2023.03.27., hétfő , Hajnalka

Hírek

2023. március 18. szombat • 10:15

Az új támogatási rendszer tartja lázban az agráriumot

Néhány hetük maradt a gazdálkodóknak arra, hogy felkészüljenek az új támogatási rendszerre. Az agrárminiszter szerint mindenki azon dolgozik, hogy az egységes kérelmek benyújtása a jelentős változások ellenére zavartalanul megtörténjen, a gazdálkodók élni tudjanak a történelmi lehetőséggel, amit az új KAP-stratégia kínál számukra. Nagy István a lapunknak adott interjúban rámutatott: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit. A tárcavezető emellett elárulta az élelmiszerárstop kivezetésének lehetséges időpontját is.

– Szomszédunkban háború zajlik, a konfliktus az élelmiszerpiacra is komoly hatást gyakorolt. Hogy látja most a helyzetet, egy évvel a háború kitörése után?

– A globális élelmiszer-kereskedelemben sokkhatást váltott ki a háború, aminek megoldása nem tűrt halasztást. Mivel a háború előtt Oroszország és Ukrajna adta a világ gabonatermésének több mint egyharmadát, a szállítási nehézségek éhínséggel, újabb és újabb migrációs hullámok kialakulásával fenyegettek. Az ukrán termények ma már nélkülözhetetlenek az afrikai és közel-keleti élelmiszer-ellátás biztonságos fenntartásához. Sokat segített a probléma kezelésében a fekete-tengeri szállítási folyosó megnyitása.

A háború azonban sajnálatos módon még nem ért véget, így 2023 is számos kihívást tartogat számunkra, hiszen a magas energiaárak, a szankciós politika következményei itt vannak velünk. A legnagyobb baj, hogy bizonytalanságot érzünk, nem úgy működik a világ, ahogy eddig megszoktuk. Éppen ezért mielőbbi tűzszünetre és békére lenne szükség.

– Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az EU-ba érkező ukrán gabona mennyisége, az olcsó termény rontja az uniós termelők piaci pozícióját. Hol csúszhatott hiba a gépezetbe, hogy a világ élelmezésének biztosítása helyett kárt okoz az ukrán gabona megjelenése?

– Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai szárazföldi határokon nyitott szolidaritási folyosók eredetileg Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabonájának jelentős része itt maradt Közép-Európában, ami komoly piaci zavarokat eredményezett és nehéz helyzetbe hozza az itteni termelőket, hiszen a saját terményeiket nehezebben tudják eladni. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt Brüsszel. Azonban nem a gabona az egyetlen termény, amely jelenleg is nagy mennyiségben érkezik Ukrajnából. Az olcsó ukrán baromfihús és a méz is kiszorítja hagyományos exportpiacairól a magyar termékeket. Éppen ezért Magyarország több tagállammal együtt sürgeti Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására.


Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

– Az ukrán gabona legnagyobb előnye, hogy a gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal termesztik a növényt.

– Éppen emiatt az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetjük alá. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak.

Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi felelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyaggal dolgozzanak. Ezt is vizsgálja a Nébih.

– A háború és annak hatásai az élelmiszerek árában is azonnal megmutatkozott. Az előrejelzések szerint tavasszal már megállhat a drágulás. Mit gondol, rövid távon visszarendeződhet az élelmiszerek kiskereskedelmi ára hazánkban?

– A magyar kormány összesen húsz intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.

– Mi a helyzet az árstoppal? Több szakmai szervezet is az intézkedés eltörlése mellett emelt szót. Meddig maradhat az ársapka az élelmiszerpiacon?

– Az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.

Azt ugyanakkor leszögezném, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra, hogy az élelmiszerárstoppal érintett termékeket a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.

– Az intézkedés ebből a szempontból bizonyosan célt ért, sokan ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy míg a 2,8 százalékos UHT tej, a cukor, vagy épp az étolaj továbbra is változatlan áron kapható, minden más termék árát jelentősen megemelték a kereskedők.

– Visszautasítom azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna.

A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek. A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettünk.

A pályázatban a falusi üzletek egy-három millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, a boltok egészen március 20-ig igényelhetik a hozzájárulást.

– A mögöttünk hagyott év számos kihívást hozott a mezőgazdaság szereplőinek. Hogyan járult hozzá az agrárkormányzat ahhoz, hogy talpon tudjon maradni az agrárium? Milyen intézkedések segítették az ágazat szereplőit?

– Többek közt hitelmoratóriumot vezettünk be, a kis- és középvállalkozások piaci alapú hiteleihez kapcsolódóan pedig kamatstopot hirdettünk. A moratóriumban a gazdálkodók több mint 286 milliárd forintnyi visszafizetéséhez igényeltek és kaptak 2023 végéig haladékot. Ez az összes érintett hitel 25 százaléka.

Ezen túlmenően a 2021-esnél is nagyobb összegben, 322 milliárd forintnyi európai uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatás előleg- és részfizetése történt meg. Azóta is folyamatosan biztosítjuk a gazdálkodóknak a kötelezettségeikért járó támogatásokat annak érdekében, hogy el tudják végezni a tavaszi munkákat, fenn tudják tartani állatállományaikat, tehát hogy legyen elég magyar alapanyagból készült élelmiszer a magyar családok asztalán.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az Agrár Széchenyi Kártya rendkívüli, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatást biztosít a forgóeszköz finanszírozáshoz az aszálykárt szenvedett gazdáknak, az állattartóknak. A kormány és az agrártárca mindent megtett a gazdálkodói pénzügyi likviditás biztosítása érdekében. Ezen felül a kárenyhítési alap is segítséget nyújt a termelőknek. Az elmúlt öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást.
Nagy István: az új támogatási időszakban négy fő pillér köré csoportosították a feladatokat. (Fotó: Mirkó István)

– A történelmi szárazság komoly károkat okozott országszerte. Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi aszálykár?

– A szárazság és a csapadékhiány komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Alapvető szemléletváltozásra van szükség, az éghajlatváltozás összetett probléma, amelyre nekünk is komplex megoldást kell találnunk.

Újra kell gondolnia a gazdálkodóknak, milyen talajművelési eljárást alkalmaznak, milyen fajtát választanak, egyáltalán milyen növényt termesszünk. Új szempontokra van szükség a vízgazdálkodásban is: a víz megőrzésére kell a hangsúlyt fektetni. Lényeges, hogy ahol nincs elérhető öntözővíz, ott ne akarjunk olyan növényt termeszteni, amelynek lételeme az öntözés.

– Az év eleje bővelkedett a csapadékban. Ez azt jelenti, hogy az idén biztosan nem kell az aszálytól tartani?

– Ezt még korai lenne kijelenteni. A vízügyi igazgatóságok ugyanakkor eddig mintegy ötvenmillió köbméternyi belvizet fogtak vissza a holtágakban, medrekben, tározókban. A folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

– A múlt év egyik legnagyobb eredménye a KAP stratégiai terv elfogadása volt. Milyen eredményeket várnak ezen források felhasználásától?

– Alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét. A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

A célunk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot.

– A célok elérése érdekében melyek lesznek a prioritások a következő időszakban?

– Négy fő pillér mentén strukturáljuk a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődést célzó pillér alatt megfogalmazott intézkedések célja, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér. A cél a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér két irányvonalat definiál. Egyrészt a vidéki települések fejlesztését, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

– A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Hol tart a felkészülés?

– A gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottunk mi magunk is, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzuk el az új rendszert. Felkészítjük a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.

Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek. Minden érintett azon dolgozik, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása.

– A múlt héten már több mint százezren aláírták a földadó elleni petíciót, amihez ön is csatlakozott. Mi a célja a kezdeményezésnek?

– Nagyon fontos, hogy az agráriumba befektessünk, értéket teremtsünk, és ne hozzuk hátrányba a gazdákat.

Éppen ezért tartom rendkívül elhibázott intézkedésnek a földadó bevezetését, amit Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere vetett ki. Lényeges erre odafigyelnünk, hiszen a földadó bevezetése más baloldali vezetésű településeken is fenyegetheti a gazdákat, földtulajdonosokat.

Ebben a küzdelemben is jól állunk. Múlt héten jelentettük be, hogy már több mint százezren írták alá a földadó elleni petíciót, amelyet a magyar gazdák védelmére indított tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Ne feledjük, hogy az aláírásgyűjtéshez továbbra is lehet még csatlakozni.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.