Átadták az OMÉK állattenyésztési különdíjait

Az OMÉK történetében meghatározó szerepe volt az „állatmutatásoknak”, a szervezésben pedig a MÁSz jogelődjének tartott Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE). Az első élőállat bemutatóra 193 éve, 1826-ban került sor. Az OMÉK sorozata 1881-ben kezdődött az OMGE szervezésében. Az időszak legjelentősebb kiállításai a 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás, majd az 1896-ban rendezett millenniumi kiállítás voltak – írja az allattenyesztok.hu.

Átadták az állattenyésztési különdíjakat az OMÉK-on – fotó: pixabay.com

A két világháború között a legjelentősebb az 1930-ban tartott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, majd az 1935 évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár voltak.

A II. Világháborút követően az első jelentősebb kiállítást 1948-ban rendezték. Ez volt az utolsó olyan nagyszabású tenyészállat bemutató és vásár, amelyet a tenyésztőszervezetek országos szövetsége szervezett.

A kommunista hatalomátvételt és államosítást követően az országos vásárok rendezését a mezőgazdaságért felelős tárca látta el. Az országos kiállításokat 1960-ig évente, majd 2-3 évente, 1970-től pedig 5 évente rendezték.

A rendezvények időtartama folyamatosan változott. A kezdeti 5 napról 2 hétre növekedett, majd a nyolcvanas évektől újra egy hétnél rövidebbek lettek. A rendezvény neve 1970-től változott Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra (OMÉK).

A rendszerváltást követően a mezőgazdaság megroppanása és az ágazat ezzel összefüggő gazdasági, de főként politikai súlyának csökkenése az állam által szervezett és finanszírozott szakmai rendezvények nagyságában, illetve színvonalában is megmutatkoztak. 

A gazdatársadalom által alulról jövő kezdeményezésekből kifejlődő regionális kiállítások fokozatosan vették át azt a funkciót, amit korábban az OMÉK töltött be.

Az állattenyésztőknek így lett a legnagyobb rendezvénye az OMÉK helyett a Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési Napok (AÁN). 

Az Agrárminisztérium ezt a tényt felismerve, továbbá a Hungexpo vásárterületén zajló, több pavilont és bemutató területet érintő, jelentős beruházás miatt úgy döntött, hogy az AÁN tenyészállat bemutatóit az OMÉK társrendezvényének ismeri el. 

A fentiek miatt az idei OMÉK-on az állattenyésztési ágazat bemutatkozásánál a hangsúlyt nem az élőállatokra, hanem a tenyésztési és technológiai újdonságokra helyezzük.

A hazánkban nagyobb létszámban tenyésztett fajtákból ezért egy-egy csoport vagy egyed látható. Ennek ellenére látványos és színvonalas bemutatkozással készülnek a tenyésztőszervezetek. 

OMÉK számokban: 79. kiállítás, 300 tenyészállat, 100 fajta, fajtakonstrukció és hibrid. 35 tenyésztőszervezet mutatkozott be és 110 kiállító, ill. tenyésztő hozott tenyészállatot.

A kiállításon látható szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, juh, kecske, sertés, baromfifélék, nyúl és csincsilla.

A kis számú bemutatott állattal show bírálatokat nem lehetett szervezni, azonban néhány különdíjat átadtunk.

MÁSZ OMÉK különdíjat kapott az elmúlt években végzett kiemelkedő tenyésztőszervezeti munkája elismeréseként
– a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetség
– a Magyar Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete
– a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület

A díjakat Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke és Farkas Sándor, agrárminiszter-helyettes adtak át.

Kiállítás Legszebb ménje Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Salamat B 2014 évi szürke arab telivérje lett.

Kiállítás Legszebb kancája Czuczi-Molnár Anita Hódmezővásárhelyi tenyésztő Miss Charlotte IC 2016 évi pej színű magyar sportló kancája lett.

A további ágazati különdíjakat a fajtabemutatók alkalmával adták át.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu