Amerikaiak nyerészkednek Ukrajnán

Míg az elmúlt évtizedekben az arany vagy épp a kőolaj miatt keltek csatára egymással a nagyhatalmak, a jövőben az olyan alapvető szükségletek állnak majd a konfliktusok középpontjában, mint a víz vagy a termőföld – nyilatkozta lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.

 A szakember szerint a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kincs lesz a jó minőségű termőterület.

Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt egy évben a híresen jó minőségű ukrán földekre olyan óriáscégek vetettek szemet, mint az amerikai Cargill, a DuPont vagy a génmódosításban élen járó Monsanto. Ahogyan arról lapunk a napokban beszámolt, az ukrán földvásárlási moratórium 2021. júliusi feloldása óta több millió hektárnyi ukrán területet vásárolt meg az Egyesült Államok három óriáscége, köztük azzal a vállalattal, amelyben néhány éve jelentős részesedést vásárolt a spekuláns Soros György is. Egyes hírek szerint egy év alatt több mint 17 millió hektárnyi ukrán föld került amerikai kézbe.

– Jól jött az ukrán–orosz háború az ukrajnai földterületekre vágyakozó amerikai óriásvállalatoknak. A háború árnyékában könnyen tekinthető ez a gyengébb félen történő nyerészkedésnek – hívta fel a figyelmet az elemző.S hogy miért épp a több ezer kilométerre lévő ukrán termőterület érdekli az amerikai cégeket? Az úgynevezett csernozjom vagy feketeföld a világ legértékesebbike, ára lassan az arannyal vetekszik. A történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket, s most úgy tűnik, hogy az ameri­kaiak lesznek a befutók.

Fotó: wikimedia

A már említett tranzakcióknak köszönhetően a tengerentúli óriásvállalatok hosszú időre bebetonozhatják ukrán érdekeltségeiket a termelésben, a feldolgozásban és az exportban is, amivel óriási profitra tehetnek szert.

– A kulcsszó pedig az export, hiszen bár Ukrajna hatalmas ország, az ott megtermelt élelmiszer jelentős része a külpiacokra kerül, köztük Európába és Afrikába – emelte ki az elemző. A folyamat pedig már el is kezdődött. Örvendetes hír, hogy a napokban elhagyta Odessza kikötőjét a háború kitörése óta az első, ukrán gabonát szállító teherhajó. A világ élelmezése szempontjából jelentős előrelépésről van szó, hiszen az export leállásával komoly veszélybe került egyes térségek élelmiszer-ellátása. Ám ne legyenek illúzióink, a következő időszakban Ukrajnából kimentett gabona egy részének értéke hamarosan az amerikai zsebekbe vándorol majd.

A háborún máris sok millió dollárt keresett az egyik leggazdagabb amerikai család. A fegyveres konfliktus hatására megugrott élelmiszeráraknak köszönhetően a Cargill nyeresége az egekbe szökött.

A társaság profitja pedig tovább emelkedhet. – Ha a háborús helyzet hosszabb ideig fennmarad, a harcok közelében lévő területeken nem tudnak gazdálkodni a termelők, ami a jelenlegi aszálykárokkal együtt az eddiginél is jelentősebb drágulást hozhat majd magával a gabona-, s azzal együtt az élelmiszerpiacon is – jegyezte meg Erdélyi Rezső Krisztián.

A már említett óriásvállalatok közt ott van a Monsanto is. Az amerikai nagyvállalatot valószínűleg nem kell bemutatni: ez az a cég, amely a világban élen jár a génmódosított élelmiszerek termelésében. A Monsanto az elmúlt évtizedekben jelentős befolyásra tett szert világszerte, ami nagyrészt az erőszakos piacszerzési politikájának köszönhető. A jelentős lobbierővel rendelkező cég rendíthetetlen híve a génmódosításnak, így nem lennénk meglepődve, ha hamarosan Ukrajnában is megjelennének az első hivatalos GMO-táblák.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint azzal, hogy a Monsanto bevásárolta magát az ukrán mezőgazdaságba, biztosra vehető, hogy a vállalat a hazájában alkalmazott technoló­giát Ukrajnában is meghonosítja majd.

Az Európai Unióba igyekvő országban a hatályos törvények szerint tilos GMO-kat termeszteni vagy forgalmazni. Ezt azonban eddig sem vették túl komolyan, egy korábban nyilvánosságra került beszámoló szerint ugyanis az Ukrajnából exportált szójabab 50-65 százaléka, a repce 10-12 százaléka és a kukorica körülbelül egy százaléka genetikailag módosított.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet