Az agrárkamara elkészítette az élelmiszeripari helyzetképet

Az elemzés primer kutatáson alapszik, az adatok gyűjtését követő fejezetek megírása és a következtetések levonása ideje alatt azonban jelentős változások történtek, amelyek a jelzett folyamatokat ugyan nem változtatják meg, de a feltételezett hatások gyorsabban következtek be és egy-egy termékpálya, kereskedelmi disztribúciós csatorna esetében erőteljesebben érintik a termékpálya szereplőit.

A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi napokban jelentős ingadozást mutat, erős negatív hatások tapasztalhatók, amelyet követő fellendülés minden esetben alacsonyabb szintre ér csak el. Az online-kereskedelemre nagy nyomás nehezedik, kialakulhatnak hosszabb szállítási idők is, amely az infrastrukturális átállás lassú folyamataira vezethető vissza. A lakosság húsvét előtti vásárlási kedve egy kicsit korrigált a lefelé tartó tendencián, azonban egyértelműen látszik a kereskedelmi adatokon, hogy a lakosság a készletezést követően kevesebbet költ élelmiszerekre, jobban takarékoskodik és az élelmiszer-pazarlás jelentősen csökkent. A hektikus ingadozást sem a kereskedelem, sem az élelmiszer-előállítók nem tudják rugalmasan kezelni, ezért a szakágazatokban az eladatlan termékek készletei folyamatosan növekednek, és a korona-vírus exportkorlátozó hatásával együtt erőteljes nyomást gyakorolnak a termékpálya szereplőkre.

A lakossági értékesítés csökkenésének hatását tovább erősíti a HORECA szektor szignifikáns keresletcsökkenése, amely nem csak Magyarországon, hanem egész Európában jelentős felvevőpiac-kiesést eredményez az élelmiszer-előállítók számára. Az EU-országok között jellemzően magasabb arányú a HORECA szektor részesedése a belföldi fogyasztásban, ezért az itt működő feldolgozó vállalkozások még nagyobb piacvesztést szenvednek el, mint a hazai élelmiszeripari üzemek.

A készletek piaci elhelyezése és a bevételek realizálása minden gyártó számára létkérdés, a tőkeerős nyugati versenytársak akár jelentős árversenyre is kényszeríthetik a külpiacok vállalkozásait, ezért a készletcsökkentési akcióikkal a termékeik nagy mennyiségben való magyarországi megjelenésével erős nyomást eszközölhetnek majd a magyar feldolgozókra.  A hazai termékpályák életben tartása és a hosszú távú működésük biztosítása érdekében ezért a francia példához hasonló felhívás is időszerűvé vált, amely a hazai fogyasztók tudatos választására és az élelmiszer-kereskedelem felelős magatartására hívja fel a figyelmet.

 
Élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem

A Magyarországon működő, élelmiszerek előállítását végző vállalkozások a koronavírus hatásaként élénkülő kereslettel szembesültek az élelmiszer-kiskereskedelem felől, a lakosság erőteljes felvásárlásba és élelmiszer-tartalékolásba kezdett, amelynek kiszolgálása a válsághelyzet bejelentése óta eltelt hetek alatt folyamatos volt. A mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állnak, a feldolgozó üzemek közel 100%-os kapacitás-kihasználással működnek, azonban a szignifikánsan megnövekedett kereslet több helyen szűkülő kínálatot, időszakos hiányt eredményezett. A járvány európai terjedésekor és annak kezelésére hozott intézkedések során felmerült a kérdés, hogy a személyek országok közötti mozgáskorlátozását követő, esetlegesen az áruforgalomra is kiterjeszthető szállítási tilalom, valamint a határzárak az export-import kereskedelemben mennyire fogják korlátozni a kínálatot, lesz-e élelmiszerhiány. Az országok közötti személyforgalom egyes helyeken korlátozva van, és bizonyos termékek kivitelét külön engedélyhez kötötték, azonban a lakosság ellátásához szükséges áruszállítás folyamatosságának biztosítása Európa-szerte fő szempont és jelenleg is – ha kisebb késésekkel is – folyamatos.

A kamara tagjai között végzett primer kutatások alapján megállapítható, hogy a hazai élelmiszer-előállító vállalkozások meglévő műszaki kapacitásaikkal képesek a hazai fogyasztási igények kielégítésére, az import – ide értve az egységes piacról származó termékeket is – esetleges leállása (amire jelenleg nincsenek jelek) esetén is megfelelő kínálat állna a fogyasztók rendelkezésére az alapvető élelmiszerek körében.

Az áruforgalom folyamatos biztosítása érdekében hozott magyar kormányzati intézkedések és az EU tagországok egységes álláspontja lehetővé teszik a közúti árufuvarozás fenntartását, a nemzetközi fuvarozásban résztvevő – egészséges – magyarországi fuvarozó vállalkozásoknál dolgozó sofőrök felmentést kapnak a 14 napos karantén letöltése alól, ezáltal a hazai fogyasztást meghaladóan előállított élelmiszerek exportja és a termelésükhöz szükséges gyártási segédanyagok, csomagolóanyagok külföldről való szállítmányozása továbbra is lehetséges. A koronavírussal érintett – a hazainál rosszabb helyzetben lévő tagállamok – továbbra is lehetővé teszik az élelmiszerek közúti fuvarozását, ezért az exportra termelő vállalkozások szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni tudják, ezáltal árbevételhez jutnak, dolgozóik fizetését és munkáltatásukat fenn tudják tartani. Az import termékek kínálata és a termékek magyarországi beszállítása a visszfuvarokkal megoldható azokból az üzemekből, amelyek a tagállami rendelkezések alapján még működnek és van megfelelő árualapjuk az export szállításokra. Az olasz kormány által hozott intézkedések egyelőre nem érintik az élelmiszer-előállítókat, azok továbbra is működnek, ezért a hazai forgalomban keresett termékek továbbra is a kínálat részét képezik.

Tekintettel arra, hogy Magyarország feldolgozóipari ágazatában az élelmiszeripari kapacitások jellemzően az önellátási szintet meghaladó mértékűek, az EU-csatlakozást megelőző hazai piaci részesedés és a termékpályák exportorientáltsága miatt, az importtermékek teljes leállása esetén is képes lenne a hazai élelmiszeripar a teljes belföldi fogyasztás kielégítésére az alapvető élelmiszereknél.

A hazai piacon a digitális oktatásra és a vállalkozások otthoni munkavégzésre való átállása, valamint a vendéglátás nyitvatartásának korlátozása jelentősen csökkentette a HORECA irányába történő értékesítést, ezért a kiskereskedelem felé irányul a gyártók és a nagykereskedelem készletezett árualapja. A fogyasztók készletezését követően normalizálódó kereslet és a HORECA jelentős visszaszorulása a gyártás változatlan szintje mellett nagyobb kínálatot fog eredményezni a kiskereskedelemben, ezért élelmiszerhiánnyal nem kell számolni. Azoknak az élelmiszer-előállítóknak és -nagykereskedőknek, akik a HORECA szektor kiszolgálására specializálódtak, nem rendelkeznek kiskereskedelmi kapcsolatokkal, az általuk előállított termékekre nincs közvetlen fogyasztói piac, ezért számukra új, alternatív disztribúciós csatornákon történő termékértékesítést kell kidolgozni.

A jelenlegi helyzetben az élelmiszeripari vállalkozásoknak az üzemi és személyi higiéniai megfeleléshez nélkülözhetetlen kéz- és felületfertőtlenítő-készítmények beszerzése. A vállalkozások szerencsés esetben több hónapra elegendő raktárkészlettel rendelkeznek ezekből a szerekből, azonban a koronavírus-járvány elleni védekezés okán a szokásos napi felhasznált mennyiséghez képest nagyobb mennyiség kerül felhasználásra. A piaci információk szerint a hazai tisztítószer-, fertőtlenítőszer-gyártó vállalkozások nehezen tudnak megfelelni a hatványozottan megnövekedett igényeknek. További probléma, hogy némely alapanyagokat Olaszországból szerzik be. A kinti viszonyok miatt ezek szállítása kétségessé válhat. Emellett a tisztítószerek csomagolóanyagainak készlete is korlátozottan áll az előállítók részére. A MOL, bejelentése alapján, 50 000 liter készítmény gyártását valósítja meg napi szinten, ez részben megoldást jelenthet a hazai szükségletek kielégítésére.

A járványügyi hatóság tájékoztatása szerint csak annak a személynek van szüksége az arcmaszkok használatára, aki betegnek érzi magát. Az iparban dolgozók részéről több indok is felmerül arra, hogy miért tartják szükségesnek a maszk viselését. Egyrészt a munkáltató szeretné csökkenteni a dolgozók közötti fertőződés veszélyét, másrészt a dolgozót is megnyugtatja a „minimális” védekezés tudata. Ennek biztosításához azonban szükség van megfelelő készletekre. Ennél nagyobb probléma a munkavédelmi előírások szerint szükséges, előírt egyéni védőeszközök hiánya: ha azt nem tudja biztosítani a munkáltató, nem végezhető a védőeszközhöz kötött tevékenység.

Összességében elmondható, hogy a meghatározó részben HORECA szektorba értékesítő élelmiszeripari vállalkozásoknál már most is jelentős a gazdasági hatás, míg az ágazat egésze esetében a járvány elhúzódásával járó általános keresletcsökkenés jelenthet nehézségeket 2-3 hónapos időtávon.  

Az élelmiszeripari termelés általános helyzete

Az élelmiszeripar hetek óta a húsvétra készül, a feldolgozóüzemekbe az alapanyag – a beszállítói szerződések alapján tervezetten – jelentős mennyiségben kerül beszállításra. A feldolgozóüzemek a felkészülés ideje alatt teljes műszaki kapacitásukat ki tudják használni. A koronavírus-veszélyhelyzet okozta lakossági felvásárlás további nyomás alá helyezte az élelmiszeripari üzemeket, az elmúlt hetekben termelési és eladási rekordok dőltek meg, amelyet a háztartások készleteinek feltöltését követően a húsvét közeledte még kicsit tovább emelhet.

A feldolgozásra kerülő alapanyag ellátása továbbra is zavartalan, sem állati, sem növényi eredetű alapanyagokban nem jelentkezik hiány. A tovább-feldolgozott élelmiszerek esetében, illetve a csomagolás nélkül (pl. friss fogyasztói tej) széles fogyasztói rétegek számára kereskedelmi forgalomba nem hozható élelmiszerek esetében a csomagolási és gyártási segédanyagok készletei jelentik az egyetlen forgalmazási akadályt, amely a csomagolóanyagok jelentős hányadú külföldi előállításának hátrányából eredeztethető. Az európai kikötőkben rekedt konténerek már úton vannak a kínai gyártók felé, ahol a készletek rendelkezésre állnak, csak a berakodás van hátra. Tekintettel arra, hogy a szállítások leálltak, illetve egy ideig akadoztak, előfordulhat, hogy először az európai „nagyvevők” kiszolgálása történik meg, így a hazai piacra csak később jut el az utánpótlás.

A ládás, rekeszes kiszerelésben értékesített termékeket (pl. friss húsok, lédig gyümölcs és zöldségfélék) ez a nehézség kevésbé érinti, de a tovább-feldolgozott élelmiszerek jelentős köre kerül fóliás vagy többrétegű csomagolóanyagba, ezért előállításukban korlátozásokkal lehet számolni, amelyek mértéke jelentősen eltérhet a termékpályák között.

Általános fogyasztói igények kielégítését szolgáló alapvető élelmiszerek

●     Kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat – sütőipar

A több mint 1400 vállalkozással rendelkező szakágazat jellemzően belföldi keresletet elégít ki, meghatározó részben hazai alapanyag feldolgozásával. A szakágazat szerkezetére jellemző, hogy minden gazdálkodási méretben nagy a vállalkozások száma, amelyek területi eloszlása is jelentős.
A szakágazatra készített primer kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az alapanyag-ellátásban nem tapasztalható semmilyen szintű fennakadás, minden rendelés megérkezik időben. Segéd- és csomagolóanyagokból – március végi információk szerint – nincs hiány, jellemzően nem bonyolult összetételű csomagolóanyagokról van szó. A munkaerő rendelkezésre állása jellemzően nem okoz problémát. A megnövekedett kereslet hatására erős nyomás nehezedik a vállalkozásokra, ami a munkaerő túlterhelését eredményezi, ezért a szakágazati szereplőket tömörítő szövetség a munkaidő korlátozását tartaná célszerűnek.

A szállítást jellemzően ezek a vállalkozások saját maguk végzik, fennakadásokat nem tapasztaltak. Kedvező helyzet alakult ki a fosszilis alapú üzemanyagok beszerzésében, illetve a szállítási idő is rövidül a kisebb autóforgalomnak köszönhetően. A kereslet a lakossági készletek felhalmozási időszakában erősen emelkedett, illetve a vásárlási szokások is változtak, több napra is bevásárolnak pékárukból.

●     Malomipari termékek gyártása, értékesítése

A malomipari termékek gyártása folyamatos, az alapanyag-beszerzéssel nincs nehézség, a vállalkozások a tavalyi termés feldolgozását végzik. A malmok több havi készlettel rendelkeznek, az országos igény ellátáshoz szükséges búza a hazai tárolókban rendelkezésre áll. Csomagolóanyag-ellátásban sincs probléma, az import szállításoknál sem jelentkezett olyan mértékű késedelem, ami a termelést gátolta volna. Az elmúlt időszak megnövekedett kereslete miatt a kapacitások kihasználtsági szintje igen magas, az üzemekben folyamatos a gyártás. A szakágazat igen széles körű vevőkiszolgálást végez, csomagolóanyagaik tekintetében is nagy a változatosság, illetve egyes vevők kiszolgálása tartályos szállítójárművel történik. A disztribúciós csatornák között elsődlegesen a lakossági kis kiszerelésű lisztek forgalma emelkedett jelentősen.

●    Növényi, állati olaj gyártása, értékesítése

A lakosság készletezési szokásaihoz tartoznak a sütéshez használt növényi olajtermékek, amelyekre az elmúlt hetekben növekvő kereslet volt jellemző. A növényi olajok gyártásához szükséges alapanyagok hazai forrásai rendelkezésre állnak, az importszállítás az általános problémák miatt esetenként késik. A vállalkozások a gabona-szakágazathoz hasonlóan jelentős készleteket halmoznak fel éves gyártásuk biztosítása érdekében, ezért kevésbé érzékenyek a rövidtávon jelentkező piaci anomáliákra. A szakágazat termékeinek jelentős részét a HORECA szektorban értékesíti, ezért a vállalkozásokat igen kedvezőtlenül érinti ennek a disztribúciós csatornának a forgalomcsökkenése.

●    Egyéb zöldség- és gyümölcsfeldolgozás szakágazat – gyorsfagyasztott élelmiszerek, konzerv termékek

A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás meghatározó részben a hűtőipari és a konzervipari üzemekben történik, a termékek jellegéből adódóan szezonális jelleggel, egyes zöldségfélék esetében első- és másodvetés feldolgozásával. A jövedelmezőségi és gazdasági elvárások miatt a feldolgozást végző üzemek tavasztól őszig végzik termelésüket, azonban a feldolgozás mennyiségi dömpingje május-július hónapokban történik. A hűtőipari feldolgozásra jellemző, hogy a gyorsfagyasztást követően a mélyhűtött termékek 1 tonnás gyűjtőcsomagolásba kerülnek, és az év többi részében osztályozást, válogatást és a fogyasztói kiszerelést végzik az üzemekben.

Ennek megfelelően a hűtőipari feldolgozásban jelenleg még a tavalyi alapanyagok manipulálása történik, folyamatos termelés mellett. Az alapanyagok rendelkezésre állnak, és a gyártás ütemezésének megfelelően a csomagolóanyagok is készleten vannak. A fogyasztói csomagolású termékek gyűjtőcsomagolása kartondobozokba történik, amely esetében egyes gyártó cégek túlterheltség miatt nem fogadnak több rendelést, és áremelés várható. Emiatt más csomagolási lehetőségeket is figyelembe kell venniük a vállalkozásoknak.

Ebben az időszakban a foglalkoztatott munkaerő is jelentősen kisebb mértékű, jellemzően a teljes munkaidőben foglalkoztatott státuszú munkavállalók járnak be az üzemekbe dolgozni. A vállalkozások számára kiemelten fontos ennek a törzskarnak a megtartása, mert a szezonális munkaerő termelési irányítását is segítségükkel végzik, a feldolgozósorokon dolgozó teljes munkaidős munkavállalók folyamatosan segítik az idényjellegű munkásokat, illetve tanítják a tevékenység végzéséhez szükséges folyamatokat.

A hazai ellátási láncban a mélyhűtött termékek értékesítésében nem merülnek fel gondok, a lakosság készletezési magatartása csak növelte a keresletüket. Exportkiszállítások tekintetében viszont visszaesések tapasztalhatók. A feldolgozók jellemzően a HORECA irányába és a közétkeztetés felé is jelentős értékesítést végeznek, az éttermek nyitvatartásának korlátozása, a közétkeztetés nagymértékű csökkenése jelentős piacvesztést eredményez számukra, azonban ezeknél az üzemeknél a termékek tárolása megoldott, jellemzően az egész éves termelést képesek megfelelően tárolni. A vállalkozások jellemzően megkötötték idei felvásárlási szerződéseiket, az időjárási viszonyoktól – illetve a gépesített betakarítás végző munkaerő rendelkezésre állásától – függően a tervezett mennyiségű alapanyagot be tudják majd szerezni.

A konzervipari vállalkozások jelenleg a szezonális jellegből adódóan állnak, itt az üzemekben jellemzően – a babkonzervgyártást kivéve – nem történik termelőtevékenység. A konzervipar által előállított termékek tartós élelmiszernek számítanak, ezért a kereslet az utóbbi időben megnövekedett a termékek iránt, amely várhatóan egy ideig élénkebb lesz, a fogyasztók megváltozott bevásárlási szokásaihoz igazodva. A konzervgyárak – hasonlóan a hűtőiparhoz – itt is felkészültek az idei termés felvásárlására, a szezon számukra is a zöldborsó betakarításával kezdődik.

A konzervipari vállalkozások – hasonlóan az exportorientált hűtőiparhoz – exporttevékenységet is jelentős mértékben folytatnak, ezért számukra is fontos kérdés a szállítmányozás és a külpiacok fogyasztási szokásainak változása, valamint a jelenlegi partnereik megtartása.

●     Gyümölcslé, zöldséglé gyártása

Hasonlóan a hűtő- és a konzervipari feldolgozóüzemekhez, a levek gyártása szakágazatban is megfelelő az alapanyag-ellátás, a tavalyi termést feldolgozták a sűrítmények gyártásához, a koncentrátumok rendelkezésre állnak, illetve a friss termékekből készülő magasabb minőségű termékek alapanyagai feldolgozatlan formában a kontrollált légterű tárolókban betárolásra kerültek az ősz folyamán. A szakágazatban ezért a termelés folyamatosan történik, a gyártáshoz szükséges csomagolóanyagok a készletezési stratégiának megfelelően rendelkezésre állnak, az olasz beszállítóktól származó egyes anyagok beszerzése a későbbiekben fog csak esetleges problémaként felmerülni.

●    Tartósított lisztes áruk és tésztafélék gyártása, értékesítése

A szakágazatok termék-előállításaihoz szükséges meghatározó alapanyagok rendelkezésre állnak, a malomipar folyamatosan termel, az étkezésitojás-ellátásban nem merülnek fel nehézségek, illetve a töltelékként felhasznált tejtermékek, gyümölcsvelők, illetve dzsemek is megfelelő mértékben készletezésre kerültek, valamint előállításuk folyamatos, beszállításukban jelentős késedelmek sem merülnek fel.

Egyedi fogyasztói igények kielégítését szolgáló, kis mennyiségben fogyasztott élelmiszerek

●    Vadhús-feldolgozás, -értékesítés

A termékpályára a fagyasztott-termék-előállítás a jellemző, elsősorban exportpiacokon és kisebb mértékben a hazai HORECA szektorban történik az értékesítés. A jelenlegi helyzetben a hazai HORECA értékesítés jelentősen visszaesett, az exportpiacokra történő kiszállítások is jelentősen csökkentek, ezért minden piacán erőteljes veszteséget szenved el ez a termékpálya.

A vadhús-feldolgozó vállalkozások – hasonlóan az élelmiszeripar egyéb szakágazataiban működőkhöz – alapanyag-beszerzési gondokkal nem küzdenek, feldolgozás, termékgyártás oldalán sincsenek jelenleg problémáik, értékesítési gondjaik azonban az előbb említett okokra visszavezethetően jelentősek. A termékpálya feldolgozó vállalkozásai viszont rendelkeznek a szükséges hűtőkapacitásokkal, jelenleg is hűtőraktárra termelnek, azonban az egyszeri betároló-kapacitásaik végesek, hosszútávon tárolási nehézségek merülhetnek fel. A termelési többlet várhatóan a vadhús fogyasztói árának csökkenését eredményezi. Házhoz szállítással kialakított élelmiszerellátási-lánc megvalósítása célszerű a piaci szereplők között. Likviditási problémák az értékesítési nehézségek miatt már most jelentkeznek.

●    Juhhús-feldolgozás, -értékes&ia