Hírek

Amíg az időjárás engedi, addig végzik a halmentést

Az idei évben kedvező viszonyok között, igen sikeresen ívtak le a Tiszában élő halak. Megfelelő időpontban jött az áradás, a hőmérséklet is ideális volt az ivadékok kikeléséhez.

A víz visszahúzódásakor azonban az ártérről nem mindenhonnan tudtak a halak visszajutni a folyómederbe. A szakemberek már a nyáron is végeztek halmentést, például Tiszasülynél, az elmúlt időszakban pedig ismét több térségben segítettek a kopoltyúsoknak visszakerülni az élő Tiszába – írja a szoljon.hu..

fotó: publicdomainpictures.net

– A halgazdálkodási törvény alapján a halászati hasznosítónak kötelessége a haltelepítésen és a halőrzésen túl az ártéren kint maradt halállománynak a Tisza folyóba való visszajuttatása, mentése is – hangsúlyozta Donkó Péter, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége titkára.

– Ezt minden évben eszközeinkhez és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél hatékonyabban megvalósítani. Azt tudni kell, hogy ezek a vízterületek nem kifejezetten halászható területek, az aljzat nem egyenletes, mint egy halastó esetén, bedőlt fák, vastag szárú kórók, korhadt növények, gazok nehezítik és sok helyen lehetetlenné teszik a húzóhálós halászatot. Az előző években próbálkoztunk varsás halászattal is, de legjobban az elektromos halászgépes módszer vált be.

– Ezt úgy kell elképzelni, hogy állított hálóval lerekesztjük az adott vízterületet, a géppel pedig megpróbáljuk az ott rekedt halakat kimenteni, halas kádba gyűjteni és visszavinni a folyóba. De meg kell értenie az embereknek, hogy száz százalékban így sem tudjuk ezeknek a vízterületeknek az állományát lehalászni. Az elmúlt egy hónapnyi időszakban több helyen, több alkalommal végeztünk halmentést, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós térségében, Óballánál, de a Kisköre alatti szakaszon is, legutóbb pedig Szolnok alatt, a külső és belső Kenderáztatóból, illetve Rákóczifalvánál a Bivaly-tóból.

– Tapasztalataink azt mutatják, a Tisza folyón sikeres volt azoknak a halfajoknak az ívása, amelyek a májusi időszakban szaporodnak, ilyen a keszegfélék, a ponty. Nagyon sok pontyivadékot találtunk kint az ártéri gödrökben. Érdekes, hogy rengeteg volt a süllőivadék is, ezekből volt a legtöbb. Akadt még balin is számottevő mennyiségben.

Süllőből körülbelül 5 mázsányit, pontyból 2-3 mázsányit sikerült visszajuttatniuk a folyóba. A mentést a fagyok beálltáig tudják végezni. A visszajuttatott példányokkal és az év során végzett telepítésekkel jelentősen sikerült hozzájárulni az elkövetkező évek halfogási esélyeihez.

– Azt is meg lehetett állapítani, hogy nemcsak a honos halak ívása volt eredményes, hanem az invazív, azaz a tájidegen fajoké is, például a busáé és az amuré – folytatta Donkó Péter. – Busa- és amurivadékot is találtunk, nyár végén 2-3 centiseket, most ősszel pedig ahol nagyobb mennyiségben voltak, 5-6, ahol kevesen 10-12 centisek voltak.

Donkó Péter elmondta, a jogszabály nem engedi meg, hogy a tájidegen halakat visszavigyék a folyóba. Nagyobb mennyiségben fehérjefeldolgozónak kell elszállítani, a fogyasztható halakat pedig értékesíthetik, tavaly kárászt adtak el mérsékelt áron. Idén pedig vadásztársaságnak ajánlottak fel törpeharcsát.

agrotrend.hu / szoljon.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook