Az apró terminátorok akár százmilliós pusztítására is fel kell készülni

Már most rengeteg a poloska, és egyre több lesz, az igazi invázióra pedig a következõ hetekben kell számítani – írja a Világgazdaság. Ahogy hûl a levegõ, úgy lesz egyre több a lakásokban, de csak az elsõ fagyokig kell a türelem, aztán már nem okoz ennyi bosszúságot. Igaz,

problémaként hosszú távon számolni kell vele és más kártevõkkel.

Az ázsiai márványos poloska 2013 õsze óta ismert, és azóta egyre terjed Magyarországon. A Budapest–Kecskemét vonalon, Közép-Magyarország régióban van belõle a legtöbb.

A Szent István Egyetem évek óta monitorozza az elterjedését, és egy nagyobb tudományos vizsgálatba is kezd, hogy az adatgyûjtéssel is segítsék a kártevõ elleni védekezést. Pécstõl kezdve Északnyugat-Magyarországig sok helyrõl kapnak jelzést a bogarakról – mondta el Vétek Gábor, a Szent István Egyetem rovartani tanszékének docense.

Fõleg a barnás, márványos mintázatú ázsiai márványospoloska, a hasonló, de nem idegenhonos bencepoloska, és a szintén »bevándorló«, Magyarországra a 2000-es években érkezõ zöld színû vándorpoloska húzódik be a lakásokba ezekben a hetekben

– mondta Vétek Gábor.

Távoltartásuk még a rovarirtó cégeknek is nehéz feladat, házi módszerekkel pedig szinte reménytelen vállalkozás. Mindig találnak olyan szellõzõt, repedést, amelyen keresztül a kinti hideg ellen bemenekülhetnek. Közös tulajdonságuk, hogy bûzmirigyük jellegzetes szagú, keserû váladékot termel, ezért hívják büdösbogárnak is. Életciklusukat a térségben jellemzõ klíma, de akár az adott évben uralkodó idõjárási viszonyok is jelentõsen befolyásolják. Olaszországban egy évben két nemzedékük is kialakulhat, míg Svájcban csak egy. Elképzelhetõ, hogy Magyarországon is két nemzedékkel kell majd számolni, mert ez a bogár eltûnni már biztosan nem fog.”

Terjed és egyre több kárt okoz a harlekinkatica

Az ázsiai márványos poloskához hasonlóan a harlekinkatica is terjed, idén is inváziószerûen. Magyarországon 2008 februárjában találtak elõször példányaira, mára már országszerte gondot okoz a jelenléte.

Az amerikai szõlõkabóca nem csak kellemetlenséget és kisebb károkat okoz.

Kabóca sokféle van hazánkban, de az amerikai változat a legveszélyesebb, mert ez terjeszti az aranyszínû sárgaság fitoplazmát is, ami egy nagyon komoly fertõzõ szõlõbetegség – mondta el a Vasárnap Reggelnek Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara fõtitkára. – Az elsõ itthoni felbukkanása, vagyis 2006 óta olyan mértékben elszaporodott, hogy tavaly Badacsonyban karantént kellett elrendelni miatta. Az elmúlt évtizedekben, fõleg a globális kereskedelem folytán, több hasonló kártevõ került hozzánk. Ilyen a levélaknázó moly, ami fõleg a vadgesztenyében okozott jelentõs károkat, valamint a csipkés poloska. A platánok veszélyes lombkártevõje, az amerikai kukoricabogár pedig szintén alig húsz év alatt lett komoly kártevõ, fõleg az aszályosabb években, amelyekbõl egyre több van.”

Büdösek, csípnek, rombolnak

A Magyarország területén kimutatott bogárfajok száma nagyjából 6400, közülük mintegy nyolcvan nem õshonos. Ezeknek a fajoknak nincs nálunk természetes ellensége, és a klímához is gyorsan alkalmazkodtak, ezért terjednek ennyire. A katica és a poloska inkább fõleg csak kellemetlenségeket okoz az embernek. A poloska a gyümölcsökben és a zöldségekben tehet kárt.

Mindkét faj legártalmasabb gazdasági hatása a szõlõ- és bortermelésben jelentkezik nálunk – mondta Aponyi Lajos. – Õsszel, amikor máshol már nem találnak annyi táplálékot, mindkét bogár behúzódik a szõlõfürtökbe, a bogyók közé. A must préselésekor keserû testnedveik a mustba kerülve földimogyoróra, spárgára emlékeztetõ íz- és illatanyagokkal rontják a must minõségét.”

Nem lesz könnyû a megoldás

A külföldi tapasztalatok szerint csak a széles hatásspektrumú rovarölõ szerek hatásosak a megállításukra, amelyek más károkat is okoznak. Az is kiderült már, hogy a biológiai védekezés is nehéz ellenük, mivel azok a madarak, amelyek irtják õket, más rovarokat is elpusztítanak. Kevés ilyen van egyébként, pont a kellemetlen szaguk miatt. Amerikában egy darázsfajjal kísérleteznek, amely Ázsiá­ban a márványos poloska tojásaival táplálkozik, most azt vizsgálják, hogy az õshonos poloskafajokat meg lehet-e védeni tõle. Mivel az Egyesült Államokban már hatalmas gazdasági károkat okoznak, olyannyira komolyan veszik ezeket a kutatásokat, hogy miniatûr rádióadókat is bevetnek.

A poloskákra „szerelve” általuk térképezik fel a mozgásukat, a területi gócpontjaikat és azt, hogy milyen növényeket lepnek meg.

Vétek Gábor szerint egy ekkora veszélyt képviselõ kártevõ ellen csakis széles körû összefogással van értelme fellépni. A gondozatlan mezõgazdasági területek felszámolása segíthet, és a jövevényfajok bejutását fontos lenne szigorú szabályokkal megakadályozni, mert ha már elszaporodott egy kártevõ, a kiirtása nehezebb és költségesebb feladat.

Évente hat új faj érkezik

Egy, a német kutatóintézeteket tömörítõ társaság néhány éve arra az eredményre jutott, hogy minden évben átlagosan hat új idegen fajjal gyarapodik az európai élõvilág. Európában közel 6000 növényfaj tekinthetõ idegennek, és ezek fele nem is a kontinensrõl származik. A jövevény fajok háromnegyed része véletlenül került Európába, és az idegen növényfajok száma 25 év alatt megháromszorozódott. A betolakodók a környezeti adottságok megváltoztatásán túl legtöbbször további változásokat is elõidéznek – amit sokan a klímaváltozáshoz hasonlítanak. A nagy gazdasági károkon kívül genetikai szennyezést is okoznak, egészségügyi következményei lehetnek és a vegyszerhasználatot is növelik.

Húsz év alatt valódi terminátor lehet egy apró amerikai bogárból

A harlekinkaticát eredetileg biológiai növényvédelem céljával telepítették be Észak-Amerika, majd késõbb Európa több államába. Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek ellen terjesztették el. Azóta ezt az elhibázott biológiai védekezési módszerek iskolapéldájaként emlegetik. Az Egyesült Államokban az elsõ elvadult populációt 1988-ban fedezték fel. Alig két évtized alatt az Egyesült Államok legtömegesebb katicafaja lett, egyre több kellemetlenséget okoz és kiszorította az õshonos fajokat. Nagy-Britanniá­ban is igen komolyan visszaszorította már a két- és hétpettyeskatica-populációt és Európában szinte mindenütt rohamosan terjed.

Maholnap akár százmilliós pusztításra is fel kell készülni

Az Egyesült Államokban 1996-ban igazolták elõször a faj jelenlétét Pennsylvania államban. 2003–2004-ben már nagyobb számban is megjelentek a bogarak, aztán 2010-ben inváziójuk a közép-atlanti államokban az almatermés közel 20 százalékát elpusztította, 37 millió dolláros kárt okozott négy államban. Az elterjedési területe, azóta évrõl évre növekszik. Nálunk csak néhány éve terjed, és mivel kereskedelmi úton hurcolták be, a fõváros a gócpontja a terjedésének. Ahogy jobban elterjed a vidéki termõterületek környékén, a gazdasági kár is egyre nagyobb lesz.

agrotrend.hu / vg.hu