Az öntözésfejlesztés Magyarország legnagyobb kihívása

Az állattenyésztés, a növénytermesztés és a tudomány, valamint az oktatás területén is elképzelhetõ a kapcsolatok fejlesztése és bõvítése Magyarország és Kazahsztán között. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) miniszterhelyettese Isaeva Gulmira Sultanbayevnával, Kazahsztán agrárminiszter-helyettesével folytatott megbeszélést Budapesten – olvasható a minisztérium közleményében.

A magyar agrároktatás iránt is érdeklõdik Kazahsztán – fotó: Pelsõczy Csaba/AM

A tárgyaláson a kazah fél kifejtette: szarvasmarha tenyészállatok mellett

• tejelõ marha,
• bárány,
• baromfi,
• sertés és vetõmag importjára

is szüksége van a közép-ázsiai országnak ambiciózus agrárfejlesztési tervei megvalósításához.

Ezen túlmenõen a korábban mûködõ, de mára tönkrement öntözési hálózat visszaállítását, illetve területének növelését tervezik.

Ebben a munkában is számítanak Magyarország tapasztalatára és az öntözésfejlesztéssel foglalkozó, hazai vállalkozások segítségére.

Farkas Sándor a kétoldalú megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a magyar vetõmagok a világpiacon is versenyképes áruk, mint ahogyan a magyarországi húsmarha, tenyészüszõ állomány is világszínvonalú.

Emellett Magyarország minõségi sertéshúst állít elõ, amivel kapcsolatban a miniszterhelyettes biztosította kazah kollégáját arról, hogy a magyar házisertést egyáltalán nem érinti a sertéspestis betegség.

Mint fogalmazott, állategészségügyi rendszerünk elismerten szigorú, számos piacra jelenleg is szállítunk ezekbõl a termékekbõl.

– Az éghajlatváltozás miatt az öntözésfejlesztés jelenti hazánkban is a legnagyobb kihívást – fogalmazott Farkas Sándor. Magyarország GMO-mentes politikát folytat, így köztermesztésbe nem kerülhet GMO-s vetõmag, és célunk, hogy minél hamarabb génmódosítástól mentes szójával váltsuk ki az állati takarmányt.

A két ország miniszterhelyettese egyeztetett még közös oktatási és kutatási programokban való részvétel lehetõségeirõl is.

agrotrend.hu