2023.02.01., szerda , Ignác

Hírek

2020. október 15. csütörtök • 12:39

Az elmúlt években nagyon megugrott a hazai biogazdálkodók száma

A biogazdálkodással foglalkozók száma 2,6-szeresére, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága 2,3-szeresére nőtt 2015 és 2019 között hazánkban. Ezáltal az évtized végére 303 ezer hektáron folytatott biogazdálkodást összesen 5136 termelő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

Világviszonylatban 2018-ban mintegy 2,8 millióan foglalkoztak biogazdálkodással, illetve biotermékek begyűjtésével, Európában – amely az ökológiai gazdálkodás bölcsőjének számít – a biogazdálkodást folytatók 15 százaléka, 419 ezer termelő tevékenykedik - írja az Origo. Ausztriában, Észtországban és Svédországban a mezőgazdasági területek több mint 20 százaléka állt ökológiai gazdálkodás alatt, ami uniós szinten a legmagasabb arány. A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában a magyarországinál nagyobb, Lengyelországban kisebb volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.

Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a környezettudatosság. A biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése.

A NÖVÉNYVÉDELEMBEN BIOLÓGIAI EREDETŰ SZEREKET HASZNÁLNAK, AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN SEMMIFÉLE HORMONÁLIS, GYÓGYSZERES KEZELÉST NEM ALKALMAZNAK, ELUTASÍTJÁK A GÉNMÓDOSÍTÁST, A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBER KÖZÖTTI BIOLÓGIAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ EGYENSÚLYÁNAK MEGŐRZÉSÉT TARTVA SZEM ELŐTT.

Hazánkban 2016-tól vett új lendületet a biogazdálkodásra történő átállás

Magyarországon 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott. A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve.

2019-BEN A 2015. ÉVINÉL 2,6-SZOR TÖBB, ÖSSZESEN 5136 TERMELŐ FOGLALKOZOTT BIOGAZDÁLKODÁSSAL.

Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8 százaléka tért át biogazdálkodásra.

Fotó: Shutterstock

A 2014-TŐL MEGNÖVELT TÁMOGATÁSI KERET HATÁSÁRA 2015 ÉS 2019 KÖZÖTT 2,3-SZERESÉRE (173 EZER HEKTÁRRAL) NŐTT AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA BEVONT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET NAGYSÁGA.

Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7 százalékán, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61 százaléka ellenőrzött átállt, 39 százaléka átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak. A támogatások folyósítása szempontjából az átállási időszak hossza a szántó- és gyepterületek esetében legfeljebb 2, ültetvényeknél 3 év.

Az ökológiai területek 61 százalékát kitevő rétek, legelők nagysága 2005 óta az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8-szeresére) bővült, részesedésük a korábbi 54-ről 61 százalékra nőtt. A szántóföldi növények területi aránya a mérsékeltebb növekedés (1,9-szeres) miatt 10 százalékponttal 32 százalékra mérséklődött. Utóbbiak között a gabonafélék (42 százalék) és az ipari növények (14 százalék) előfordulása 2005 óta csökkent elsősorban a zöldtakarmányok javára, amelyek 2019-ben a szántó 34 százalékát foglalták el. A jelentős bővülés (5,6-szeres) ellenére a gyümölcsös ültetvények az ökológiai területek mindössze 4,8 százalékát borították.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb állatfajok száma 2008 és 2018 között ingadozott. 2019-ben azonban minden állatfaj esetében jelentős mértékű létszámgyarapodás történt, megközelítette az eddigi legmagasabb értékeket. Ennek ellenére a teljes állományon belüli részesedésük alacsony maradt, a szarvasmarhák 3,0, a juhok 1,1, a baromfik 0,3, a sertések csupán 0,2 százalékát gondozták organikus szemléletben (a szarvasmarhák darabszáma 27 ezer, a juhoké 12 ezer).

agrotrend.hu / Origo

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.