2023.02.01., szerda , Ignác

Hírek

2017. május 09. kedd • 09:01

Az agrárképzés megerősítése hazánk gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme

A magas szintű szakképzés nem csak a mezőgazdaság, hanem a magyar vidék és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó.

- A jövő korszerű, versenyképes mezőgazdaságához magas szintű szakképzés szükséges, ehhez össze kell hangolni valamennyi érdekelt munkáját - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, miután az agrárszakképzés fejlesztése és megújítása érdekében partnerségi megállapodást írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével.

Fazekas Sándor: Az idei tanévben 8195-en iratkoztak be az intézményekbe, 2,7 százalékkal többen az előző évinél – fotó: Tóth Zoltán/NAK

A tárcavezető különösen fontosnak nevezte, hogy a keretmegállapodás erősíti a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a NAK közötti munkát, ezáltal hatékonyabbá és gyakorlatorientáltabbá válhat a szakképzés. Hozzátette: azt szeretnék, hogy az agrár-szakképző intézményekben minél több gyerek tanuljon, és erősödjön a felnőttképzés is. Mint fogalmazott,

a jövő szakembereinek magas színvonalú iskolarendszerű képzésre, a tudás megújítását szolgáló továbbképzésekre, valamint a duális képzési rendszer kibővítésére van szüksége, ez pedig szorosabb együttműködést kíván meg az agrár-szakképző iskolák és az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezet, a gazdatársadalom között.

A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a versenyképes agrár-szakképzés érdekében hozta létre a minisztérium az elmúlt években az egységes agrár-szakképzési hálózatot, amelyben 63 intézmény működik. A koncepció helyességét igazolja, hogy a 2016/17-es beiskolázási adatok emelkedést mutattak.

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció összefoglalja az agrár- és élelmiszeripar területén a fejlődés lehetőségeit, és meghatározza az átalakítás irányait. Legfontosabb célkitűzése az agrár-szakképzés rendszerének megújítása az agrár- és élelmiszergazdaság sajátosságainak figyelembevételével, a duális képzés megerősítésével. Tavaly mintegy 26,7 milliárd forintot fordított a tárca az általa működtetett agrár-szakképző intézmények finanszírozására. Ebből mintegy 18,9 milliárd forintot az állami támogatás, 7,8 milliárd forintot a pályázati és működési bevételek tettek ki.

Győrffy Balázs: Kiemelten fontos, hogy a gazdaság szerelőinek visszajelzései, igényei megjelenjenek a képzésekben, segítve ezáltal az agrárvállalkozások versenyképességének javítását – fotó: Tóth Zoltán/NAK

Fazekas Sándor elmondta, hogy sikeresen lezajlott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) agrár- szakképesítéseinek 2015 tavasza óta tartó felülvizsgálata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével. Ennek eredményeként 15 szakképesítéssel bővült a mezőgazdasági képzések száma; az oktatásuk már a 2016/17-es tanévtől elkezdődött. Az egyik legjelentősebb új szakképesítésnek nevezte a kistermelői élelmiszer-előállító, és a falusi vendéglátói képesítéseket. A képzés illeszkedik a "termőföldtől az asztalig" elvhez. A végzettség kisüzemi élelmiszer-előállítására, értékesítésre, vagyis önellátó gazdálkodásra és vendéglátásra jogosítja fel a munkavállalókat - tette hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is fontos feladatai vannak az oktatásban, a Kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és a jogszabályok ugyanis jelentős szerepet és felelősséget delegáltak a Kamara számára a középfokú szak- és felnőttképzésben.

Törvényben rögzített feladatuk például a középfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, ellenjegyzése, a szakmai záróvizsgákra a tagok és az elnök delegálása. Emellett a Kamara szervezi a szintvizsgákat, a tanulmányi versenyeket és a mesterképzést.

Ennek megfelelően éves szinten 4 ezer gazdálkodó szervezetnél 6.500 tanulószerződés és 1.000 együttműködési megállapodás gondozását látják el, illetve 4 ezer tanuló szintvizsgáztatását szervezik meg.

- 2015 óta segítjük az agrár középfokú duális képzésben résztvevő, NAK-tagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeket azzal, hogy a képzést vállaló gazdálkodók igényeire alakított, teljes körű felelősségbiztosítási konstrukciót dolgoztunk ki, és ezen felül – a kamarák közül egyedüliként – át is vállaljuk a csoportos tanulói felelősségbiztosítás évi 24 ezer forintos díját - mondta az aláíráskor Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

fotó: Tóth Zoltán/NAK

Tavaly szeptembertől a NAK ezt a szolgáltatást kiterjesztette a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő iskolai tangazdaságokra, valamint a felsőfokú duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyekre is.

A Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve most kezdődött el az Irinyi tervhez kapcsolódóan a mezőgazdasági gépész szakmák XXI. századi követelményekhez igazítása, amelynek célja a precíziós gazdálkodás műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai alkalmazásainak bevezetése a szakképzésbe.

A partnerségi keretmegállapodás lehetőséget ad arra, hogy minden megyében és a fővárosban közös partnerségi együttműködési megállapodást kössenek a NAK megyei szervezetei az iskolákkal. Ehhez pedig csatlakozhatnak a hangsúlyos agrárgazdasági szereplői: gazdálkodók, agrárvállalkozások, önkormányzatok, nemzeti parkok, erdőgazdaságok, szakmai és szakmaközi szervezetekkel.

- Mindez azt szolgálja, hogy közelebb vigyük a gazdasághoz, az agrárium szereplőihez a szakképzést, és javaslataik alapján kezdeményezzük az Országos Képzési Jegyzék korszerűsítését, vagy a szakmai és vizsgakövetelmények módosítását a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető mintegy 80 szakmakörben - hangsúlyozta Győrffy Balázs.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.