterületekről, főleg Északkelet-Európából, zömében Fehéroroszország és Oroszország területéről.

A hazai költőállomány sajnos a nyolcvanas években drasztikusan megzuhant. Akkoriban a vetési varjakat mezőgazdasági kártevőként könyvelték el, és erőteljes irtó hadjárat indult ellenük, aminek meg is lett az eredménye.

Míg az 1970-es évek végén 250 ezerre becsülték a hazai állományt, számuk ma már ennek csak tizedére, 25 ezerre tehető. Az ijesztő mértékű csökkenés nyomán – és némi szemléletváltásnak köszönhetően – aztán 2001-ben a vetési varjút védetté nyilvánították, és azóta az állomány lassú növekedésnek indult.

Fotó: Adobe Stock

Ez azért fontos, mert a varjak száma más fajokra is hatással van. A vetési varjak telepesen fészkelnek, és fiókáik kirepülése után albérlők érkeznek a fészkekbe. Az Afrikában telelő kék vércsék április végén, május elején érkeznek vissza, majd kezdenek költésbe az akkorra már üressé vált varjútelepeken, de erdei fülesbaglyok is szívesen költenek varjúfészkekben.

Sok varjú sok kártevőt eszik

Télen milliós varjútömegek időznek az országban, az egyik legnagyobb telelőállomány Nyíregyházán van, a főiskola melletti erdőben, ahol egyes években akár 400 ezer madár is összegyűlhet. Budapesten a Rákoskeresztúron található Új köztemető környékén van a legnagyobb éjszakázóhely, ahol ritkán, amikor az egész kontinenst elhúzódó, kemény tél sújtja, akár egymillió madár is telelhet.

„A vetési és a dolmányos varjú, valamint a szarka és a csóka a nyílt, a legelő állatok által rövidre legelt gyepek madara, képviselőik itt táplálkoznak a talajról, illetve a vetési varjú esetében a felső, 5–10 cm-es talajrétegből is, amelyet árszerű csőrével hihetetlen precizitással sűrűn átkutat” – mondja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A telente sokmilliós tömegben hozzánk érkező vetési varjak rendkívül jelentős és fontos segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak azzal, hogy az agrártájból sok ezer tonnás mennyiségben távolítanak el férgeket, puhatestűeket, rovarokat és kis termetű rágcsálókat.

Nagyon hideg, fagyos teleken a varjaknak nincs könnyű dolguk, a telelőfák alatt ilyenkor gyakran látni elhullott, főleg idős madarakat, amelyek alulmaradtak a téllel szemben. Ebben az időszakban a madarak gyakorlatilag mindent megesznek, sajnos szemetet is, befőzési gumigyűrűt, nejlonzacskókat, ami szintén a halálukat okozhatja.

Fotó: Adobe Stock

Okosak, még éjszaka is taktikáznak

Délutánonként, sötétedés előtt a varjak hatalmas csapatokban repülnek éjszakázóhelyeik felé. A fákon gubbasztva könnyű prédák lehetnének a ragadozók számára, de ők, lévén nagyon okos madarak, megpróbálják kicselezni ellenségeiket, és a látványos berepülés után, az éj leple alatt csendben éjszakázóhelyet váltanak. „A nagy hanggal a fákra beülő madarak azt jelzik a potenciális szőrmés és tollas ragadozóknak, hogy ott fognak éjszakázni, miközben a teljes sötétség beálltakor, immáron teljesen némán áthúznak az akár több kilométer távolságra lévő valódi éjszakázóhelyre. Ez a megtévesztés jelentősen csökkentheti az éjszakázó madarakat érő predációs nyomást.”

A telelő, illetve a tavasszal fészkelő varjak olykor a városokban találnak alkalmas helyet, és ez sokakat zavar. „A vetésivarjú-kolóniák tömeges településekre költözése viszonylag új keletű, az ezredfordulót követően felerősödött jelenség. Éppen ezért az emberek nem is tudták még megszokni, így az elmúlt tíz évben mi is folyamatosan kapunk ilyen jellegű jelzéseket – mondja Orbán Zoltán. – Mivel a varjak települési, akár belvárosi megtelepedése nem akadályozható meg, nem számolható fel, ezzel a természetes és természeti jelenséggel meg kell tanulnunk együtt élni, ugyanúgy, mint a napsütéssel, a gravitációval vagy az esővel.”

agrotrend.hu / Turista Magazin

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.