Hírek

Amit tudni kell a tápanyag-gazdálkodási tervről

Az AKG programban a támogatást igénylő köteles az előző évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv(ek) alábbi táblázatban foglalt adattartalmát az adott évet követő év január 1. és január 31. között, az adott évre vonatkozóan aktuális elektronikus formanyomtatványon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtani a NÉBIH-hez. A tápanyag-gazdálkodási terv adattartalmának benyújtása vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs és a fenti határidő jogvesztő hatályú.

A tápanyag-gazdálkodási tervet évente a talajvizsgálati eredmények, valamint – amennyiben releváns – a levélanalízis eredménye alapján kell elkészíteni. Amennyiben még nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet, figyelemmel a HMGY-ben megfogalmazott határértékekre – írja Balázsik Zsófia agrár-szaktanácsadó.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható elem(ek)re vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szervestrágya, egyéb termésnövelő anyag) és

  1. a) műtrágya esetén az N, P, K elemre,
  2. b) szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag – hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított – hektáronkénti maximális mennyiségét.

Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A keverékek egy növénykultúraként veendők figyelembe.

A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő évre vonatkozóan. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni.

Amennyiben az érintett táblán a tápanyag-gazdálkodási tervben tervezettől eltérő gazdálkodás valósul meg, akkor az elkészített tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt és a támogatást igénylőnek a tápanyag-gazdálkodási tervet módosítania kell az eltérésnek megfelelően.

A tápanyag-gazdálkodási tervek, a talajvizsgálattal és a levélanalízissel kapcsolatos valamennyi dokumentum eredeti példányát a támogatási időszak végét követő tizedik év végéig meg kell őrizni.

A szántóföldi tematikus előíráscsoportok esetében, amennyiben a támogatást igénylő, szántó területen VP élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások támogatása (továbbiakban VP NTB támogatás) keretében gyepet telepít, a gyeptelepítéssel érintett, ideiglenes gyep hasznosítású területek, valamennyi választott, továbbá a vetésszerkezetre, a tápanyaggazdálkodási terv készítésre, zöldtrágyanövény termesztésre, istállótrágya vagy baktériumtrágya kijuttatására, növényvédőszer-mentes táblaszegélyre, vetésszerkezetre, középmély lazításra, valamint, partvonallal érintkező füves mezsgye kialakítására vonatkozó (kötelező) előírások betartása alól mentesülnek.

A tápanyag-gazdálkodási tervet a saját gazdaságára vonatkozóan önállóan elkészítheti az a támogatást igénylő (beleértve a gazdasági társaságok, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőjét, alkalmazottját vagy tagját, az egyéni vállalkozót vagy alkalmazottját), aki nem szerepel a szaktanácsadási névjegyzékben, de a felsőfokú végzettségek közül olyan végzettséggel rendelkezik, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről szóló 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet 1. számú mellékletében foglalt 1.1 szántóföldi növénytermesztés; 1.3 Kertészet (zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövény- és faiskolai termesztés); 5. környezet- és természetvédelem; 6. növényvédelem szakterületekre jogosulttá teszi.

Amennyiben a támogatási időszak alatt kötelezettségvállalás átadása történik meg, az átadónak biztosítania kell az átvevő részére a kötelezettségnek a korábbi időszak alatti teljesítését igazoló dokumentumok mindkét fél által aláírt másolati példányát, így különösen a gazdálkodási napló másolati példányát, a földterület EOV koordinátákkal történt beazonosítási eredményeinek másolati példányát, valamint ha a tematikus előíráscsoport előírásai megkövetelik a tápanyag-gazdálkodási terv másolati példányát és a talajvizsgálati, a levélanalízis eredmények másolati példányát, valamint az Államkincstár által küldött iratok másolati példányát.

A támogatást igénylőnek a helyszíni ellenőrzés során lehetővé kell tennie a támogatás feltételeinek teljes körű ellenőrzését, valamint rendelkezésre kell állnia a gazdálkodási napló, a tápanyag-gazdálkodási terv, a talajvizsgálati jegyzőkönyv (akkreditált laboratórium átvételi elismervénye) és a levélanalízis (akkreditált laboratórium átvételi elismervénye) adott évre és a támogatási időszak korábbi éveire vonatkozó példányainak, valamint az azokban szereplő anyagok felhasználására vonatkozó adatok alátámasztására szolgáló számláknak és bizonylatoknak.

A szántó tematikus előíráscsoportokban az „5 év alatt legalább egy alkalommal istállótrágya kijuttatása”, továbbá az „5 év alatt további egy alkalommal istállótrágya kijuttatása” előírások teljesítése akkor kerül elfogadásra, amennyiben a támogatást igénylő az adott évi tápanyag-gazdálkodási terv alapján adott növényre meghatározott N hatóanyag legalább 75%-át a szervestrágya hasznosuló N tartalmából biztosítja.

Amennyiben az adott növényre meghatározott N hatóanyag szükséglet 75%-a szervestrágyával történő kijuttatása meghaladná a 170 kg/ha/év szerves eredetű N hatóanyag mennyiséget, abban az esetben sem lehet 170 kg/ha/év szerves eredetű N hatóanyagtól többet kijuttatni és így a 75%-os értéktől el lehet térni.

Az MTÉT szántó tematikus előíráscsoportok esetében, amennyiben az adott növényre meghatározott N hatóanyag szükséglet 75%-a szervestrágyával történő kijuttatása meghaladná a 90 kg/ha/év szerves eredetű N hatóanyag mennyiséget, abban az esetben sem lehet 90 kg/ha/év szerves eredetű N hatóanyagtól többet kijuttatni és így a 75%-os értéktől el lehet térni.

A műtrágyával történő tápanyagutánpótlás esetében a tápanyag-gazdálkodási tervben meghatározott N, P, K maximális hatóanyagot meghaladó mértékű kijuttatás esetében, valamint a szervestrágyával történő tápanyagutánpótlás esetében a tápanyag-gazdálkodási tervben meghatározott N maximális hatóanyagot meghaladó mértékű kijuttatás esetében, a támogatást igénylőt szankció illeti meg.

agrotrend.hu / Balázsik Zsófia agrár-szaktanácsadó

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés