Hírek

Malaca van a magyar sertés ágazatnak – átadták a mohácsi vágóhidat

Ez az első olyan vágóhíd Magyarországon, ami tanúsított módon képes GMO-mentes sertéshúst előállítani.

Hivatalosan is átadták kedden az MCS Vágóhíd Zrt. új sertés vágó-, csontozó-, daraboló- és csomagoló üzemét Mohácson, ami a régió legkorszerûbb ilyen létesítménye. A vágóhíd a Bonafarm Csoport stratégiai partnere, egyben a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója. A 21 milliárd forint értékû beruházást a magyar kormány 2,7 milliárd forint állami támogatással segítette.

– A most átadott üzemmel a sertéstermékpályánkat kívánjuk kiegészíteni – mondta Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. – Ez egy technológia-intenzív beruházás, így az alapanyag-beszállítással is szoros összhangban kell mûködni, továbbá a piacot is meg kell építeni hozzá.

Csányi Attila: Az üzem a legszigorúbb európai kiskereskedelmi feltételeknek is megfelel – fotó: agrotrend.hu

A termékpálya minden szintjén a legkorszerûbb megoldásokra van szükség ahhoz, hogy az együttmûködés keretei között létrejövõ termékek a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt versenyképesek legyenek. Az üzemben jelenleg évente 550 ezer sertést vágnak, 2020-ra 750 ezer sertést terveznek erre a vágóhídra érkeztetni. Ennek összesen 35%-át fogja a Bonafarm Csoport hizlalni, a többi részét kis és közepes termelõk szállítják.

– Mind a saját, mind a termelõpartnereink telepein odafigyelünk arra, hogy a legmagasabb szintû higiéniai, állat-egészségügyi és környezetvédelmi szempontok alapján neveljük a sertéseket – hangsúlyozta Csányi Attila.

Mennyi hús keletkezik a vágóhídon?

Négy híján 100 ezer tonna. Abban a 10 megyében, ahol a Bonafarm Zrt. sertéstermelõ partnerei dolgoznak, ez a mennyiség az éves sertéshús-fogyasztás kielégítésére is alkalmas lenne.

A mohácsi üzem alapanyagot szolgáltat a téliszalámi-, sonka- és párizsikészítéshez, a húsrészekben pedig az igazi töltött káposzta alapanyagát szolgáltatja a darált lapockától a füstölt oldalasig.

A 2020-ra várható 750 ezer sertés hízlalásához szükséges takarmányvolument a 10 megye teljes szántóterületénak 2-3%-án termelik majd meg. 

– Évente 800 ezer normál, 100 ezer nagysúlyú sertés levágására van mód. Év végéig kívánjuk elérni a teljes kapacitást, vagyis a Magyarországon levágott sertések 20%-át vágjuk majd Mohácson – közölte Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója.

Pókos Gergely: Korszerû, nemzetközi értelemben is legalább közepes méretû vágóhídra volt szükség – fotó: agrotrend.hu

A vágóhídon alkalmazott modern technológia fenntarthatósági követelményei mellett nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az üzem közel 600 munkavállalója számára a lehetõ legigényesebb munkafeltételeket teremtsék meg.

– Ennek eredménye az is, hogy sikerült hazacsábítani magyar szakembereket  a nyugat-európai vágóhidakról – mondta Pókos Gergely.

Az üzem hatékonyságára jellemzõ, hogy 1 kg hús elõállításához 70%-kal kevesebb vízre és 40%-kal kevesebb energiára van szükség, mint a Pick nemrég leállított szegedi üzeménél. 

 

Orbán Viktor: Csányi Sándor, az üzem tulajdonosának eltökéltsége nélkül ez a beruházás nem jöhetett volna létre – fotó: MTI

Az üzem hivatalos átadóján Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar húsipar megmentéséhez nemcsak arra volt szükség, hogy 2012 õszén kijelentsük, hogy elkezdjük a hazai sertéságazat rendbetételét, valamint megkezdjük a sertésstratégia kidolgozását. Az ágazat megmentéséhez elsõsorban arra volt szükség, hogy legyenek olyan vállalkozások Magyarországon mint a Bonafarm Csoport, akik nélkül ma aligha tarthatna ott az ágazat, ahol most tart. Önmagáért beszél a 170 milliárd forintos árbevétel, a 6000 munkahely, illetve az a 8 milliárd forintnyi adó, amivel a Bonafarm Zrt. hozzájárul a magyar költségvetéshez. Magyarország egy olyan ország, ahol a nagy tervekhez kell egy erõs ember, aki azoknak az élére áll, és azt tûzön-vizen keresztül megvalósítja.

 

Ez Magyarország második legnagyobb vágóhídja – fotó: agrotrend.hu

Az elsõ beruházási döntés a koncepcionális tervek alapján 2012-ben született meg. A tervezési munkák 2013 õszén indultak el, a kormány a projektet 2014 nyarán kiemelt nemzetgazdasági jelentõségû beruházássá nyilvánította. Az építkezés 2 évig tartott, a tesztüzemû mûködés tavaly decemberben indult, a vágóhíd idén január 10-én kapta meg a mûködési engedélyt.

Az ipari szintû termelés márciusban kezdõdött napi 2000 sertés vágásával – fotó: agrotrend.hu

A Bonafarm Csoport tovább folytatja azt a modernizációs programot, melynek keretei között 2010 óta több mint 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre az élelmiszergazdaság területén. Az új üzem vezetõi néhány év múlva további, kisebb mértékû fejlesztésekkel a vágóhídon második mûszakot is beindítanának. A csoport a következõ tíz évben további mintegy 100 milliárd forintos fejlesztést tervez.

agrotrend.hu / Erdei Gabriella

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés