Hírek

Az akvakultúra fejlesztése lehet a jövő élelmiszer-ellátásának egyik kulcsa

A jelenleg használatos mezőgazdasági és élelmiszer-termelési módszerekkel a jövőben már nem lesz ellátható élemmel a Föld egyre növekvő népessége.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett – írja a piacesprofit.hu.

Az ENSZ prognózisa szerint a jelenlegi 7,4 milliárdról 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni az emberiség létszáma. Szakemberek úgy vélik, hogy ekkora embertömeget nem leszünk képesek ellátni élelemmel a jelenleg használatos mezőgazdasági és élelmiszer-termelési módszerekkel, mert e módszerek fenntartásához nem rendelkezünk elegendő termőfölddel és édesvízzel. Magyarán vagy elharapózik az éhezés, vagy kimerítjük az ökoszisztémákat, ha minden marad a régiben.

A megoldás ezért az lehet, ha új termelési módszerekhez folyamodunk, illetve már létező és hatékonyabb, de nem kellőképp elterjedt praktikákat helyezünk előtérbe.

Mi az akvakultúra?

Az akvakultúra nem más, mint élelmiszertermelés a vízben. Ez ugye leginkább haltenyésztést jelent. Szinte minden tengerparti közösségnél nagy potenciál van arra nézvést, hogy erőforrásként használja ki az óceánok vizét, s ezzel megalapozza egy új globális szektor felemelkedését.

Mi szól az akvakultúra mellett?

Hatékonyan használja az erőforrásokat (tápanyag, tér), nem kell hozzá szárazföldi termőtalaj, csak minimális édesvíz-ráfordítást igényel, egy akvakukltúrás telep vertikális farmnak tekinthető, mert függőlegesen többrétegű termelés folytatható, így nagy az egy négyzetméterre jutó megtermelt állati fehérje.

Az óceán mint potenciális „éléskamra” meglehetősen kihasználatlan terület, ami azt is jelenti, hogy szabályozást igényel, hogy a cégek profitérdeke révén ne legyen itt is úrrá a környezetszennyezés, valamint az emberi kéz olyasfajta beavatkozása, mely visszafordíthatatlan károkat okoz a vízi ökoszisztémákban.

Számos kormány már a tervezési fázisnál tart, és hamarosan megkezdi a tengeri területek fel- és kiosztását üzleti tevékenységre. Az üzleti érdekeltségű zónák kijelölésénél és kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az ilyen farmok létrehozására a mangroveligetektől, a korallszigetektől és a sziksófű-termőhelyektől távol elhelyezkedő területek a legalkalmasabbak ökológiailag. (A szíksófűről, vagyis a salicorniáról lásd „csodanövényekről” szóló írásunkat.)

Sőt annak a gondolata is felmerült, hogy e három típusú helyszínről talán érdemes lenne elhozni az ott élő halakat, és kontrolláltabb körülmények között tenyészteni őket.

Az akvafarmok azért is lehetnének hasznos helyek, mert a halakon kívül kagylót is tenyészthetnének bennük, továbbá hínártermesztés is folyhatna. A hínárt a fejlesztők a bioplasztik egyik alapanyagaként pozicionálják a körforgásos gazdaságban, tehát nagy igény lesz rá a jövőben.

A kagylók szűrik a vizet, a hínár pedig felszívja a vízben lévő nitrogénmennyiséget. A nagy zivatarok ugyanis kimossák a nitrogéndús műtrágyát a talajból, s az a folyókon keresztül lecsorog a tengerekbe. Az akvafarmok tehát javítják a tengeri élőhelyek egészségét, a vízminőséget, és visszafogják – legalábbis helyi szinten – az óceánok savasodását.

A tengeri konyha hozzávalói a legtöbbet utazó alapanyagok közé tartoznak – Kép: Pixabay

Helyi étel

A globális népességnövekedés meghatározó trendje a városiasodás: egyre nagyobb létszámú lakosság fog összpontosulni a metropolisokban. A mega-gigavárosok nagy része tengerparton található. A közeljövő kihívása az, hogyan lássuk el ezeket a nagy embertömegeket a város közelében megtermelt élelemmel. Az akvakultúrás haltenyésztés kézenfekvő megoldás.

A The Nature Conservancy már több pilotprojektet is üzemeltet Amerikában, ami azért is fontos, mert az amerikai fogyasztók esznek a leginkább „madárlátta” élelmiszereket. Az amerikai polgárok által elfogyasztott élelem átlagosan legalább 1500 mérföldet, azaz 2414 kilométert utazik, míg eléri a fogyasztót.

E téren mi sem vagyunk igazán példamutatók. Az EU, az USA és Japán is importálja tengeri eledelei és herkentyűi nagy részét, pedig mindegyik régiónak vannak tengerei bőven. A tengeri konyha hozzávalói a legtöbbet utazó alapanyagok közé tartoznak.

agrotrend.hu / piacesprofit.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés