A vízjogi engedélyeztetésről

Az információk azonban tájékoztató jellegűek, hivatalos állásfoglalásokat az illetékes hatóságok tudnak adni. Öntözéses plakát ezen a linken érhető el. Mindehhez hozzátartozik, hogy 2018. január 1-től hatályossá vált az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, amely hatással volt a vízjogi engedélyezési eljárásokra.

A Belügyminisztérium és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködési megállapodás keretében tájékoztató anyagok készültek a vízügyi hatósági eljárásokról az alábbiak szerint:

• elvi vízjogi engedélyezés, (nem kötelező!)
• vízjogi létesítési engedélyezés,
• vízjogi üzemeltetési engedélyezés,(vízjogi fennmaradási engedély is ide tartozik, hisz az nem más, mint vízjogi létesítési engedély nélküli vízjogi üzemeltetési engedély), valamint 
• vízjogi megszüntetési engedélyezés.

A részletesebb tájékoztató anyagok a vízjogi engedélyezésről ezen a linken találhatóak 

A vízjogi engedélyeket a területileg illetékes vízügyi hatóságok adják ki, azaz fővárosi vagy megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, amelyek ügyfélszolgálati elérhetőségei a itt találhatóak.

Fontos, hogy a vízjogi engedélyes tervdokumentációt csak vízitervezői jogosultsággal rendelkező mérnök készíthet. A jogosult tervezőket a Magyar Mérnöki Kamara tartja nyilván, akinek van egy mérnökkereső felülete, amely itt érhető el. Amennyiben megvan a tervező és az elhatározás érdemes egy előzetes konzultációt kérni az engedélyezésben résztvevő hatóságoktól, szakhatóságoktól, annak érdekében, hogy időben kiderüljön van-e olyan akadálya, ami miatt nem megvalósítható az öntözés, hogy mindez ne az engedélyezés folyamán lásson napvilágot.

Kifejezetten érintett hatóságok:

• vízügyi hatóság, azaz fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
• vízügyi igazgatóság, azaz a területileg illetékes vízügyi igazgatóság 
• környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatalok
• talajvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatalok.

agrotrend.hu / NAK