Az öntözés agrotechnikai céljai

Vízpótló öntözés: A termesztett növényzet optimális fejlődéséhez hiányzó víz pótlása, a növényállományok vízigényének teljes vagy részleges kielégítése.

Tároló öntözés: A talaj vízdúsítását jelenti, azaz mélyrétegben, jó víztartó képességű talajon, tenyészidőszakon kívül juttatunk vizet a talajba azért, hogy a későbbi időszakban azt a növények hasznosíthassák.

fotó: pixabay.com

Kelesztő öntözés: Akkor történik, mikor a vetés idején a mag olyan száraz talajba kerül, hogy a gyors és egyenletes csírázáshoz nincs elegendő nedvesség.

Növényvédelmi öntözés: Célja a vízben oldott növényvédő szer növényfelületre történő kijuttatása.

Tápláló- vagy trágyázó öntözés: A vízzel együtt növényi tápanyagok, trágyaszerek növényzetre és/vagy talajba történő kijuttatását jelenti.

Talajjavító öntözés: Egyrészt talajjavító anyagok kijuttatását jelenti, másrészt pedig a növényminősége és/vagy talajminőség szempontjából káros anyagok (pl.sók) gyökérzónából történő kimosását jelenti.

Talajvédő, homoklefogó öntözés: A kiszáradt talaj elhordását gátló öntözés a szélerózió elleni védekezésben.

Hűtő és frissítő öntözés: Mikroklíma javítására szolgál. Porlasztásos öntözéssel csökkenthető a növényzet közvetlen környezetének hőmérséklete, egyúttal mérséklődik a növényzet párologtatása.

Fagyvédelmi öntözés: A növényzeten ködszerű permetezéssel történő fagyképződés előidézését jelenti, ugyanis mesterségesen előidézett jégképződéssel a növénykörüli hőmérséklet 0°C körül marad, ami megvédi a növényt a nagyobb mértékű lehűléstől – elsősorban gyümölcsös- és szőlőültetvényeken, a tavaszi, néhány órás hajnali fagyok idején.

Színező öntözés: Termékminőség javítása érdekében történő öntözés, a pigmentáció kialakulásának elősegítése érdekében – elsősorban alma- és őszibarack-ültetvényeken.

Aszúsító öntözés: A szőlő nemesrothadásának elősegítése érdekében történő öntözés.

agrotrend.hu / NAK