Az idéntől megvalósuló beruházások meghatározhatják a magyar mezőgazdaság sorsát

Az Élelmiszerbank másodszüretek szervezéséhez, illetve mezőgazdaságban keletkező élelmiszer-feleslegek megmentéséhez partnereket keres! A Savingfood keretén belül megvalósuló projekt a még fogyasztásra alkalmas, de valamiért nem eladható zöldségeket és gyümölcsöket takarítják be a termőterületről, úgynevezett másodszüretben. Az akció megszervezését Magyarországon bárhol vállalják. Az Élelmiszerbank várja olyan mezőgazdasági szereplők, termelők jelentkezését, akik szívesen csatlakoznak a kezdeményezéshez.

A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette szántóföldi növénytermesztés 2017-es elemzését – A legnagyobb visszaesés a kukoricánál következett be, ugyanis betakarított területe hosszú idő után egymillió hektár alá csökkent A búza termesztésében az elmúlt években megfigyelhető technológiai fejlődés eredményeképpen a termésátlag folyamatosan emelkedik. A cukorrépa is nagyobb termésmennyiséggel zárhatott. A 2017. évi időjárás azonban nem kedvezett a burgonyának.

fotó: Pixabay

Az EP elfogadta a 2020 utáni keretköltségvetésről szóló állásfoglalását, mely esélyt teremt arra, hogy Magyarország 2020 után is megőrizze a neki járó uniós forrásokat. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő emlékeztetett: a Fidesz magyar EP-delegációja nem támogatta, hogy az EP a regionális fejlesztési politikát "szolidaritás" címszó alatt összemossa a migrációval és egy költségvetési fejezetbe tegye a migráció kezelésére fordított forrásokkal. Ezzel ugyanis az unió lényeges felzárkóztatási forrásokat csoportosíthatna át migrációs célokra.

A Natura 2000 támogatások adózása őstermelőként, illetve nem őstermelőnek minősülő gazdálkodó esetében – Felülvizsgálatokat követően a Natura 2000 támogatást az Szja tv. általános szabályozása szerinti bevételként kezelik. őstermelők esetében ez azért jelent kedvező változást, mert az esetükben alkalmazott adómentes értékhatár a Natura 2000 támogatás összegével megemelkedik, azaz a támogatás összege gyakorlatilag adómentes. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) március során egyeztetéseket kezdeményez a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságával, a nem őstermelőnek minősülő egyéb gazdálkodók esetében a támogatás adóügyi megítéléséről, illetve adómentessé tételének lehetőségeiről.

Ha napelemfamot tervez, ez a felhívás Önnek szól – A naperőműveket meg lehet valósítani egyéni beruházásban, szigetszerűen vagy közös beruházásban, több naperőművet egymás mellé telepítve, úgynevezett napelemfarmokban. A kormány mindkét megvalósítási módot támogatja. a kiserőművek villamoshálózathoz való csatlakozásához szükséges vezeték létesítését 3000 méter hosszúságig az elosztótársaságok valósítják meg díjmentesen.Egy kisteljesítményű naperőmű megvalósítása mintegy nettó 190-220 millió forintos beruházást igényel.

fotó: Pixabay

A csapadékos időjárás miatt jelentős belvíz képződött, amely jelentős méretű termőterületet károsított. A gazdák a károkat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető elektronikus felületen, azaz "Elektronikus ügyintézés" menüponton belül  az „MKR – Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer” elnevezésű alkalmazáson keresztül a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenthetik be. A belvízkárok után kárenyhítő juttatás öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

Sorsdöntő évek előtt áll a magyar agrárium, most dől el, hogy a gazdaságok tudnak-e élni a kedvező kamatkörnyezet és az európai ­uniós támogatások adta lehetőségekkel. Minden eddiginél olcsóbban és szélesebb körben juthatnak hitelhez a mezőgazdaság szereplői, akik éltek is ezzel, ugyanis a hitelállomány tavaly elérte a 634 milliárd forintot, míg 2011-ben 325 milliárd körül volt ez az összeg. Arra számítanak, hogy a most megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökkenhet az ágazat támogatásfüggősége.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,235 milliárd forinttal támogatta a magyar halászati ágazat akvakultúra-szektorában a kiksunlacházi ÖKO 2000 Kft. vezette konzorcium a négyéves projektjét. Tavaly év végén zárult a projekt, melynek kutatás-fejlesztési (k+f) eredményei az ágazat nemzetközi piacra lépését is támogatják. A k+f munka eredményeként – a technológiai feljegyzések mellett – 10 új termékkel bővülhet a hazai haltermék paletta, a pisztráng, ponty, sügér, amur és harcsa fajokra alapozott fejlesztésekkel.

„Szinte korlátlanok a piaci a lehetőségek a zárt tartású víziszárnyasok piacán” – Felavatták a Bács-Tak Kft. új keltető üzemét. a beruházás 835 millió forintból valósult meg, amiből 600 millió forint banki hitel, és a tervek szerint évente több mint 10 millió kacsát keltetnek majd. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik a Hunent Zrt. új mélykúti vágóhídjának építéséhez, ahol heti 200 ezer pecsenyekacsa és 500 ezer húsliba feldolgozását tervezik. Mélykúton, a cég saját fajtatiszta, törzskönyvezett pecsenyekacsa, illetve húsliba szülőpárokkal minden szinten nyomon követhető a tenyésztés és a feldolgozás is.

Háztáji sertésekben mutatták ki a vírust a magyar-román határ közelében – A háztáji gazdaságban tartott 3 hízósertésen az első tünetek március 9-én jelentkeztek (étvágytalanság, fekélyek), két nappal később az egyik sertés elhullott, a másik kettőn hasmenés és a fülek kékes elszíneződése jelentkezett. Március 12-re a második sertés is elhullott. A kitörés miatt néhány újabb magyarországi, határ menti településen is állategészségügyi korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni. 

A rendeletben felsorolt korábbi hibás rendelkezések zavart keltettek a takarmányipari vállalkozók körében, az egyes adalékanyagok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedéllyel kapcsolatban piaci zavart okoztak. Ezek megszüntetése érdekében az EB egyes takarmány-adalékanyagokat kivont a forgalomból. A helyesbítő rendelet 2018. március 9-én jelent meg, az Európai Bizottság 2018/353 végrehajtási rendeleteként.
– zárt tartású vizi szárnyasok

agrotrend.hu