2020.11.28., szombat , Stefánia

Hírek

2017. május 04. csütörtök • 08:21

„Az is bántalmazásnak minősül majd, ha valaki rákiabál egy kutyára?”

Vita az állatvédelmi törvény módosításáról

A kormánypártok támogatásával, ellenzéki kritika mellett tárgyalta a Ház szerdán az állatvédelmi törvény módosítását. Minden ellenzéki felszólaló kritizálta a földművelésügyi minisztériumi előterjesztést.

Egy európai uniós irányelv átvételével indokolta az állatvédelmi törvény módosítását a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Zsigó Róbert emlékeztetett: még kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen az átvétel elmulasztása miatt.

A javaslat az állatkísérletekkel kapcsolatos szabályozást egységesíti az unióban, hogy az azok alkalmazásával előállított termékek minden tagállamban értékesíthetők legyenek. A jövőben csak olyan állatkísérlet végezhető, amelyet egy erre létrehozott etikai tanács értékelt és javasolt, és csak olyan tenyésztők, beszállítók és felhasználók működhetnek a területen, amelyek rendelkeznek az állatvédelmi hatóság engedélyével. Ezen hatóság az engedélyt szükség esetén később vissza is vonhatja.

Az előterjesztés pontosítja az állatkínzás fogalmát. Kimondja, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között tilos, így a hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy az szükségtelennek minősül-e.

A javaslat önálló fejezetbe rendezi az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, megjelölt ebek országos elektronikus adatbázisára, a hatósági eljárás és ellenőrzés általános szabályaira vonatkozó rendelkezések. A módosítás önálló fejezetbe rendezi a befogott kóbor állatokkal kapcsolatos szabályokat vagy a kísérleti célra tenyésztett állatokkal kapcsolatos előírásokat. A települési jegyzők feladatait eddig kormányrendelet írta elő, most törvényi szintre emelkednek a jegyző állatvédelemmel, valamint az állatok nyilvántartásával, biztonságos elhelyezésével, a szökésük elleni védelemmel kapcsolatos teendőinek előírása.

Fidesz: fontos az állatvédelem oktatása

Pócs János (Fidesz) kiemelte a kóbor állatok befogásával kapcsolatos szabályokat vagy azt, hogy pontosítják a feladatok pénzügyi fedezetét. Mint mondta, erre a központi költségvetés tartalmaz forrásokat, valamint az ebrendészeti hozzájárulás biztosít alapot. Fontosnak nevezte az állatvédelemmel kapcsolatos oktatást, de az önkormányzati feladatok szabályozását is. Beszámolt a többi közt az ügyész szerepének szabályozásáról az állatvédelemben és a települési jegyzők az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak törvényi szabályozásáról. Egyértelművé válnak a veszélyes állatokkal kapcsolatos szabályok is - ismertette.

MSZP: hol vannak a civilek javaslatai?

Bárándy Gergely (MSZP) gyalázatosnak nevezte az előterjesztést, mondván, az nem tartalmazza az állatvédő civilek azon javaslatait, amelyek törvénybe foglalására ígéretet tett az igazságügyi tárca. A beterjesztett javaslat szerinte csak a felszínt karcolgatja, miközben az érdemi változtatásokkal a kormányzat nem kíván foglalkozni. Azt is nehezményezte, hogy a kormányoldal egy 2010-es uniós irányelvre hivatkozik, amelyet - mint mondta - már régen át kellett volna ültetni a magyar jogrendszerbe.

KDNP: tiltani kell az állatok bántalmazását

Földi László (KDNP) az állatok bántalmazása ellen szólalt fel, ez ellen eredményes fellépést sürgetett, és azt mondta, ezt szolgálja a javaslat. A tagállamoknak már 2012-ben át kellett volna ültetni és 2013 januárjától alkalmazniuk a hivatkozott uniós irányelvet, amit Magyarország nem tett meg, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás indult ellene - emlékeztetett. Rámutatott ugyanakkor arra: az irányelv átültetésén túl néhány jogalkalmazási probléma feloldását is célozza a javaslat. Új közfeladatot a javaslat nem teremt, a jegyzők feladatai azonban kormányrendeletből törvényi szintre emelkednek - hangsúlyozta.

Jobbik: érdemi előrelépésekre van szükség

Egyed Zsolt (Jobbik) azt kérte, hogy történjenek érdemi előrelépések az állatvédelem területén, mert szerinte ebben a kérdésben évtizedekkel, ha nem egy évszázaddal vagyunk elmaradva az EU-tól. A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem viszi előrébb az állatvédelem ügyét, de van benne egy-két pont, ami gyanakvásra adhat okot – közölte. A jogszabály jelentős része arról szól, hogy hogyan kell bánni a kísérleti célra tartott állatokkal - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Jobbik az állatkísérletek minden fajtáját elutasítja.

Az ebadóra áttérve azt mondta, hogy ennek bevezetésére eddig is volt lehetőség, de csak elenyésző számú önkormányzat élt vele. A 70-80 ezer forintból élő kisnyugdíjasnak vagy a közmunkásnak nem kellene egy plusz adót a nyakába akasztani csak azért, mert tart egy kutyát - érvelt a vezérszónok, aki szerint ha az önkormányzatok tömegesen vezetnék be az adót, akkor heteken belül a mezők és az utcák tele lennének kóbor kutyákkal. Emlékeztetett arra a javaslatára, amelyik egymilliárd forintot különíttetne el a költségvetésből egy országos ivartalanítási akcióra.

Szilágyi György (Jobbik) szerint ha elfogadják a törvényjavaslatot, az állatvédelmi törvény nem lesz koherens a büntető törvénykönyvvel (Btk.), mert nem lesz összhangban az állatkínzás fogalma a két jogszabályban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha ebben a formában szavazzák meg az indítványt, akkor például az is bántalmazásnak minősül majd, ha valaki rákiabál egy kutyára. A képviselő azt szorgalmazta, hogy a kormány először tárgyaljon az állatvédő szervezetekkel, nyissa meg módosításra a Btk.-t, és utána hozza vissza az állatvédelmi törvényt a Ház elé. Összegzése szerint valóban meg kell büntetni azokat, akik kínozzák az állatokat, a probléma az, hogy ezt a célt ez a törvénymódosítás nem valósítja meg.

LMP: ez egy sintértörvény

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérdezte, hogy a jogszabálynak miért állatvédelmi, miért nem sintértörvény a neve, mert - véleménye szerint - ezzel akarnak felhatalmazást adni a kóbor kutyák agyonverésére. Nonszensznek nevezte, hogy a kormány nem teljesítette azt az alapvető kötelezettségét, hogy ezt - az uniós jogalkotási kötelezettségből fakadó irányelvet - már évekkel ezelőtt beterjessze a parlament elé. A javaslat szűklátókörű, több alapvető kérdéssel sem foglalkozik - szögezte le. Hozzátette, hogy a kormánypárt gyakorlatilag nem tekinti állatnak a nem gerinces állatokat, például a méheket. Az is kérdéseket vet fel, hogy a menhelyek hogyan adhatják örökbe a hozzájuk bekerült állatokat - sorolta problémáit. Megköszönte Egyed Zsoltnak, hogy az ivartalanítás kérdését előhozta, hangsúlyozva, ezt a problémát lehetne kezelni, de a kormányzat sajnálja rá a pénzt.

Sallai R. Benedek szerint a törvénymódosítás nem hoz érdemi előrelépést az állatvédelem területén. Kifogásolta, hogy az előterjesztő nem fontolta meg a szakértői véleményeket. Végül frakciója nevében a javaslat visszavonását kérte.

MSZP: Btk.-ba kellene építeni az állatkínzás fogalmát

Kiss László (MSZP) szerint sokat elmond, hogy mindjárt vége a parlamenti ciklusnak, a Ház mégis először beszél az állatvédelemről. Szerinte ugyanakkor ahelyett, hogy a valódi dolgokról beszélgetnének, csak a felszínt kapargatják. A törvény jól definiálja az állatkínzás fogalmát, de azt nem építi bele a Btk.-ba - hívta fel a figyelmet.

Bárándy Gergely (MSZP) hosszasan hiányolta, hogy a kormány képviselője nem szólal fel a vitában. Az állatok elaltatásának kérdésében azt sérelmezte: ahelyett, hogy plusz forrásokat fordítanának az ivartalanításra és a menhelyek bővítésére, inkább lehetővé teszik az állatok megölését. Vonják vissza a javaslatot! - szólított fel.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat olyan pontokat érint, amelyekben az Európai Bizottságnak vitája volt a kormánnyal. Az állatvédelmi törvény módosítása viszont nem tekinthető lezártnak, a civil szervezetekkel zajlik az egyeztetés – jelezte.

agrotrend.hu / MTI

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.